Szelec
| Szelec (Selec) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1439 |
| Polgármester | Dr. Stanislav Svatik |
| Irányítószám | 913 36 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1006 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 323 m |
| Terület | 24,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szelec
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 46′ 50″, k. h. 17° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 50″, k. h. 17° 59′ 30″ | |
| Szelec weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szelec (1891-ig Szelcz, szlovákul Selec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 13 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1439-ben "possessio seu villa Selcz" néven említik először. 1549-ben 20 jobbágytelek volt a faluban, ahol 20 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1598-ban 37 háza volt a településnek. 1623-ban 15 jobbágytelek és 29 zsellérház állt a községben, a lakosság száma eszerint két-háromszáz főre tehető. 1724-ben az első népszámlálás szerint 122 házában 778 lakos élt. 1742-ben Anton Rezner papírgyárat alapított itt. A községben volt vízimalom és faüzem is. 1831-ben és 1866-ban kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt a lakosság köréből. 1900-ban 120 házában 896 lakos élt.
Vályi András szerint "SZELECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Krivosdhoz közel; határja jól termő"[2]
Fényes Elek szerint "Szelecz, falu, Trencsén vmegyében, Beczkóhoz keletre, 1 1/2 órányira a hegyek közt. Földje sovány, de erdeje roppant. Lakosi, kik 768 kath., 110 evang., 9 zsidóra mennek, az itt folyópatakban pisztrangot fognak. Kath. paroch. templom. F. U. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népességə[szerkesztés]
1880-ban 741 lakosából 708 szlovák, 2 egyéb anyanyelvű és 31 csecsemő volt. Ebből 594 római katolikus, 129 evangélikus és 18 zsidó vallású.
1910-ben 968 lakosából 943 szlovák, 19 német, 6 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 949 lakosából 946 szlovák volt.
2011-ben 1002 lakosából 942 szlovák, 6 cseh, 1 orosz, 2 egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült klasszicista stílusban a korábbi templom helyén.
- Határában terül el a 37 hektáros Inóci tájvédelmi körzet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- 2019 Selec - Obraz mnohých generácií.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|