Zamárdi

Zamárdi
Kisboldogasszony-templom
Zamárdi címere Zamárdi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	város
Polgármester	Csákovics Gyula (független)
Irányítószám	8621
Körzethívószám	84
Testvértelepülései	Lista Ustrzyki Dolne Malsch Villány Székelyvécke
Népesség
Teljes népesség	2741 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	53,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 04″, k. h. 17° 57′ 02″46.884338888889, 17.950511111111
Zamárdi Pozíció Somogy vármegye térképén
Zamárdi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zamárdi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zamárdi (1932 és 1943 között: Balatonzamárdi) város a Balaton déli partján, Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Siófok és Balatonföldvár között. Remek strandjai, továbbá népszerű nyári fesztiváljai miatt (pl: Balaton Sound, Strand Fesztivál) kisváros létére is az egész ország ismeri, de európai szinten is nagyon népszerű úticélpont. Városi rangját 2008-ban szerezte meg, a Dél-Dunántúli régió egyik legdinamikusabban fejlődő települése. 3 km hosszú füves Nagystrandjának központi panorámája a Tihanyi-félsziget. A település továbbá része a Balatonboglári borvidéknek is.

Fekvése

Északon a Balaton határolja, keleten Siófok, délen Balatonendréd, nyugaton Szántód a szomszéd település. A lakott terület legmagasabb pontja a 176 méter magas Kőhegy.

Megközelíthető a 7-es főúton, az M7-es autópályán; délről, Tab felől a 6501-es úton, illetve vasúton a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon. Itt indul a tihanyi révhez vezető forgalmat kiszolgáló 7102-es út, amely a 7-esből ágazik ki, kicsivel annak 114. kilométere után, és bő 5 kilométer után, már Szántódon torkollik vissza ugyanoda, a 118. kilométerszelvény közelében.

A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.

Nevének eredete

A Zamárdi név eredetére több magyarázat is létezik:^[forrás?]

• Az egyik elmélet szerint a falut a tatárjárás előtt Kisszentmartin-nak nevezték, amely később Zamárdi-ra változott. Erre azonban nincs bizonyíték.
• A falu régebbi része a dombon található, ezért a lakók szamárháton hoztak vizet. Ezért (egy másik elképzelés szerint) a falut a szamár és a -d utótag után Szamárdnak hívták.
• A legelfogadottabb elmélet szerint a név Zamar vagy Somar személynévből származik. Ő lehetett a falu első tulajdonosa.

Története

A város területe évezredek óta lakott, a régészeti feltárások során számtalan őskori, bronzkori, kelta, germán és római lelet került elő. A legkiemelkedőbb régészeti emléke az avar kori temető, amely a Kárpát-medence legnagyobb és egyedülállóan gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori lelőhelye.

A város neve először 1082-ben tűnik fel Scamard alakban egy határjárási iratban, majd 1171-ben Zamardként egy hiteles oklevélben. Nevét a 13. századtól Somárd, Somárdi, majd a 18. századtól Szamárdi alakban írták. Zamárdiként először egy községbírói számadásban szerepelt 1828-ban.

Az avar kor utáni következő meghatározó időszak a honfoglalás utáni korra esik. A település első okleveles említését 1082-ből ismerjük, ezt követte a teljesen hitelesnek elfogadott, III. István magyar király 1171-es oklevelében való említés. Az ősi falu a fontos útvonal mellé települt Egyházas-Zamárd lehetett.

A 16. században a török pusztítása megpecsételte az egykori falvak sorsát. 1594-ben a török lerombolta Egyházas-Zamárd templomát, házait. A templom helyén ma egy négyméteres tölgyfakereszt áll. A környék hosszú időre elnéptelenedett. A település újjáélesztése az 1730-as évektől kezdve Grassó Vilebald tihanyi apát és utóda, Lécs Ágoston nevéhez fűződik: a környező és távolabbi vármegyékből 42 jobbágycsalád költözött ide. 1774-ben megépült Zamárdi temploma is.

1861-ben megépült a déli vasútvonal, amely jelentős mértékben hozzájárult a térség fejlődéséhez.

A lakosság fő megélhetési forrása az ezt követő évszázadokban a föld- és szőlőművelés, az állattenyésztés és a halászat volt. A mezőgazdaság egészen az 1960-as évekig meghatározó maradt, amikor is megkezdődött a Balaton idegenforgalmi hasznosításának új korszaka.

1939-ben, Lengyelország lerohanása után itt létesült az első gimnázium és líceum a Magyarországra menekült lengyelek számára. 1980-ban emléktáblát avattak az egykori iskolaépület falán, amelyben akkor a Fővárosi Gyermekotthon és Általános Iskola működött.

