Ugrás a tartalomhoz

„Orvosi lestyán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
HuHiErKoL (vitalap | szerkesztései)
Magyar nevének eredete.
28. sor: 28. sor:
Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. A kereskedelemben kapható szárított és vágott gyökere, amely [[Drog (gyógyszergyártás)|drog]]ként ''(Levistici radix)'' a [[Gyógyszerkönyv#Magyar gyógyszerkönyv|VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben is hivatalos.
Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. A kereskedelemben kapható szárított és vágott gyökere, amely [[Drog (gyógyszergyártás)|drog]]ként ''(Levistici radix)'' a [[Gyógyszerkönyv#Magyar gyógyszerkönyv|VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben is hivatalos.


Levesek, [[saláta (étel)|saláták]], diétás ételek és italok, [[b:Szakácskönyv/Tartósítás/Ecet|ecet]]ek [[fűszer]]ezésére, de a likőr- és [[konzervipar]]ban is nélkülözhetetlen. [[Tea (ital)|Teájának]] jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó hatást tulajdonítanak, az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) is vizelethajtóként tartja számon.<ref name="EMA1">{{cite web |url=http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Herbal_-_Community_herbal_monograph/2012/05/WC500126835.pdf |title=Community herbal monograph on Levisticum officinale Koch, radix |accessdate=2015-07-28 |date=2012-03-27 |language=angol |format=pdf |publisher=European Medicines Agency |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160625173426/http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Herbal_-_Community_herbal_monograph/2012/05/WC500126835.pdf |archivedate=2016-06-25 }}</ref> Vese- és [[gyógytea|epekőteák]] alkotórésze, jó háziszer [[nikotin]]- és [[Alkoholos ital|alkoholmérgezéseknél]].
Levesek, [[saláta (étel)|saláták]], diétás ételek és italok, [[b:Szakácskönyv/Tartósítás/Ecet|ecet]]ek [[fűszer]]ezésére, de a likőr- és [[konzervipar]]ban is nélkülözhetetlen. [[Tea (ital)|Teájának]] jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó hatást tulajdonítanak, az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) is vizelethajtóként tartja számon.<ref name="EMA1">{{cite web |url=http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Herbal_-_Community_herbal_monograph/2012/05/WC500126835.pdf |title=Community herbal monograph on Levisticum officinale Koch, radix |accessdate=2015-07-28 |date=2012-03-27 |language=angol |format=pdf |publisher=European Medicines Agency |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160625173426/http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Herbal_-_Community_herbal_monograph/2012/05/WC500126835.pdf |archivedate=2016-06-25 }}</ref> Vese- és [[gyógytea|epekőteák]] alkotórésze, jó háziszer [[nikotin]]- és [[Alkoholos ital|alkoholmérgezéseknél]].[[Fájl:Lestyán - Buda, 2013.04.23.JPG|thumb|balra|Lestyán]]

== Termesztése ==
== Termesztése ==


36. sor: 35. sor:
Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai [[tőosztás]]sal is. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.<ref>
Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai [[tőosztás]]sal is. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.<ref>
Romváry Vilmos: Fűszerek könyve, Natura Kiadó Budapest, 1972.</ref>
Romváry Vilmos: Fűszerek könyve, Natura Kiadó Budapest, 1972.</ref>

[[Fájl:Lestyán - Buda, 2013.04.23.JPG|thumb|balra|Lestyán]]
== Elnevezése ==
A növény legismertebb magyar elnevezése a feltételezések szerint az [[Euszták]] név ''Leustachius'' változatából származik. A görög eredetű név eredeti jelentése dús kalászú, termékeny:<ref>{{Cite web |title=Egy asztalnál szeptemberben a szentekkel - Bárkaonline |url=http://www.barkaonline.hu/ex-libris/7828-egy-asztalnal-szeptemberben-a-szentekkel |work=www.barkaonline.hu |accessdate=2024-10-10 |language=hu |first=Docufox Kft |last=www.docufox.hu}}</ref>
{{Idézet|Elhinnék, ha azt mondanám, hogy egy igazán magyarosnak gondolt fűszer viseli a nevét? De hát a Stephanusból is István lett valahogy, ahogy az Eusztákból is előbb Lestár, majd Lestyán.|[[Nagy-Laczkó Balázs (író, régész)|Nagy-Laczkó Balázs]]|Egy asztalnál szeptemberben a szentekkel<ref>{{cite web |url=http://www.barkaonline.hu/ex-libris/7828-egy-asztalnal-szeptemberben-a-szentekkel}}</ref>}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Gyógyteák listája#Lestyán|Natúr gyógyteák]]
* [[Gyógyteák listája#Lestyán|Natúr gyógyteák]]

A lap 2024. október 10., 20:50-kori változata

Lestyán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Levisticum
Faj: L. officinale
Tudományos név
Levisticum officinale
Koch
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lestyán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lestyán témájú médiaállományokat és Lestyán témájú kategóriát.

A lestyán vagy orvosi lestyán (Levisticum officinale) a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései: lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya. A Mátrában megtalálhatók állományai.[1][2]

Jellemzése

Akár 2 méter magasra is megnő. Első évben csak gyöktörzset és tőlevélrózsát fejleszt, a második évben jelenik meg a magszár és a szórt állású levelek. Levelei nyelesek, páratlanul szárnyaltak, az alsók kétszeresen, felfelé már csak egyszeresen. Virágzata összetett ernyő, virágai sárga színűek, június-júliusban virágzik. Termése sárgásbarna; három kiálló bordázattal rendelkező ikerkaszat.[3][4]

Illóolajat, cukrot, gumit és angelikasavat tartalmaz. Intenzív aromája miatt használatánál legyünk óvatosak, jól zárható edényben tartsuk.

Felhasználása

Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. A kereskedelemben kapható szárított és vágott gyökere, amely drogként (Levistici radix) a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos.

Levesek, saláták, diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr- és konzerviparban is nélkülözhetetlen. Teájának jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó hatást tulajdonítanak, az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) is vizelethajtóként tartja számon.[5] Vese- és epekőteák alkotórésze, jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.

Lestyán

Termesztése

Mivel régóta termesztik, a lestyán sok helyen vadon is megtalálható. A növény dél-, nyugat-ázsiai eredetű, főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.[6]

Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai tőosztással is. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.[7]

Elnevezése

A növény legismertebb magyar elnevezése a feltételezések szerint az Euszták név Leustachius változatából származik. A görög eredetű név eredeti jelentése dús kalászú, termékeny:[8]

„Elhinnék, ha azt mondanám, hogy egy igazán magyarosnak gondolt fűszer viseli a nevét? De hát a Stephanusból is István lett valahogy, ahogy az Eusztákból is előbb Lestár, majd Lestyán.”

Nagy-Laczkó Balázs, Egy asztalnál szeptemberben a szentekkel[9]

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Jegyzetek

  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. Bernáth J. (szerk.) Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. p.397-398.
  4. Terebess konyhakert - Lestyán. Hozzáférés: 2013-04-03
  5. Community herbal monograph on Levisticum officinale Koch, radix (angol nyelven) (pdf). European Medicines Agency, 2012. március 27. [2016. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 28.)
  6. a lestyánról az édenkert.hu-n
  7. Romváry Vilmos: Fűszerek könyve, Natura Kiadó Budapest, 1972.
  8. www.docufox.hu, Docufox Kft: Egy asztalnál szeptemberben a szentekkel - Bárkaonline (magyar nyelven). www.barkaonline.hu. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
  9. Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!