Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Antiochiaiak

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

• Antiochiai szócikkek
• Antoikheiai szócikkek

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LA^pankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák ^vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)

@Bináris: Ez még "függőben van" 2017 óta? Esetleg az érintett cikkekbe bele lehetne írni, amit LA magyarázatként megadott. misibacsi*^üzenet 2019. január 6., 08:10 (CET)

Qedrákhoz kapcsolódóan annyit szeretnék megjegyezni, hogy a keresztes háborúk/államok esetében én az antiochiai változatot támogatom, tekintettel arra, hogy akkortájt megint a latin dívott. – Crimea^vita 2019. január 6., 11:25 (CET)

Nagybetűs Egyházak

Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente ^üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente ^üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

• Magyarországi Református Egyház
• Erdélyi Gyülekezet
• Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
• Magyarországi Evangélikus Egyház
• Lutheránus Világszövetség
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
• Gyulai Román Ortodox Püspökség
• Magyarországi Baptista Egyház
• Magyarországi Metodista Egyház
• Magyar Pünkösdi Egyház
• Skóciai Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház
• Anglikán Közösség
• Metodista Világtanács
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
• Afrikai Intézményesült Egyházak
• Krisztus Egyházai
• Krisztus Nemzetközi Egyházai
• Krisztus Magyarországi Egyháza
• Krisztus Közössége
• Hetednapi Adventista Egyház
• Új Apostoli Egyház
• Keresztény Tudomány (vallás)
• Egyesítő Egyház
• Sátán Egyháza
• Hit Gyülekezete
• Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
• Magyarországi Szcientológia Egyház
• Univerzális Élet
• Üdvösség Hirdetői Egyház
• Az Univerzum Egyháza
• Boldog Isten Gyülekezete
• Derű Egyháza
• Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség
• Budapesti Zsidó Hitközség
• Pesti Izraelita Hitközség
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Hindu Vaisnava Egyház
• Iszlám Egyház
• Magyar Iszlám Közösség
• Magyarországi Muszlimok Egyháza
• Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
• Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó^fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

• Egyházi Nyilvántartó rendszer
• Magyarországon bejegyzett egyházak

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. ✉ 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia ^Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. ✉ 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony ^foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

 megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman ^vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

Modell/típus újratöltve

Függőben RuIsZa ^vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

• típus: külön modellnéven () futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
• modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
• modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa ^vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

• a motor lökettérfogata (pl. 1500)
• a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
• a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

• az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
• az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
• az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman ^vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa ^vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Video vs. videó

Függőben – Vépi ^vita 2018. október 29., 13:09 (CET)

Sziasztok!

@Vépi: hívta fel a figyelmem a videojáték és a többi videó- előtagú szavak új írásmódjára, amiről én eddig nem tudtam, ebből adódóan az elvileg rontott formájúra neveztem át egy szócikket (Five Nights at Freddy’s (videojáték-sorozat)). Jelenleg a Wikin felváltva találok régi és új írásmód szerinti cikket, erről pedig volt már megbeszélés tavaly májusban (143-as archív), következmény nélkül. A kérdésem az lenne, hogy nem lehetne egységesen megállapodni akár egyik, akár másik változatban? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2018. október 22., 17:35 (CEST)

Na épp ezt akartam kérdezni, mert látom az azonnalik közt :) Vépi ezt linkelte be http://www.e-nyelv.hu/2017-06-12/video-video-7/ én nem tudom ez alapján eldönteni. Alensha 2018. október 22., 18:17 (CEST)

Szerintem ez alapján nem is lehet eldönteni. Miért lenne főnév, ahogy az indoklásban írják pl. a videóklip, videóreklám, videószerkesztő, videótelefon, videóvágás és nem a másik "képpel, képrögzítéssel kapcsolatos jelentésű video- előtag" ezekben a szavakban. Számomra érthetetlen... JSoos ^vita 2018. október 29., 13:23 (CET)

