Szelec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szelec (Selec)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1439
Polgármester Dr. Stanislav Svatik
Irányítószám 913 36
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség1006 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület24,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelec (Szlovákia)
Szelec
Szelec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 50″, k. h. 17° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 50″, k. h. 17° 59′ 30″
Szelec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelec témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelec (1891-ig Szelcz, szlovákul Selec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 13 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1439-ben "possessio seu villa Selcz" néven említik először. 1549-ben 20 jobbágytelek volt a faluban, ahol 20 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1598-ban 37 háza volt a településnek. 1623-ban 15 jobbágytelek és 29 zsellérház állt a községben, a lakosság száma eszerint két-háromszáz főre tehető. 1724-ben az első népszámlálás szerint 122 házában 778 lakos élt. 1742-ben Anton Rezner papírgyárat alapított itt. A községben volt vízimalom és faüzem is. 1831-ben és 1866-ban kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt a lakosság köréből. 1900-ban 120 házában 896 lakos élt.

Vályi András szerint "SZELECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Krivosdhoz közel; határja jól termő"[2]

Fényes Elek szerint "Szelecz, falu, Trencsén vmegyében, Beczkóhoz keletre, 1 1/2 órányira a hegyek közt. Földje sovány, de erdeje roppant. Lakosi, kik 768 kath., 110 evang., 9 zsidóra mennek, az itt folyópatakban pisztrangot fognak. Kath. paroch. templom. F. U. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népességə[szerkesztés]

1880-ban 741 lakosából 708 szlovák, 2 egyéb anyanyelvű és 31 csecsemő volt. Ebből 594 római katolikus, 129 evangélikus és 18 zsidó vallású.

1910-ben 968 lakosából 943 szlovák, 19 német, 6 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 949 lakosából 946 szlovák volt.

2011-ben 1002 lakosából 942 szlovák, 6 cseh, 1 orosz, 2 egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • 2019 Selec - Obraz mnohých generácií.

Külső hivatkozások[szerkesztés]