„Csepel (történelmi település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a forrás szakasz címének javítása AWB |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
== Gazdaság == |
== Gazdaság == |
||
Csepel [[ipar]]i település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár<ref> |
Csepel [[ipar]]i település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár<ref>{{Cite web |url=http://www.dunapack.hu/ |title=Dunapack Zrt. - Nyitóoldal<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2013-10-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131017184353/http://dunapack.hu/ |archivedate=2013-10-17 }}</ref> stb.) |
||
A [[20. század]] első felében a terület gazdaságát a [[Weiss Manfréd]] nevével fémjelzett [[Weiss Manfréd Acél- és Fémművek|Vas- és Fémmű]] határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban. |
A [[20. század]] első felében a terület gazdaságát a [[Weiss Manfréd]] nevével fémjelzett [[Weiss Manfréd Acél- és Fémművek|Vas- és Fémmű]] határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban. |
||
A lap 2020. július 24., 05:10-kori változata
| Csepel | |
| Csepel, XXI. kerület | |
 | |
| Kisboldogasszony római katolikus templom (1860 körül) | |
| Megszűnés | 1950 |
| Oka | Nagy-Budapesthez csatolva |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″ | |
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Fekvése
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
Története
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.
1949-ben megyei város.
Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság
Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[1] stb.)
A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.
A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).
Labdarúgás
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Dunapack Zrt. - Nyitóoldal. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
Képgaléria
-
Szabadkikötő -
Önkormányzat -
-
-
Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