Az idézett korábbi megbeszélésben @Sphenodon mentegeti magát, hogy nem műszaki beállítottságú, @Bináris meg a szabályzás feltűnően esetleges voltát panaszolja. Én közelebbi végzettségemet tekintve műsorközlő villamosmérnök vagyok (bár informatikusként dolgoztam), így veszem a bátorságot, hogy elegendő műszaki beállítottságot tulajdonítsak magamnak. Megpróbálom értelmezni a nyelvhasználat logikáját. A video- valahogy azt akarja jelenteni, hogy állókép-, mozgókép-, álló vagy mozgó képekkel, látással kapcsolatos, vizuális. A videó meg azt, hogy álló vagy mozgó kép közlése vagy rögzítése; szerkesztett, időben körülhatárolt, műsorszerű képtovábbítás; képfelvétel, filmet hordozó kazetta vagy DVD-lemez, általában képrögzítés tárgyiasult eredménye. (Ez utóbbi, mint látom, gyakran tautológikusan viselkedik, pl. videókazetta, videófilm-kölcsönző, de ezt nem érzem gondnak.) (Az értelmezésem természetesen csak egyéni állásfoglalás, tehát vitatható, bővítését vagy cáfolatát szívesen veszem. És nem ment fel a nyelvi szabályzás kötelező volta alól.)

A felmerült szabályzati példák jó része összhangban van ezzel, de néha nem. Például a „videojel” írásmód jól indokolható és teljesen érthető, de a „videotéka” éppen a szándékolttal ellentétes szabályzású. Hasonlóan a „reklámvideó” a felfogásom szerint helyesen értelmezett szó, de a „videótelefon” műszaki értelemben kifejezetten hibás. (A „videószerkesztő” szót ne is elemezzük, mert annak legalább két élesen eltérő értelmezése van, a videofeldolgozásra, vagy videók feldolgozására szolgáló készülék vagy szoftver, illetve egy szerkesztőség ilyesféle tevékenységgel foglalkozó egy tagja.)

Ezek után magam sem tudom, hogyan cselekedjünk értelmesen. Óvakodnék a botok elszabadításától. Garamond ^vita 2018. november 5., 12:36 (CET)

A videóklip stb. főnévi előtagjának az a magyarázata, hogy az idők során a videó szó 'film' értelemben önálló szóként meghonosodott. Ahol ez a szó felismerhető előtagként, ott hosszú. A videojel nem a filmmel kapcsolatos szó, ez egy műszaki kifejezés; a videojel akkor is adható és vehető, ha nem csinálunk filmet belőle. Ez azonban nem ad kézzelfogható iránymutatást az összes esetre. Az biztos, hogy egységesen csupa hosszú vagy csupa rövid o-ban nem állapodhatunk meg. Garamond értelmezése alapos, a példák jók, egyetértek vele. Ahogy egy rossz középkori csillagászra mondta a kevéssé hálás utókor, az akadémiai bizottság ezen a téren káoszt zűrzavarra halmozott. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 13:10 (CET)

@Vépi, LaSza, Alensha, JSoos: Én is úgy látom a helyzetet, ahogyan @Bináris:, és számomra is logikus, amit @Garamond: leírt. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezen felfogás mentén érdemes lenne készíteni egy listát azon szavakról, amik a Magyar helyesírási szótárban, továbbá az OH.-ban szerepelnek (az OH. nekem nincs meg) – hogy minél nagyobbat merítsünk a köznyelvi szavakból –, s a fenti gondolatmenetet követve egyeztethetnénk ezen szavak wikibeli írásmódját, a szótáraktól való eltéréseket pedig rögzítenénk valahol.

