„Tatabánya–Pápa-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor: 11. sor:
| BILDPFAD_FOTO = Szákszend04.JPG
| BILDPFAD_FOTO = Szákszend04.JPG
| PIXEL_FOTO = 250px
| PIXEL_FOTO = 250px
| TEXT_FOTO = A vonal Szákszend közelében
| TEXT_FOTO = A vonal Szákszend közelében}}
{{BS-table}}
{{BS-table}}
|colspan="2"|
|colspan="2"|

A lap 2014. május 14., 09:36-kori változata

Tatabánya-Pápa-vasútvonal
A vonal Szákszend közelében
A vonal Szákszend közelében
A Tatabánya–Pápa-vasútvonal útvonala
Vonalszám:13
Vonal:13
Hossz:94 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:(Tatabánya és Környe között) 25 kV 50 ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:50 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatabánya–Pápa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0 km Tatabánya 1,12
3 km Bánhida
8 km Környe
8 km 12 Oroszlány felé
11 km Kecskéd
14 km a Vértesi Erőmű iparvágánya
17 km Dad
21 km Szákszend
24 km Császár
30 km Ete
36 km 5 Komárom felé
37 km Kisbér
37 km 5 Székesfehérvár felé
44 km Bakonyszombathely
47 km Bakonybánk
52 km Tápszentmiklós
55 km Lázi
58 km 11 Győr felé
58 km Veszprémvarsány
58 km 11 Veszprém felé
61 km Románd
65 km Gic-Hathalom
67 km Bakonytamási
73 km Pápateszér
79 km Franciavágás
82 km Ugod
86 km Nagygyimót
89 km Pusztagyimót
94 km 10 Győr felé
94 km Pápa 10, 14

A Tatabánya-Pápa vasútvonal a MÁV 13-as számú vasúti mellékvonala az Észak-Dunántúlon. Környe és Pápa között 2007. március 4-től szűnt meg a személyforgalom. Teherforgalmi célból, valamint elkerülő, mentesítő vonalként fenntartják. A vasútvonal Tatabánya és Környe között villamosított, az Oroszlány felé tartó forgalmat szolgálja ki.

Építése

1901-ben, Mandel Gyula, Hoffmann Sándor és Quittner Vilmos, budapesti vállalkozók tervezték megépíteni, hogy a környékbeli földekről a búza, fa és élőállatok szállítását megkönnyítsék. A Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter 1902-ben adott engedélyt a vonal építésére. A vasútvonal 11 felvételi épülettel, 6 raktárral, 6 gabonaszínnel, 12 nyitott rakodóval, 11 állomási és 21 nyíltvonali őrházzal rekordsebességgel, 1902. szeptember 12-re épült meg.

Működése, állapota

A vonal egykori nagy áruforgalma mára gyakorlatilag megszűnt. A megszüntetése előtt a személyforgalma is igen gyér volt, a szolgálatot napi 6 pár Bzmot motorkocsi látta el, vasárnap este mellékkocsikkal csatolva a diákokra való tekintettel.

Veszprémvarsányban és Kisbéren volt átszállási lehetőség a Győr-Veszprém, illetve a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon közlekedő személyvonatokra. Néhány állomáson csatlakozó buszjáratok szállították tovább az utasokat a vonaltól távolabb fekvő települések, Bakonyság, Szákszend irányába. A vonalon a pályasebesség 40 és 50 km/h, a felépítmény túlnyomórészt 34,5 kg-os, „c” sínekből épült, amelyek jellemzően vasbetonaljakon fekszenek.

A vonalon 1991-ben történt egy baleset: Bzmot 072 és szerelvényvonata Bakonytamási és Pápateszér között ütközött a Pápa felől érkező M43-as mozdony vontatta személyvonattal.

Napjainkban

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felmérése alapján átlagosan 18 ember utazott egy-egy vonaton, így a vonal bezárása mellett döntöttek. 2007. március 4-től a személyvonatokat 6 pár autóbusszal váltották ki, melyek azonban nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, így a Bakony Volán hamarosan megszüntette a járatokat. A pályát nem számolják fel, egyelőre meghagyják a teherforgalom számára (jelenleg Franciavágás és Pápa között zajlik némi áruszállítás) és mentesítő vonalként.Valamint Tatabánya irányából az Oroszlányi hőerőmű részbeni /Fa/ tüzelőanyag ellátása történik.

Jegyzetek

Forrás

  • Indóház vasúti magazin 2007/4. száma

További információk

Commons:Category:Tatabánya–Pápa railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatabánya–Pápa-vasútvonal témájú médiaállományokat.