Leopold Kronecker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Kronecker
Leopold Kronecker.jpg
Született
1823. december 7.
Legnica
Elhunyt
1891. december 29. (68 évesen)
Berlin
Foglalkozása matematikus

Leopold Kronecker (Liegnitz, 1823. december 7.Berlin, 1891. december 29.) német matematikus, aki szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnáziumba szülőhelyén járt, ahol akkor Kummer adta elő a matematikát. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Bonnban és Boroszlóban végezte, és 1845-ben Berlinben doktorrá avatták. Doktori értekezését 1845-ben számelméletből írta a Berlini Egyetemen, a tanára Peter Gustav Dirichlet volt. A következő tíz év során gazdasággal foglalkozott Liegnitz környékén. 1850-ben írt cikke az ötödfokú egyenletek általános megoldásáról a csoportelmélet alkalmazása. 1853-ban az egyenletek algebrai megoldhatóságáról írt művében Kronecker kiterjesztette Évariste Galois elméletét az egyenletek elméletére is. 1855-ben Berlinbe költözött, ahol 1861-ben az akadémia rendes tagjává választották. Mint akadémikus egyszersmind az egyetemen is tartott előadásokat, de tanár csak 1883-ban lett. Számos éven át Weierstrass és mások társaságában részt vett a Crelle által alapított Matematisches Journal szerkesztésében. Tudományos vizsgálatai a számelméletre, algebrára és analízisre vonatkoznak. Már doktori értekezése: De unitatibus complexis is számottevő alkotás. Kumer 50 éves doktori jubileumára írt Grundzüge einer arithmetischen Theorie der algebraischen Grössen című értekezésében (Crelle-Journ. 92. kötet) az algebriai mennyiségek elméletének első rendszeres összefoglalását nyújtotta. Igen nevezetesek továbbá az elliptikus függvények elméletének a számelméletben való alkalmazására vonatkozó vizsgálatai. Összegyűjtött értekezéseit és felolvasásait Hensel adta ki. Kronecker a Magyar Tudományos Akadémiának is külső tagja volt.

Nevét viseli a Kronecker-szimbólum (vagy „Kronecker-delta”), a Kronecker-Weber tétel, a Kronecker-tétel a számelméletben, a Kronecker-szorzat, illetve a Kronecker-lemma.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]