MHSz., 569. oldal alapján:
* video- (előtag): videogenerátor, videojel, videoprocesszor, videotechnika, videotéka;
* videó, videója, videói; videóblog, videófelvétel, videómegosztó, esküvői videó, videófeltöltés, videófilm, videófilm-kölcsönző, videójáték, videójáték-készítés, videókazetta, videókazetta-digitalizálás, videóklip, videóklip-készítés, videómagnó, videómagnó-javítás, videóreklám, online videóreklám, reklámvideó, videószerkesztő, videótelefon, videótelefon-szerelés, videóvágás, videózik, videóztak, videózzanak.

Ha jól figyeltem, akkor ebben a listában: videotéka (helytelen) → videótéka (helyes), videótelefon (helytelen) → videotelefon (helyes), videószerkesztő (helyes lehet), videoszerkesztő (helyes lehet). A többi pedig helyes? --Sphenodon ^vita 2019. március 19., 19:56 (CET)

Igen, mivel a téka videókat kölcsönöz, a videotelefon meg videojeleket közvetít, nem videókat (videotechnikával rögzített filmeket). Szóval a szabályzat nem következetes, inkább zavarkeltő. (Bocsánat, hogy a címbeni videót kisbetűsre változtattam. Gondolom, csak a pont tette naggyá, nem a perbeni megszemélyesítés.) Voxfax ^vita 2019. április 20., 09:26 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?

Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*^üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

• @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare ^vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)

Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)

+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

1. Alföldi Kisvasút
2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
6. Budapesti Libegő
7. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
11. Dombóvári Gazdasági Vasút
12. Egri Gazdasági Vasút
13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
14. Felsőpetényi Kisvasút
15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
16. Gemenci Állami Erdei Vasút
17. Hegyközi Kisvasút
18. Hortobágyi Kisvasút
19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
20. Kaposvári Gazdasági Vasút
21. Kapuvári Gazdasági Vasút
22. Kaszói Állami Erdei Vasút
23. Kecskeméti Kisvasút
24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
25. Királyréti Erdei Vasút
26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
32. Nyírvidéki Kisvasút
33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
34. Pálházi Állami Erdei Vasút
35. Süttői Állami Erdei Vasút
36. Szegedi Kisvasút
37. Szegvári Gazdasági Vasút
38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)

    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)

39. Szigetközi Gazdasági Vasút
40. Szilvásváradi Erdei Vasút
41. Szobi Gazdasági Vasút
42. Tiszakécskei Gyermekvasút
43. Tiszakécskei Kisvasút
44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
45. Vál-völgyi Kisvasút
46. Veszprémi Gyermekvasút
47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)

Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare ^vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels ^vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát ^vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

Mercedes-Benz C osztály

Függőben Vépi ^vita 2019. május 17., 07:21 (CEST)

Az ebben a kategóriában található modellekre érvényes, hogy A osztály kötőjel nélkül írandó? Mert akkor sok botfeladat lesz... Köszönöm, – Vépi ^vita 2019. május 6., 09:59 (CEST)

Ezzel a példával én is terveztem korábban érvelni. Mintha valaki nem tudná, hogy az osztálynak "az" a névelője, nem pedig "a". "A osztály" - már ránézésre is bántó. Érthetetlen, miért erőltetik itt a kötőjel nélküli alakot. – Andreas ^vita 2019. május 10., 17:29 (CEST)

Félreértettél. Helyesen így van: A osztály, kötőjel nélkül. Nincs ebben semmi erőltetés, csak a szabály alkalmazása. Én azt kérdeztem, hogy ez az autókra is érvényes-e, mert a jelzett kategóriában akkor sok a hibás név. – Vépi ^vita 2019. május 10., 20:09 (CEST)

Direcția Națională Anticorupție

Függőben Vépi ^vita 2019. május 26., 06:42 (CEST)