A település 1927-ig kisközség, ekkor alakult nagyközséggé, vagyis ettől kezdve tartott önálló jegyzőt. 1950-től önálló tanácsú község volt, 1970–1990 között Balatonendréddel közös tanácsot alkotott, melyet 1989-ben nagyközségi tanáccsá nyilvánítottak. 1990-től önálló önkormányzata van, nagyközségi címét megtartva 2008. július 1-jén kapott városi címet.

1997-ig Zamárdi része volt Szántód is, amely azonban 1995-ben népszavazáson az önállóság mellett döntött.

Kőhegyi kilátó

A fürdőélet az 1910-es években kezdődött el. 1913-ban megalakult a Balatonzamárdi Fürdőegyesület, a fürdőtelep látványos fejlődése pedig az 1930-as években indult meg. Napjainkban Zamárdi a balatoni idegenforgalom egyik fellegvárának számít. A regisztrált vendégéjszakák száma meghaladja a 300 000-et.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kiss Zoltán (független)
• 1994–1998: Kiss Zoltán (független)
• 1998–2000: Major Gyula (független)
• 2000–2002: Kiss Jenőné (független)
• 2002–2006: Kiss Jenőné (független)
• 2006–2010: Csákovics Gyula (független)
• 2010–2014: Csákovics Gyula (független)
• 2014–2019: Csákovics Gyula (független)
• 2019–2024: Csákovics Gyula (független)
• 2024– : Csákovics Gyula (független)

A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választás zajlott, az előző településvezető lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2451	2438	2424	2797	2452	2752	2741
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 3,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 9,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 11,1% (23,1% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 8,1% református, 1,2% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).

Éghajlata

A település a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlati határok közül a szárazföldi, az óceáni és a mediterrán éri. Az évi középhőmérséklet 10,3 C, a napsütéses órák száma évente 1900-2000 óra. A legmelegebb hónap a július, középhőmérséklete 21 C. A leghidegebb a január, középhőmérséklete –1,1 C.

Zamárdi környékén az északnyugati szelek uralkodnak, viharos szeleket északról kap a település, kevés esővel. Nyugati, délnyugati irányból érkeznek a front előtti szélviharok esővel. A főként a nyári hónapokra jellemző helyi zivatarok általában hirtelen törnek ki, erős szél kíséretében, de gyorsan távoznak. Az évi csapadék mennyisége eléri a 700 mm-t.

Növényzete

Őshonos növénytakaró csupán kevés helyen található. A part mentén nádasokat, délebbre sást, gyepfoltokat találunk. A feltöltött, nem beépített területen fűz és sás nő. A magasabb területek mezőgazdasági művelés alatt állnak.

A nehezen művelhető dombokat lomblevelű erdők borítják: tölgy, gyertyán, kőris, akác, hárs, juhar és szilfa. Kisebb területen telepített fenyves található. A cserjeszintben gyakori a mogyoró, a húsos som, a galagonya, a kökény és a vadrózsa. A gyepszintben fajokban gazdag növényzetet találunk.

Állatvilága

A gerincesek közül a Balatonban 42 őshonos halfaj él, például keszeg, fogas, ponty, balin, csuka, harcsa és kecsege. A telepített halak közül például az angolna, a busa és az amur.

• Kétéltűek: például különféle békák, gőte
• Hüllők: például vízisikló, mocsári teknős
• Madarak: például sirály, vadkacsa, bütykös hattyú, nyári lúd

Az erdők és mezők gerincesei:

• Hüllők: például erdei sikló, lábatlan gyík, zöld gyík, mocsári teknős
• Madarak: például cinke, feketerigó, pinty, fecskék, fürj, harkály, mezei búbospacsirta, fácán, varjú, réti héja és bagoly
• Emlősök: például mezei nyúl, róka, őz, szarvas, vaddisznó

Nevezetességei

Szamárkő

A város egyik legfőbb nevezetessége a Szamárkő. A Szamárkő a város nyugati végén, a Kiserdő szélén található. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán vályúszerű mélyedés, ennek végén pedig "tűzgödör" látható. A sziklához délről kör alakú, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható.

A kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és az ebben lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók.

A képződményhez több legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A kisebb kövön látható két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Más legendák pedig arról szólnak, hogy a követ a tihanyi tűzhányó vetette mostani helyére, vagy éppen a vízözön hagyta ott. Egy régebbi balatoni ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes lovagok.

A Szamárkő ősi áldozati helynek számít. Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép "termékenység-varázslatot" mutatott be a kő körül bizonyos szertartások között. A pogány isten-anya és a napisten tiszteletére terményeket, állatokat áldoztak fel, égettek el annak érdekében, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is használták a helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt.

