Vágegyháza-Alsózáros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná–Záriečie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Miroslav Jančár
Irányítószám 913 04
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség683 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület3,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágegyháza-Alsózáros (Szlovákia)
Vágegyháza-Alsózáros
Vágegyháza-Alsózáros
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 17° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 17° 58′ 00″
Vágegyháza-Alsózáros weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágegyháza–Alsózáros másik nevén Zárosegyháza[2] (1899-ig Kosztolna, illetve Zárjecs, szlovákul Kostolná–Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Vágegyháza és Alsózáros egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község Vágegyháza és Alsózáros egyesítéséből keletkezett 1952-ben.

Területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt.

Vágegyháza első írásos említése 1318-ban "Dregma" alakban történt. 1321-ben "Drethma", 1397-ben "Driethma", 1409-ben "Driethoma", 1598-ban "Koztolna Drietoma" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A nyitrai püspökség faluja volt, ahol a püspöknek kastélya is állt. 1598-ban malma és 21 háza volt. 1720-ban 6 volt az adózók száma. 1784-ben 18 házában 24 családban 134 lakos élt. 1828-ban 22 háza és 219 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, késkészítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. 1848. október 28-án határában ütköztek meg a honvédek Simunics császári tábornok csapataival. Tejszövetkezetét 1902-ben alapították. Lakói később a mezőgazdaság és állattartás mellett háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint " KOSZTOLNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Drietomának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője elég, piatza közel." [3]

Fényes Elek szerint " Kosztolna, (Drietoma), Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján, Trencsénhez 3/4 órányira: 166 kath., 10 zsidó lak. Van egy savanyuviz-forrása, melly mindenben a chocholnaihoz hasonlít, vendégfogadója és serfőző-háza; az uraság számos teheneket is tart. F. u. a nyitrai püspök."[4]

Alsózáros Vágegyháza határában keletkezett a 16. században, a Zárjecsi család birtoka volt. 1598-ban malma és 15 háza volt. 1784-ben 23 házában 30 családban 149 lakos élt. 1828-ban 23 háza és 214 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, később kosárfonással is foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van." [3]

Fényes Elek szerint "Zarjecz, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján: 81 kath., 51 ev., 14 zsidó lak. Termékeny határ; savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[4]

A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Vágegyházának (Kostolná) 175 lakosából 6 magyar és 163 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 171 lakosából 153 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Vágegyházának (Kostolná) 185 lakosából 1 magyar és 173 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 167 lakosából 9 magyar és 153 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Vágegyházának (Kostolná) 182 lakosából 4 magyar és 176 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 184 lakosából 2 német, 1 egyéb és 174 szlovák anyanyelvű volt, ebből 141 római katolikus, 33 evangélikus és 10 izraelita vallású.

1910-ben Vágegyházának (Kostolná) 184 lakosából 10 magyar és 166 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 196 lakosából 7 magyar és 187 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Vágegyházának (Kostolná) 187 lakosából 183 csehszlovák, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 188 lakosából 186 csehszlovák volt.

1930-ban Vágegyházának (Kostolná) 170 lakosa mind csehszlovák, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 242 lakosa mind csehszlovák volt.

1952-ben összevonták a két települést.

1991-ben lakosából 1 magyar és 679 szlovák volt.

2001-ben 351 lakosából 655 szlovák volt.

2011-ben 657 lakosából 645 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Kosztolnáról származott Vrasda Márton (1810-1868 után) orvos, sebész, katona, nemzetőr orvosszázados.
  • Vágegyházán született Fried Dezső (1895-1936) pártmunkás, katonatiszt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vágegyháza Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült a korábbi templom helyén. A 19. század elején bővítették és klasszicista stílusban építették át.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1924-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Zarečj | A harmadik katonai felmérés helységnevei | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
  3. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]