Ennek keressük a magyar megfelelőjét, pillanatnyilag 2001:4C4E:1E5B:CA00:71C3:A1C3:11F:FB45 (vita | közrem. | törölt szerk. | ) (aki már át is javítgatta a cikkeket saját elképzelése szerint, sőt ezeket ellenőrzötté is tették) és én. Előzmények a Direcția Națională Anticorupție (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) vitalapján, említett szerkesztő vitalapján és az én vitalapomon. Felsorolom a javaslatokat: Országos Korrupcióellenes Ügyosztály részéről (hivatkozás nélkül), illetve Országos Korrupcióellenes Ügyészség (lásd http://www.sztanyi.ro/download/magyar_intezmenynevek.pdf), Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (lásd http://szotar.ro/?szotar=int&betu=d&lang=ro) részemről. Vépi ^vita 2019. május 19., 06:36 (CEST)

Szerintem a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványát használhatjuk mércének ebben az esetben is. (Elnézést, hogy csak most vettem észre, nem ártott volna, ha írsz egy rövid értesítést az Erdély műhely vitalapjára, azt többen figyeljük.)– Hkoala 2019. július 15., 16:45 (CEST)

Szabadság tér 12.

MegoldvaPalotabarát ^vita 2019. július 15., 02:29 (CEST)

Sziasztok, szeretném megírni a budapesti Szabadság tér 12. sz. alatti épület cikkét. Ez arról híres, hogy jelenleg a Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége található benne, de nem csak ez az amerikai nagykövetség épülete, mert nemrég megvásárolták a 11. és 10. számú házakat is (melyekről most nem írnék). A címválasztáshoz kérek ötleteket:

• Eredetileg a Magyar Kereskedelmi Csarnok Rt. bérházaként épült, de ez annyira ismeretlennek tűnik a nagyközönség előtt, hogy ha ezen a címen futna, szerintem kevesen asszociálnának a Szabadság tér 12-re.
• Ha az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége épülete címet választanám, az sem lenne pontos, mivel - mint fentebb írtam - a követség levélcíme ugyan Szabadság tér 12., de az övék a 10-es és a 11-es ház is, összeépítették ezt a három házat, vagyis ha a követségi épületről írnék, mindháromról kellene, amit egyelőre nem akarok.
• Ha csak a Szabadság tér 12.-t adnám címnek, az elég bénán hat: egyértelműsíteni kellene (Budapest)-re, és nem is tudom van-e példa arra, hogy egy névvel rendelkező épületről szóló cikknek csak a postai cím a cikkcíme.

Általában szerencsésnek tartom, ha az épület - ha nevezetes - külön cikkben fut a benne működő intézménytől, különösen, ha a kettő története sem teljesen fedi át egymást (lásd pl.: Babocsay-villa vs. Szerbia budapesti nagykövetsége). Mit javasoltok? Palotabarát ^vita 2019. július 12., 09:47 (CEST)

Szerintem a legjobb ezek közül Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége (épülete nélkül), mert ez a legismertebb neve, és ha a 10-est és 11-est csak megemlíted, akkor csonk. Miért kellene az épületnek külön cikk? Más esetekben egyben tárgyaltad. – Hkoala 2019. július 12., 10:11 (CEST)

Nem értek egyet, @Hkoala, a véleményeddel! Ha az épületről van szó, akkor az épületről van szó, akár jól néz ki az azonosítására alkalmas megnevezés, akár furcsán. Javaslom a Szabadság tér 12. szócikk-címet, és csak akkor pontosítani, hogy Szabadság tér 12. (Budapest), ha másik helység is szóba kerül. (Nem biztos, hogy szükséges, mert Szabadság tér (Budapest), Szabadság tér (Siófok), Szabadság tér (Gödöllő) jól elképzelhető, de pont egy 12-es számú épület, hát elég valószínűtlen.)

