Pilisszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 13:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló légifotója
Pilisszentlászló légifotója
Pilisszentlászló címere
Pilisszentlászló címere		 Pilisszentlászló zászlaja
Pilisszentlászló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterTóth Attila (független)[1]
Irányítószám2009
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség1285 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 18° 59′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 18° 59′ 19″
Pilisszentlászló (Pest vármegye)
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló
Pozíció Pest vármegye térképén
Pilisszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszentlászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pilisszentlászló (szlovákul: Senváclav) község Pest megye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban. Nevét I. (Szent) László királyról kapta.

Fekvése, környezete

A Visegrádi-hegység legmagasabban (körülbelül 360 méteres magasságban), 310 és 430 méter között fekvő települése Szentendrétől mintegy 8 kilométerre fekszik, a jórészt a Lepence-völgyben vezető Szentendre–Visegrád közti 1116-os út mentén; a település központjába a rövid 11 111-es út vezet. A község egy kisebb hegyközi medencében (Szentlászlói-medence) helyezkedik el; ezt minden oldalról miocén korú andezitvulkánok veszik körül. A jelentősebb magaslatok:

Pilisszentlászlóról könnyen elérhető a Visegrádi-hegység összes nevezetessége (Visegrád, Dobogó-kő, Rám-szakadék, Vörös-kő, Prédikáló-szék) Fő patakja az Apátkúti-patak, de a faluban ered a Lepence-patak egyik ága is.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Franyó Rudolf (független)[3]
  • 1994–1998: Franyó Rudolf (független)[4]
  • 1998–2002: Franyó Rudolf (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Illés György (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Illés György (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Illés György (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Attila Zsolt (független)[9]
  • 2019-től: Tóth Attila (független)[1]

Népessége

Pilisszentlászlón a magyarok mellett sok szlovák él; a faluban szlovák kisebbségi önkormányzat működik.[10] A 2001-es népszámláláson a 958 lakosból 93 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, 54 szlovák anyanyelvűnek.[11]

1990-ben még csak 835 lakosa volt; 2009-ben már 1123.

A 2011-es népszámláláson a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,7% szerbnek, 23,6% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk:

  • római katolikus 56%,
  • református 7,3%,
  • evangélikus 1,1%,
  • görögkatolikus 0,6%,
  • izraelita 0,5%,
  • felekezeten kívüli 10,6% (20,9% nem nyilatkozott).[12]
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1193
1183
1206
1266
1286
1285
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

Története

A terület régóta lakott: a faluban bronzkori és római kori emlékek is előkerültek. Egy legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésből telepítették le az akkor még Pilisnek nevezett hegységben; mások szerint lakói a honfoglalástól továbbélő szlávoktól származnak. Neve a középkorban még Kékes volt.[13]

Az Árpád-házi királyok vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ 1308-ban itt kötött egyezséget Csák Mátéval, Károly Róbert király elismeréséről. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről jöttek pálosok és hoztak magukkal szlovák telepeseket, akik újjáépítették a falut. A középkorban a falut Kékesnek hívták; a Szentlászló nevet az újjáépítéskor kapta.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere részeként a falu egyharmada, 400 fő visszatelepült Szlovákiába.

A délnyugati külterületén található Bükkipuszta 1947 augusztus közepén brutális tömeggyilkosság helyszíne volt, melynek elkövetője öt tizenéves fiút végzett ki. Az áldozatok közül ketten az ottani Zbórai-birtokon laktak, hárman pedig a faluból jártak ki oda, hogy segítsenek a nyári mezőgazdasági munkákban; négyen a helyszínen elvéreztek, ötödik társuk kórházban halt meg. Nagyon valószínű, hogy ugyanez az elkövető a közelben (Pomáz külterületén) két másik gyilkosságot is elkövetett ugyanazokban a napokban. Nem ismert egyértelmű adat arra vonatkozóan, hogy az elkövetőt sikerült volna valaha is elfogni és felelősségre vonni, de erre valószínűleg nem került sor. A korabeli propaganda amúgy azt sulykolta, hogy az elkövető volt német SS-katona lehetett, ezzel szemben a helyi lakosok visszaemlékezései, valamint több más adat szerint az illető inkább korábbi szovjet katona lehetett; ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a hatóságok végül sohasem adtak hírt az illető elfogásáról.[14]

Nevezetességei

  • Barokk templomát 1770 és 1772 között építtették a pálos szerzetesek, a török időkben elpusztult régi templom helyén.
  • Kékvölgy, Waldorf Iskola
  • Hoboji zen-templom

Híres szentlászlóiak

Galéria

  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Zen-templom
    Zen-templom
  • A Sikárosi vadászház
    A Sikárosi vadászház
  • A Sikárosi vadászház belső terének részlete
    A Sikárosi vadászház belső terének részlete
  • Trófeák a Sikárosi vadászházban
    Trófeák a Sikárosi vadászházban
  • A Bükkipusztai erdészház
    A Bükkipusztai erdészház

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  5. ↑ Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. ↑ Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. ↑ Népszámlálás.hu
  11. ↑ Népszámlálás.hu
  12. ↑ Pilisszentlászló Helységnévtár
  13. ↑ Pilisszentlászló.hu: a környék bemutatása
  14. ↑ Pótnyomozás 70 év után: tömeggyilkosság a Pilisben. Index.hu, 2017. augusztus 17.

Források

Dömös 8 km Visegrád 5 km Dunabogdány 10 km
Esztergom-Pilisszentlélek 4 km

Észak
Nyugat  Pilisszentlászló  Kelet
Dél

Leányfalu 5 km
Pilisszentkereszt 4 km Pilisszántó 5 km Szentendre 8 km
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pilisszentlászló&oldid=23767135”