Kőhegyi kilátó

Panoráma a Kőhegyi kilátóról, háttérben a Balaton és a Tihanyi-félsziget

A településtől délnyugatra emelkedik a szép környezetű, kiváló szőlőtermő és csodás panorámát nyújtó magaslat, ahol egy kőkereszt mellett borospincék és hétvégi házak találhatók. A kirándulóúton megközelíthető Kőhegy tetején található kilátóból gyönyörű panoráma tárul elénk. A 2000-ben, a Millenium emlékére épült kilátó helyén egykoron a tihanyi apátság présháza állt egészen 1948-ig. A második világháború utáni események azonban ezt a régi épületet sem kímélték: anyagát széthordták, így megsemmisült.

A Kőhegyet már a kelták és a rómaiak is lakták. A kelta korból származó urnatemető leleteit a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A rómaiak villákat építettek a hegy nyugati lábánál, amit a máig napvilágra kerülő épületmaradványok bizonyítanak.

A Kőhegyre a Zamárdi vasútállomásról induló sárga jelzésű túraútvonalat követve juthatunk fel.

A Kisboldogasszony templom főoltára

Kisboldogasszony római katolikus templom

A Fő utcában található római katolikus templom 1771 és 1774 között épült barokk stílusban. Az oltárkép, a szószék és a keresztelőkút műemléknek számít. A templom nyaranta hangversenyek helyszíne, búcsúja szeptember elején van (Kisboldogasszony). A templom előtt kőkereszt áll, amely 1862-ből származik. Mögötte Nepomuki Szent János szobra áll egy falazott fülkében, amely szintén műemlék.

2010 júniusában itt szentelték fel Magyarország és Közép-Európa egyetlen francia barokk hangzású orgonáját Kocsi György plébános fáradozása nyomán. Az orgonát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. építette Bertrand Cattiaux világhírű francia orgonaépítő közreműködésével. Az orgona intonálását személyesen Cattiaux végezte.

A francia barokk zenei műveket korábban nem lehetett eljátszani kompromisszumok nélkül Magyarországon a német típusú orgonákon, mert ezeken nem szólaltak meg az eredeti hitelességgel. A templomban található hangszeren más a sípok viselkedése, elhelyezkedése és megszólaltatása. Keskenyebbek és rövidebbek a billentyűk. Felépítését tekintve a barokk stílusra, a 17. és 18. század első felének stílusára készült.

Ezt megelőzően évtizedekig nem volt orgona a Zamárdiban található templomban. A második világháború alatt az oroszok megfigyelőpontot alakítottak ki a templomtoronyban, az orgonaszekrényt elégették, a sípokat magukkal vitték, a hátrahagyott darabokat pedig a helyi iskolások vitték el.

Üdülőhelyi kápolna

A Petőfi utcában, az üdülőterületen található kápolna felépítését az 1920-as években fellendülő balatoni turisztikai élet tette indokolttá. A kis templomot 1929. augusztus 15-én szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Megépítése Dr. Purebl Győző egyetemi tanár és tanácsnok nevéhez fűződik, az épületet Margó Ede szobrai díszítik. A kápolna egész éven át várja a híveket.

Hősök Kápolnája

A Temető közben, a Kálvária-dombon található ez a neobizánci stílusban épült kápolna. Laki Benő plébános kezdeményezésére Gecse Viktor tervezte a környék hősi halottai emlékére.

A plébános már nem érhette meg a kis kerek kápolna felszentelését 1934-ben, sírja azonban itt található. Az emléktáblákon 41 név található, akik az első világháború és 38 név, akik a második világháborúban haltak hősi halált.

Tájház

A Fő utcában található tájház berendezése egy 19-20. századi jómódú parasztcsalád életkörülményeit mutatja be. A kiállított használati tárgyak zöme a helyi helytörténeti gyűjteményből származik. A ház mögött egy zsúpfedeles pajta található.

A tájház a Balaton-vidék jellegzetes népi építészeti jegyeit tükrözi, és a mestergerendába bevésett évszám tanúsága szerint 1847-ben épült. Oszlopos tornáccal és nádtetővel rendelkezik. Az épületet a Zamárdi Községi Tanács 1974-ben vásárolta meg, majd az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség állította helyre eredeti formájában 1975 nyarán. 1977-ben nyitották meg a látogatók előtt. A tájház a nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel is látogatható.