Az ellenérvem, amiért nem gondolom jónak azt a megközelítést, hogy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, ugyanaz, mint amit @Palotabarát is megfogalmazott a példáival. Ugyancsak a Szabadság téren van például a Tőzsdepalota (gyerekkoromban is így hívtuk, nem úgy, hogy a Magyar Televízió épülete, utóbbi intézmény ugye nem is ott van már). Hasonlóképpen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei könyvtára, a Zenei gyűjtemény ma a Wenckheim-palotában van, ha befejezik a tatarozását, akkor visszakerül a szomszédos Ötpacsirta utcába. De sokáig egészen máshol volt, a Fehérhajó utcában. Szóval az intézmény az intézmény, és nem épület, az épület pedig épület. (Az olvasóink számára, akik valóban alighanem így keresnék, egy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége átirányítást tennék be.) – Garamond ^vita 2019. július 12., 11:40 (CEST)

Igen, Garamonddal vagyok (vagy ő velem ): az intézmény és az épület története nem teljesen fedi egymást, az amerikaiak csak 1935 óta lakják az épületet, volt annak előtörténete is, ami azonban már nem tartozik a követség sztorijához. Másik példa: a Nemzeti Színház egy színtársulat, ami négy épületet "fogyasztott" el, és mind a négynek van külön története is - de lényegében vég nélkül lehetne sorolni az ellenpéldákat: az épület egy dolog, az intézmény pedig egy másik. Nagyon ritka - bár nem példa nélküli -, hogy az épület épület és az intézmény története teljesen lefedje egymást, de itt nem erről van szó. Palotabarát ^vita 2019. július 12., 12:17 (CEST)

Csak a pontosság kedvéért: az Amerikai Nagykövetség 1934. január 20-án költözött az V. Árpád utca 12. szám alól a Szabadság tér 12. alá. (Forrás: 8 órai Ujság 1934-01-20. 7. oldal). Meg az összes többi aznap megjelent napilap is hozta ezt a hírt. – Dodi123 ^vita 2019. július 12., 16:03 (CEST)

Szerintem is, ha az épületről szól a szócikk, akkor az épület azonosítója legyen a szócikk címe. Mivel ennek az épületnek nincs külön neve (ilyen-olyan palota vagy ilyen-olyan ház), ezért a címmel lehet azonosítani. Tekintettel arra, hogy az épület arról közismert, hogy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épülete, ezért erről szükségesnek érzek egy átirányítást. Kérdés, hogy van-e elegendő forrásanyag arra, hogy az épületnek külön szócikke legyen? Ha csak a tervezője/építője ismert, illetve, hogy az korábban egy részvénytársaság bérháza volt, akkor viszont a nagykövetség szócikkében egy külön szakaszban lehet a helye. – Dodi123 ^vita 2019. július 12., 13:33 (CEST)

Az átirányítást magam is javasoltam. Azt nem tudom, hogy van-e Palotabarát szerkesztőnek elegendő mondanivalója az épületről magáról, de az eszmecsere abból indult ki, hogy van. Elég nyomasztóan néz ki különben az épület környéke, mióta harckocsi-elhárító gyakorlótérré alakították. Tanácsolni kellene a követségnek, hogy költözzön a Szabadsághegyre (akkor legalább a szovjet emlékművet sem kellene folyton nézniük). A mondanivalóhoz csak egy OFF anekdotám lenne (nem vagyunk filmismertető portál, ezért nincs hol elsütni): az épület ugye sarokház; annak idején mind a két oldalon, tehát nem csak a Szabadság tér felől, ahol amúgy is volt rendőri őrbódé, hanem a Perczel Mór utcában is éjjel-nappal ott ültek a nyomozók az autóban, nehogy Mindszenty kijöhessen a követségről. ON A másik észrevételem nem ide kapcsolódik, hanem az épülethez hátulról csatlakozó, Hold utcai Postatakarék épülethez. Ezt a modern időkben egy kis (stílustalan, de praktikus) fedett hidacska kötötte össze a Nemzeti Bank épületével (az ott dolgozók szóhasználata szerint a „sóhajok hídja”). De ezt, úgy látom, lebontották.

