„Szeged–Szabadka-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor: 40. sor:
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101&nbsp;km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5&nbsp;kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref>, mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25&nbsp;kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte.
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101&nbsp;km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5&nbsp;kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref>, mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25&nbsp;kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte.


A [[trianoni békeszerződés]] a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak az 1990-es évek elején indult újra.
A [[trianoni békeszerződés]] után a vasútvonalon határátmenet létesült [[Röszke|Röszkénél]].


A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a [[szerbia]]i szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat. Távlati terv a kapcsolódó [[Szabadka]]-[[Bácsalmás]] szakasz újjáépítése, amellyel a vasútvonal újra betölthetné összekötő szerepét az [[Alföld]] és a [[Dunántúl]] között.<ref>[http://www.dunatv.hu/otthon/uj_vasutvonal-szeged_szabadka_baja.html újraindul a közlekedés]</ref>
A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a [[szerbia]]i szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat. Távlati terv a kapcsolódó [[Szabadka]]-[[Bácsalmás]] szakasz újjáépítése, amellyel a vasútvonal újra betölthetné összekötő szerepét az [[Alföld]] és a [[Dunántúl]] között.<ref>[http://www.dunatv.hu/otthon/uj_vasutvonal-szeged_szabadka_baja.html újraindul a közlekedés]</ref>

A lap 2013. május 31., 22:09-kori változata

Szeged–Szabadka-vasútvonal
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
A Szeged–Szabadka-vasútvonal útvonala
Vonal:136
Hossz:15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
121
Újszeged[1]
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
0 Szeged
Szeged-Rendező
140 Cegléd felé, 135 Békéscsaba felé
5-ös főút
13 Röszke  Magyarország
21 Horgos (Horgoš)  Szerbia
Horgos–Zenta-vasútvonal Magyarkanizsa felé
28 Bácsszőlős (Bački Vinogradi)
E75-ös európai út
38 Palics (Palić)
Budapest–Belgrád-vasútvonal Belgrád felé
45 Szabadka (Subotica)
Budapest–Belgrád-vasútvonal Budapest felé
Zombor felé

A Szeged–Szabadka-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15 km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a MÁV 136-os számú vasútvonalát alkotja.

Története

Fájl:Horgos Vasút.jpg
Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon

A vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által, Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak.[2] A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket használtak. A vonal 1885. január elsejével a MÁV kezelésébe került[3], mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az államosítás után a MÁV a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre cserélte.

A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak az 1990-es évek elején indult újra.

A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a szerbiai szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat. Távlati terv a kapcsolódó Szabadka-Bácsalmás szakasz újjáépítése, amellyel a vasútvonal újra betölthetné összekötő szerepét az Alföld és a Dunántúl között.[4]

Jelen

A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h, az országhatártól Bácsszőlősig azonban 15 km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a szerb vasúttársaság a második világháború óta nem újította fel a pályát.

Források

Commons:Category:Szeged–Subotica railway
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
  1. ↑ Újszeged állomás
  2. ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. ↑ 1884. évi XXXIX. törvénycikk (www.1000ev.hu)
  4. ↑ újraindul a közlekedés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szeged–Szabadka-vasútvonal&oldid=13637875”