„Szilágysomlyó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Coat of arms.
3. sor: 3. sor:
| magyar név= Szilágysomlyó
| magyar név= Szilágysomlyó
| német név = Schomlenmarkt
| német név = Schomlenmarkt
| címer = ROU SJ Simleu Silvaniei CoA.jpg
| weboldal= www.simleusilvaniei.ro
| weboldal= www.simleusilvaniei.ro
| kép= Simleu Silvaniei.JPG
| kép= Simleu Silvaniei.JPG

A lap 2015. január 12., 04:24-kori változata

Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei, Schomlenmarkt)
Szilágysomlyó címere
Szilágysomlyó címere		 Szilágysomlyó zászlaja
Szilágysomlyó zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rangváros
KözségközpontSzilágysomlyó
Beosztott falvak
PolgármesterCătălin Septimiu Țurcaș
Irányítószám455300
SIRUTA-kód139884
Népesség
Népesség11 653 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság2167 (16%, 2021)[3]
Község népessége13 948 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség224,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság234 m
Terület62,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″
Szilágysomlyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágysomlyó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Fájl:Szilagysomlyo kozpont.jpg
Szilágysomlyó központja
Fájl:Szilágysomlyó.JPG
Báthory-várkert, képeslap az 1900-as évek elejéről
Fájl:Szilágysomlyó látképe.JPG
Szilágysomlyó látképe az 1900-as évek elejéről
Pethe Ferenc mellszobra és emlékműve Budapesten
Szilágysomlyó környéke 1769-1773 között

Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű; a tőszó, šuma ,zaj‘, illetve egyes szláv nyelvekben ,erdő‘. P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».

Története

Területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak.

1251-ben Vathasomlyova néven említik először.

A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt.

1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt 120 M-ért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak és határát leiratta.

1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta.

1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolják. Ekkor Miklós vajda fia [Meggyesi] Móric fia Simon és István fia István birtoka volt.

1351-ben említik először az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

A szilágysomlyói vár alaprajza Marsigli térképén

A Báthori-család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említik. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A várnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914-1918-ban, az I. világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Kraszna vármegyeszékhelye. 1876-ban az akkor alakult Szilágy vármegye részévé vált. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A volt városháza két emeletes épülete, 1968 óta Általános Iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavármegyei Takarékpénztár épületében székel.1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

A helyi iskoláról az első írásos adat 1554-ből való, 1680 táján Királyhelmeczi János a somlyói iskola rektora. 1740-ben a minoriták tanítanak itt, a rend 1744-ben fiúiskolát létesített. Az Ócska Gimnáziumként ismert intézmény épületének alapkövét 1827-ben helyezték el. Az addig algimnáziumként működő intézmény főgimnáziummá válik, az első érettségi vizsgálatokat 1914 májusában rendezték. Az új gimnázium épületét - ma Mezőgazdasági Líceum - 1916 őszén vette birtokába a diákság.

Szilágysomlyó határába esett Kórógy elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott.

1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták.

Látnivalók

Híres emberek

Szilágysomlyón születtek

Szilágysomlyón élt

  • Pethe Ferenc a keszthelyi Georgikon tanára, gazdasági szakíró (Bűdszentmihály, 1762 - Szilágysomlyó, 1832. február 23.)
  • dr. Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, a budapesti Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja

Testvérvárosai

Hivatkozások

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Șimleu Silvaniei
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágysomlyó témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilágysomlyó&oldid=15508900”