– Garamond ^vita 2019. július 12., 15:11 (CEST)

Ha az épületről akarsz írni (elsősorban), akkor annak kell a címben szerepelnie, azaz Szabadság tér 12. (Budapest). (nem praktikus a valószínűségekkel zsonglőrködni, és utólag átnevezgetni egy-egy cikket, amikor van egyértelmű cím). misibacsi*^üzenet 2019. július 12., 17:33 (CEST)

Ö, ö... ez nekem szól a valószínűségekkel? Tegyük fel, hogy igen, akkor erre az a véleményem, hogy én történetesen szeretem a szisztematikus hozzáállást. Ennek az felelne meg, hogy Szabadság tér 12. (Budapest) legyen a szócikk címe, ne Szabadság tér 12.. (Ha elvileg lehet Szabadság tér 12. (Gödöllő), márpedig lehet.) Csak éppen azt látom, hogy a Wiki gyakorlata mégis definiál gyakorisági alapon elnevezéseket, mert hiszen miért lenne a mérlegelt példámtól elvileg különböző Budapest és Budapest (Missouri) megkülönböztetése? – Garamond ^vita 2019. július 12., 18:16 (CEST)

Utánanézve, hogy milyen információk találhatók a Szabadság tér 12. alatti épületről, el tudok képzelni egy szép kerek szócikket. A keresés során azonban több különböző település Szabadság tér 12-ről is jött találat, ezért a "Budapest" szót mindenképpen javasolnám a címbe. Ennek formája lehet akár "Budapest, Szabadság tér 12. alatti épület", vagy "Szabadság tér 12. (Budapest)" is. Bármelyiket elfogadhatónak tartom. – Dodi123 ^vita 2019. július 13., 11:35 (CEST)

Köszönöm midnenkinek az ötletelést, végül akkor Szabadság tér 12. (Budapest) lett a cikk címe. A nagykövetség cikkét is elkezdtem bővíteni, így akkor kettéváltak végre. Palotabarát ^vita 2019. július 15., 02:28 (CEST)

Értelmetlen szócikkcím

Keletkezett ma egy szócikk, aminek a címe A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben. Ilyen formában értelmetlen és magyartalan. Mi legyen a helyes cím? Csigabi^{itt a házam} 2019. július 12., 20:38 (CEST)

A Zsigmond király elleni összeesküvés. – Pagony ^foxhole 2019. július 12., 20:43 (CEST)

+1 Pagony (én még a névelőt is elhagynám). – Pegy22 ^vita 2019. július 12., 20:47 (CEST)

"Összeesküvés Zsigmond király ellen" esetleg utána (1401). Akela ^vita 2019. július 12., 21:29 (CEST)

Adjuk meg az esélyt Peadar szerkesztőtársnak, hogy kiválassza a neki tetsző változatot, majd annak megfelelően javítsa a hibás címet. Csigabi^{itt a házam} 2019. július 14., 18:02 (CEST)

@Peadar: biztosan értesült erről? Voxfax ^vita 2019. július 14., 21:05 (CEST)

Vörösmarty (egyértelműsítő lap)

Vörösmarty (egyértelműsítő lap) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ennek így van értelme? (én most elkészítem a Vörösmarty tér (egyértelműsítő lap)-ot, mert az meg hiányzik) Ha van, akkor legyen szíves átszálazni valaki, mert nekem most ehhez nincs agyam... Fauvirt ^vita 2019. július 13., 12:02 (CEST)

Alapból csak az azonos alakú lapokat egyértelműsítjük (pl ha lenne két Vörösmarty Mihály). Ez a lap az egyértelműsítő lapok félreértésének eredménye szerintem. Törölném, de várok másik véleményt. – Winston ^vita 2019. július 15., 12:49 (CEST)

Így nincs értelme. És ezzel nincs egyedül. Legfeljebb így volna értelme: Veresmarti Mihály (1572–1645) – Vadaro ^vita 2019. július 15., 15:50 (CEST)

