Nokedli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nokedli
Spätzle-02.jpg
Nemzet, ország

 Magyarország

 Ausztria
Alapanyagok liszt, tojás, víz
Fűszerek
Ismertebb receptek Nokedli
Tojásos nokedli
Réteges nokedli
Bolognai nokedli

A nokedli egy, az osztrák konyhából átvett, frissen készített, főtt tésztaféle, amit főképp a mérete és a szaggatás módja különbözetet meg a szlovák közvetítéssel elterjedt lengyel galuskától. Főleg köretként és levesbetétként fogyasztjuk.

Etimológia[szerkesztés]

Nokedli köret paprikás csirkével
- nokedli: 1874: Nyugli, 1887: nokelli, 1892: nokkedli; MTsz.: nyukli (< bajor-osztrák eredetű; a nyukli ~ nyugli-ra vö. baj.-osztr. nockel; - a nokedli típusú variánsokra pedig vö. baj.-osztr. nockerl). - nudli: 1894: nudlit gr., 1895: núdli (< vö. baj.-osztr. nudl; ném. B. nud’l, T. nűdl).
– Nyirkos István: Az inetimologikus magánhangzók a magyarban, Debrecen, 1993, ISBN 9634719392

Nokedli szavunk (hasonlóan, mint a hokedli, ródli, blődli, rahedli, cvekedli, tarkedli, pukedli, vimedli, stampedli, hecsedli, partedli, puszedli, fándli, cirfandli, svindli szavunk), a bajor-osztrák eredetű Nockerl szóból jött létre és mintegy 110-120 éve a délnémet-osztrák Nock ('kavics, gömbölyded alakú szikla, sziklazátony' jelentésű) szó kicsinyítőképzős változata nyomán (utalásul a forró vízből fel-felbukkanó tésztadarabkákra) keletkezett.[1][2]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg galuska nokedli címszót a Wikiszótárban!

Készítése[szerkesztés]

A deszkáról, késsel, vagy kanállal szaggatott galuskával szemben a nokedli folyós tésztáját lyukacsos fémlemezen a nokedliszaggatón (eredeti osztrák neve Nockerlsieb) keresztülpréselve szaggatják forrásban lévő, sós vízbe.

Tésztája búzadarás (rétes) lisztből és tojásból, víz hozzáadásával készül, amit a könnyebb szaggatás érdekében csak kevernek, de nem dolgozzák ki simára.

Felhasználása[szerkesztés]

A galuskához hasonlóan a paprikás ételek népszerű körete, de levesbetétként (pl. borsóleves) is elterjedt.

Spätzle[szerkesztés]

Az osztrák, svájci és német konyhában elterjedt változat a Spätzle is, amelyet azonban deszkáról, egy spakni szerű eszközzel szaggatnak hosszú, vékony csík formában, vagy egy nagy lyukú burgonyaprés-szerű eszközzel nyomják, ill. csurgatják a forrásban lévő vízbe.

A kultúrában[szerkesztés]

Régebben csak liszt és víz keverékéből, nokedlit főztek a kacsáknak, amit a háziszárnyasok pillanatok alatt elképesztő falánksággal felfaltak. Az így hizlalt kacsákat nem kellett fáradságos munkával naponta megtömni és ez a hizlalási módszer is hízott kacsamájat eredményezett. Innen származik a „nyeli mint kacsa a nokedlit” mondás.[3]

Veres Péter a következőket írta a galuskáról a Rossz asszony című novellájában: „Még csak a »restek hamarját«, a Pesten nokedlinek ismert felvert galuskák készítését sem tanulta meg, pedig Józsi nagyon szerette a különféle galuskákat, nemcsak paprikáscsirkéhez, borjúpörkölthöz, hanem csak úgy magában vagy krumplival, túróval, lekvárral is.”[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. - nokedli. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
  2. Duden, das Herkunftswörterbuch Etymologie der deutschen Sprache. Jörg Riecke. 5., neu bearb. Aufl. 2014. ISBN 978-3-411-04075-9 Hozzáférés: 2021. aug. 16.  
  3. Galuska vagy nokedli?
  4. Veres Péter: Almáskert. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954. 272. o.

További információk[szerkesztés]

Wikikönyvek
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Nokedli témában.
Commons:Category:Nokedli
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokedli témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]