A Magyar fájdalom szobor

A Magyar fájdalom című szobor a vasútállomás közvetlen szomszédságában, a Szabadság téren található és Margó Ede (1872-1946) szobrászművész alkotása. Az 1930-as években ajándékozta Zamárdi városának, mert itt volt nyaralója.

A magyar fájdalom emlékművét a trianoni békeszerződés miatt érzett fájdalmának kifejezésére ajándékozta a városnak. A szobor egy izmos férfialakot ábrázol, aki csónakjában a viharos vízen hánykolódik és ezzel a magyarság magányos küzdelmét testesíti meg. Csak 1956-ban kerülhetett ismét köztéren kiállításra.

További nevezetességek

• Emlékkereszt (Pusztai dűlő, Zamárdi határában, Egyházas-Zamárd egykori temploma helyén, az Egyesület Zamárdiért állíttatta az egykori szentegyház és a szomorú sorsú ősök emlékére 1993-ban)
• Vaskereszt (Tatárcsapás végén az erdőben, Zamárdi határának legmagasabb pontján, tégla alapzaton áll, kovácsoltvasból készült, egy kapolyi kovácsmester munkája)
• Rákóczi-emlékkő (a Kőhegy tetején, a Kilátó lábánál, közadakozásból állíttatta a város a szabadságharc 300 éves évfordulóján)
• Honfoglalási emlékmű (Fő utca – Széles csapás találkozásánál, a honfoglalás 1100. évfordulójára készült 1996-ban, Szervátiusz Tibor alkotása)
• 1848-1956-os emléktábla (a Templom téren, Fő utca)
• Emléktábla és kopjafa az 1848-as hősök tiszteletére (Szabadság tér, 1998-ban, a szabadságharc 150 éves évfordulójára állíttatta Zamárdi Nagyközség Önkormányzata, azon zamárdi nemzetőrök tiszteletére, akik az 1848-as események során Josip Jelačić horvát bán seregétől védték a települést)

• Világháborúk Múzeuma (magángyűjtemény, Zamárdi-felső, Siófoki utca 30/a., az első és második világháború relikviáit összegyűjtő kiállítás)
• Zamárdi Kalandpark (Zamárdi-felső, 2009-ben nyitotta meg kapuit közel 3,5 hektáros, ősfákkal borított területen, akadály- és csúszópályákkal)
• Forgó Zamárdiring Gokart-pálya (Siófoki út, a Kocsi Csárda mellett, 10 darab 270 cm3-es Honda motorral üzemelő, 550 méter hosszú, döntött kanyarú, nem síkterepű pálya)
• Kertmozi (Kossuth Lajos utca, 1961-ben épült, 2012-ben felújították)

Balaton Sound fesztivál

2007 óta minden júliusban a településen tartják a Sziget Kulturális Szervezőiroda által rendezett Balaton Sound fesztivált, melyen főként az elektronikus zene képviselői lépnek fel. A 2012-es fesztivál 2013 elején elnyerte a rangos European Festivals Award kitüntetést a legjobb közepes méretű fesztivál kategóriában.

Testvértelepülések

• Villány
• Székelyvécke, Románia
• Ustrzyki Dolne, Lengyelország
• Malsch, Németország
• Mošćenička Draga, Horvátország, 2019 óta

Híres zamárdiak

• Dr. Klatsmányi Tibor hídépítő mérnök, tanszékvezető tanár
• Prof. dr. Lichtenberger György (1944–2009) fül-orr-gége és fej-nyaksebész szakorvos, kutató
• Itt hunyt el 1959-ben Czobor Alfréd levéltáros, történész.
• Károlyfi Zsófia Prima díjas festőművész és író

Díszpolgárok

• Friesz Kázmér ny. iskolaigazgató
• Kocsis Zoltán zongoraművész
• Benkő László zenész, az Omega együttes tagja
• Dr. Magyar György (ügyvéd)
• Simándi István
• Kalmár Imréné
• Dobribán Géza ny. erdőmérnök
• Piller Dezső tanár
• Deák Dezső
• Tüskés Tibor író
• Márton Ferenc
• Zoltán Jenő tanár
• Prof. dr. Lichtenberger György orvos
• Dr. Regőczy Miklós orvos
• Dárdai Pál labdarúgó

Zamárdi az irodalomban

• Zamárdi az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Örkény István Irodalom és szerelem című egyperces novellájának.
• Szintén Zamárdi (illetve Zamárdi-felső) az egyik megénekelt helyszín a KFT együttes Balatoni nyár című dalának szövegében.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Zamárdi témájú médiaállományokat.

• Zamárdi város honlapja
• Zamárdi Településtörténete – Kezdetektől a XIX. sz. végéig – (Zamárdi Községtörténeti Tanulmányok)