Az Arany se nagyon különbözik ettől (csak kicsit értelmesebb szerkezetű). (Igaz, Vörösmarty nevű elem viszont nincs a periódusos rendszerben, a legrövidebb, nem származtatott alak Vörösmarty Mihály.) Őszintén szólva én is törölném. – Garamond ^vita 2019. július 15., 16:52 (CEST)

Üzbég földrajzi nevek

MegoldvaGaja   2019. július 16., 16:52 (CEST)

A Csircsik (város) szócikk kapcsán irányult a figyelmem az Üzbegisztán települései kategória elemeire, ahol – úgy gondolom – érdemes lenne rendet tenni a cikkek elnevezésében, ugyanis az üzbég latin betűs írású nyelv, tehát a tulajdonneveit egy az egyben átvesszük az üzbég névalaknak megfelelően. Ettől csak a meghonosodott elnevezésűek térhetnek el, mint pl a főváros, Taskent is.

Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2019. július 15., 03:15 (CEST)

+1 Természetesen. Irtani kell a magyaros átírású neveket! - Gaja   2019. július 15., 09:26 (CEST)

A kérdés csak az, hogy mit tekintünk meghonosodottnak? És ki mondja meg, hogy az az? Lesz ebből vita, rendesen... - Gaja   2019. július 15., 09:28 (CEST)

2012 óta használják a latin ábécét, de még néhány éve is mindenhol – még a gugli fordítóban is – a cirill volt elterjedt. Szerintem is most már érdemes lépni, megérett rá, ellentétben azzal, amikor a kazak latin írás bevezetéséről volt szó, egyesek már rögtön akkor átnevezgetni akartak. Toshkent esetén persze nagy valószínűséggel a honosodást lehet feltenni, de nem hinném, hogy más üzbég települések annyira ismertek lennének, hogy ezzel kéne foglalkozni. Egyébként is ha valaki honosodottnak tekint valamit, akkor az állítását neki kell bizonyítania, méghozzá olyan kiadvánnyal, ami a cirill→latin váltás után íródott, és persze nem azért ír valamit cirill átírással, mert nem tudja, hogy már nem az van. – LA^pankuš 2019. július 15., 09:50 (CEST)

+1. Még talán Szamarkand is elég ismert, a helyesírásellenőrző sem húzza alá. Xia ^Üzenő 2019. július 15., 10:18 (CEST)

+1. Taskent, Szamarkand és Buhara, ami meghonosodottnak tekinthető, köszönhetően az utazási irodák Magyarországról is elérhető útjainak. – Dodi123 ^vita 2019. július 15., 11:05 (CEST)

Azt hiszem, a honosodásba nem fogok nagyon beleszólni, mert nekem Hiva és Fergana is ezekben a formákban ismert, de Hiva máris Xiva, Fergana meg talán nem annyira közismert. Sőt, nekem még Toshkent is lehetne, hiszen az átirányítás és a cikkbeni említés úgyis megoldja ezeket a problémákat, de tudom, hogy vannak a honos alakhoz ragaszkodók. Mindenesetre a honosodás puszta megszokás, és a megszokást az új is ki tudja alakítani idővel. – LA^pankuš 2019. július 15., 11:19 (CEST)

Ez darázsfészek, lásd pl. Hiva – Khiva – Xiva esetét, vagy Fergana, Fergána alakokat, de előbb utóbb hozzá kellene nyúlni. Ogodej ^vitalap 2019. július 15., 11:50 (CEST)

Egyetértek a javaslattal, hiszen latin betűs írású nyelv. Fogadjuk el honosodottként a Taskent, Szamarkand. Buhara, Fergana alakot. Nálam a Hiva lenne a befutó, de bármelyik alakja elfogadható. – Vadaro ^vita 2019. július 15., 16:08 (CEST)

