Vágzamárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágzamárd (Zamarovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1208
Polgármester Stanislav Červeňan
Irányítószám 911 05
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség1063 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség216 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület3,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágzamárd (Szlovákia)
Vágzamárd
Vágzamárd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 03′ 00″
Vágzamárd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágzamárd (1899-ig Zamarócz, szlovákul Zamarovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 3 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1208-ban "villa Samar" néven Tamás nyitrai ispán oklevelében említik először. A Zamarovszky család birtoka volt. 1241-ben "Zamar", 1245-ben "Zamard", 1366-ban "Zamard", 1374-ben "Zomar", 1381-ben "Zamarocz", 1418-ban "Samard", 1420-ban "Somar", 1471-ben "Zamarowcz", 1480-ban "Zamarow", 1516-ban "Zamaroch", 1526-ban "Zamarowcz" alakban említik a korabeli források. A falunak kiterjedt szőlőhegye volt. Fő birtokosai a Zamaróczy és a gróf Cseszneky családok voltak. Kézművesei között habán fazekasok és kovácsok voltak. A 19. században téglagyár működött a községben.

Vályi András szerint " ZAMORÓCZ. Zamorovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Orechóhoz nem meszsze, és annak filiája; határja jó."[2]

Fényes Elek szerint " Zamorócz, Trencsén vm. tót falu, Orecho mellett, Trencsénhez 1/2 órányira északra. Lakja 292 kath., 74 evang., 12 zsidó. Láthatni itt egy régi várnak düledékeit, van savanyuviz-forrása. F. u. több nemesek. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 262 lakosából 3 magyar, 5 német és 227 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 268 lakosából 15 magyar, 20 német és 233 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 331 lakosából 6 magyar, 66 német és 255 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 392 lakosából 23 magyar, 13 német és 356 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 431 lakosából 5-5 magyar és német, 3 zsidó, 414 csehszlovák és 4 egyéb nemzetiségű volt.

1930-ban 570 lakosából 4 magyar, 565 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 519 római katolikus, 42 evangélikus, 5 izraelite, 1 református és 3 egyéb vallású volt.

1991-ben 638 lakosából 626 szlovák volt.

2001-ben 695 lakosából 676 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 849 lakosából 815 szlovák, 4 cseh, 1-1 morva és cigány és 28 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1701-ben Hicsoldt Pál jezsuita áldozópap és tanár.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • 1937 Pamätnica mestského muzea dra Karola Brančíka v Trenčíne.

Külső hivatkozások[szerkesztés]