Fánk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fánk
Nemzet, ország Magyarország
A Wikimédia Commons tartalmaz Fánk témájú médiaállományokat.

A fánk édes sütemény, amely általában kelt tésztából készül, és rendszerint porcukorral, lekvárral kiegészítve kerül fogyasztásra.[1] Magyarországon a 19. század tájékán terjedt el a manapság igen népszerű finomság; az étel eredetéről számos teória létezik; a közismert legenda szerint Marie Antoinette francia királynéhez köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik.[2] Kedvelt változatai a képviselőfánk, a forgácsfánk, a farsangi fánk, a csőregefánk, illetve a szalagos fánk. Magyarországon a fánk fogyasztása a farsanghoz kötődik: a farsangi fánk népszerű böjt előtti csemege, ekkor a keresztény hagyományok szerint érdemes minél több fánkot enni a falánk élvezetek megvonása előtt. A népi hiedelmek szerint a fánk a párkeresés egyik szimbóluma: a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat.

A szalagos fánk elnevezése[szerkesztés]

A farsangi "szalagos fánk" elnevezés a fánk oldalán húzódó, világosabb sávnak köszönhető, amit akkor kap a fánk, amikor az olajban sütik, ugyanis azon a szakaszon kevesebb forróság éri az ételt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. FÁNK szó jelentése. fank.szojelentese.com. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  2. Megosztom, A. mulatságok étele 2018 01 25 15:30: A fánk legendája: honnan származik a farsangi sütink? (magyar nyelven). FEOL. [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 5.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]