Kérdésem van: mi van a karakalpak nevekkel? Pl. Beruniy karakalpak város, karakalpakul Biruniy lenne a neve. Marad az üzbég név, vagy vesszük a karakalpakot hivatalosnak, mint pl. a katalán településeknél? - Gaja   2019. július 16., 11:51 (CEST)

Moynaq karakalpakul van (nem Moʻynoq), úgyhogy akkor Biruniy lesz... - Gaja   2019. július 16., 14:44 (CEST)

Nos, Hölgyeim és Uraim, amit tehettem, megtettem! Átírtam, átneveztem, átirányításokat gyártottam stb. Akinek panasza van, szóljon, de ezt a bekezdést megoldottnak jelöltem. - Gaja   2019. július 16., 16:52 (CEST)

Annyi, hogy az egyértelműsítő tag település kellene hogy legyen a szokvány alapján, nem pedig város. Joey ^{üzenj nekem} 2019. július 17., 00:39 (CEST)

Igazad van, javítottam. - Gaja   2019. július 18., 10:29 (CEST)

Város Iránban

Irán délnyugati részén van egy város, amelyről cikkünk nincs, bár világörökségi helyszín és ha jól veszem ki, a késői ókorban jelentős volt. Az enwikin en:Bishapur néven említik; nálunk Bishapur, Bisapur és Bisápur néven is hivatkoznak rá. Jól képzelem, hogy ezek közül a Bisápur a szabályos magyar átírás? Van különbség a város ókori nevének és modern nevének írása között (vö. Pompeii/Pompei)? -Malatinszky ^vita 2019. július 16., 15:50 (CEST)

Nisápurunk mindenesetre van. – Pagony ^foxhole 2019. július 16., 16:01 (CEST)

Igen, a Bisápur, az eredeti Bay-Šāpūr nem annyira ismert. – LA^pankuš 2019. július 16., 17:04 (CEST)

Bisápur lesz. Terveztem már, hogy megcsinálom as cikket, de akkor előrébb hozom. Egyúttal javítom a hivatkozásokat is. Ogodej ^vitalap 2019. július 16., 19:34 (CEST)

Köszönöm! - Malatinszky ^vita 2019. július 16., 19:37 (CEST)

Még annyit, hogy a klasszikus átírásban Bisápúr lenne, hosszú ú-val. A modern kiejtés szerinti átírásnál már az ú rövidült (KNMH, 200. o. ). Ogodej ^vitalap 2019. július 16., 19:39 (CEST)

Még pontosabban Bísápúr lenne klasszikusban, az az í is hosszú volt. Egyébként érdekes kérdés, hogy vajon Bejsápur lett-e belőle, ahogy amúgy Nisápur igazából Nejsábur (itt még a p is az arabos b-re változott). Mathae Fórum 2019. július 17., 21:16 (CEST)

Egyiptomi játékvezető

Sziasztok! Szeretnék segítséget kérni جهاد جريشة (d:Q5530057) egyiptomi játékvezető átírásában, mert nekem nem megy a WP:ARAB alapján. Van a magyar wikin szócikke (Ghead Grisha), de pl. az angol wikin en:Gehad Grisha (Gehad Zaglol Grisha). Nevét az egyes adatbázisok hol Gehad, hol Ghead néven írják. A német wikin is de:Gehad Grisha, de ott látok egy német átírást – de:DIN 31635 alapján – Ǧihād Ǧrīša néven, s ugyancsak a német wikin látszik a három arab neve is: جهاد زغلول جريشة. Előre is köszönöm. --Sphenodon ^vita 2019. július 18., 07:35 (CEST)

A név irodalmi arabból átírt alakja Dzsihád Dzsrísa lenne, de mivel ő egyiptomi, a dzs-ből g lesz: Gihád Grísa. Hogy a kiejtett i-ből hogyan lesz e, azt én nem tudom, talán @Mathae:? Mindenesetre szerintem a *Ghead alak semmiképpen nem jó. - Gaja   2019. július 18., 10:17 (CEST)