„Szeged–Szabadka-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bővítés
13. sor: 13. sor:
}}
}}
{{BS-table}}
{{BS-table}}

{{BS|STR||[[Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal|121]]}}
{{BS|STR||[[Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal|121]]}}
{{BS|BHF||'''[[Újszeged]]'''<ref>[http://www.vpe.hu/takt/szh.php?id=100022429 Újszeged állomás]</ref>}}
{{BS|BHF||'''[[Újszeged]]'''<ref>[http://www.vpe.hu/takt/szh.php?id=100022429 Újszeged állomás]</ref>}}
36. sor: 35. sor:
A '''Szeged–Szabadka-vasútvonal''' egy egyvágányú, nem [[villamos vontatás|villamosított]] vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15&nbsp;km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] '''136-os számú vasútvonal'''át alkotja.
A '''Szeged–Szabadka-vasútvonal''' egy egyvágányú, nem [[villamos vontatás|villamosított]] vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15&nbsp;km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] '''136-os számú vasútvonal'''át alkotja.


== Története ==
== Történelem ==
[[Fájl:Horgos Vasút.jpg|bélyegkép|balra|120px|Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon]]
[[Fájl:Horgos Vasút.jpg|bélyegkép|balra|120px|Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon]]
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101&nbsp;km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5&nbsp;kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref>, mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25&nbsp;kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte.
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101&nbsp;km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5&nbsp;kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref>, mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25&nbsp;kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte.
42. sor: 41. sor:
A [[trianoni békeszerződés]] a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.
A [[trianoni békeszerződés]] a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.


A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a [[szerbia]]i szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat. Távlati terv a kapcsolódó [[Szabadka]]-[[Bácsalmás]] szakasz újjáépítése, amellyel a vasútvonal újra betölthetné összekötő szerepét az [[Alföld]] és a [[Dunántúl]] között.<ref>[http://www.dunatv.hu/otthon/uj_vasutvonal-szeged_szabadka_baja.html újraindul a közlekedés]</ref>
A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a [[szerbia]]i szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat.

{{vasútjövő}}
[[2014]]-ben [[Európai Unió|európai uniós]] támogatással elkészültek a vonal felújításának [[engedélyezési terv]]ei és a kapcsolódó [[Szabadka–Baja-vasútvonal]] újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint [[Horgos]]on és [[Palics]]on gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb [[2015]] végén kezdődhetne.<ref>{{cite web |url=http://iho.hu/hir/szeged-szabadka-160-as-palya-120-as-szerelvenyekkel-141127 |title=Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? |accessdate=20141128 |date=20141127 |publisher=[[iho]] |language=magyar}}</ref>


== Jelen ==
== Pálya ==
A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60&nbsp;km/h, az [[országhatár]]tól [[Bácsszőlős (Szerbia)|Bácsszőlős]]ig azonban 15&nbsp;km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a [[Železnice Srbije|szerb vasúttársaság]] a [[első világháború]] óta nem újította fel a [[vasúti pálya|pályát]].
A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60&nbsp;km/h, az [[országhatár]]tól [[Bácsszőlős (Szerbia)|Bácsszőlős]]ig azonban 15&nbsp;km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a [[Železnice Srbije|szerb vasúttársaság]] a [[első világháború]] óta nem újította fel a [[vasúti pálya|pályát]].


== Források ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
⚫
{{commonskat|Szeged–Subotica railway}}
{{források}}


{{Magyar vasútvonal}}
{{Magyar vasútvonal}}
{{Portál|vasút||Vajdaság|-}}
{{Portál|vasút||Vajdaság|-}}
⚫
{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Szeged–Subotica railway}}


{{DEFAULTSORT:Szegedszabadkavasutvonal}}
{{DEFAULTSORT:Szegedszabadkavasutvonal}}

A lap 2014. november 28., 10:26-kori változata

Szeged–Szabadka-vasútvonal
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
A Szeged–Szabadka-vasútvonal útvonala
Vonal:136
Hossz:15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
121
Újszeged[1]
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
0 Szeged
Szeged-Rendező
140 Cegléd felé, 135 Békéscsaba felé
5-ös főút
13 Röszke  Magyarország
21 Horgos (Horgoš)  Szerbia
Horgos–Zenta-vasútvonal Magyarkanizsa felé
28 Bácsszőlős (Bački Vinogradi)
E75-ös európai út
38 Palics (Palić)
Budapest–Belgrád-vasútvonal Belgrád felé
45 Szabadka (Subotica)
Budapest–Belgrád-vasútvonal Budapest felé
Zombor felé

A Szeged–Szabadka-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15 km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a MÁV 136-os számú vasútvonalát alkotja.

Történelem

Fájl:Horgos Vasút.jpg
Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon

A vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által, Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak.[2] A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket használtak. A vonal 1885. január elsejével a MÁV kezelésébe került[3], mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az államosítás után a MÁV a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre cserélte.

A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.

A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a szerbiai szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat.

Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.    
Legutóbbi módosítás: 2014. november 28.

2014-ben európai uniós támogatással elkészültek a vonal felújításának engedélyezési tervei és a kapcsolódó Szabadka–Baja-vasútvonal újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint Horgoson és Palicson gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb 2015 végén kezdődhetne.[4]

Pálya

A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h, az országhatártól Bácsszőlősig azonban 15 km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a szerb vasúttársaság a első világháború óta nem újította fel a pályát.

Jegyzetek

  1. ↑ Újszeged állomás
  2. ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. ↑ 1884. évi XXXIX. törvénycikk (www.1000ev.hu)
  4. ↑ Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? (magyar nyelven). iho, 2014. november 27. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szeged–Szabadka-vasútvonal&oldid=15361961”