Nemsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemsó (Nemšová)
Kostol svätého Michala Archanjela (Nemšová).jpg
Nemsó címere
Nemsó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang város
Első írásos említés 1242
Polgármester František Bagin
Irányítószám 914 41
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség6350 fő (2016) +/-
Népsűrűség188 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
Terület33,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemsó (Szlovákia)
Nemsó
Nemsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 18° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 18° 07′ 00″
Nemsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemsó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemsó (1899-ig Nemsova, szlovákul Nemšová) kisváros Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Kulcsos, Liborcsudvard és Trencsénzávod tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 12 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település ott keletkezett, ahol a Trencsénből Morvaországba vezető fontos kereskedelmi útvonal áthalad. Az út mellett egykor vámot is szedtek. A település első említése 1242-ből származik. Templomát már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi. Nemsó a 16. században népesebb és gazdagabb település volt mint manapság. 1608-ban említik az itteni gazdaságot. 1546-ig Szúcsa várának uradalmához tartozott, majd a feudalizmus végéig a trencséni uradalom része volt, melynek sörfőzdéje és vendégfogadója működött a községben. A 17. század első felében az Illésházy család volt a birtokosa, akik kastélyt is építettek ide. Különösen megnőtt a jelentősége 1663 után, amikor a török támadások következtében a trencséni helyőrségeket megerősítették és a gazdag családok javaikat északra menekítették. A 18. századig királyi sóraktár is állt itt. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint "NEMSOVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, és a’ Trentséni Uradalomhoz tartozik, földgye termékeny, legelője, erdeje van. " [1]

Fényes Elek szerint "Nemsova, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján: 841 kath., 20 zsidó lak., paroch. templom. Vendégfogadó. Nem nagy, de termékeny határ. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén"[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

1880-ban 850 lakosából 779 szlovák, 53 német, 1 egyéb anyanyelvű és 17 csecsemő volt. Ebből 775 római katolikus, 66 zsidó és 9 evangélikus vallású. Kulcsos 243 lakosából 223 szlovák, 12 német, 2 magyar, 1 egyéb anyanyelvű és 5 csecsemő volt. Ebből 232 római katolikus, 10 zsidó és 1 evangélikus vallású. Liborcsudvard 551 lakosából 465 szlovák, 54 német, 15 magyar anyanyelvű és 17 csecsemő volt. Ebből 500 római katolikus és 51 zsidó vallású. Trencsénzávod 183 lakosából 170 szlovák, 4 német anyanyelvű és 9 csecsemő volt. Ebből 179 római katolikus és 4 zsidó vallású.

1910-ben 1269 lakosából 1016 szlovák, 77 német, 50 magyar és 126 egyéb anyanyelvű volt. Kulcsos 264 lakosából 253 szlovák, 4 német, 3 magyar és 4 egyéb anyanyelvű volt. Liborcsudvard 607 lakosából 543 szlovák, 19 német, 17 magyar és 28 egyéb anyanyelvű volt. Trencsénzávod 612 lakosából 594 szlovák, 6 magyar, 2 német és 10 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 6136 lakosából 6018 szlovák volt.

2011-ben 6274 lakosából 5991 szlovák, 38 cseh, 5 magyar, 3-3 ukrán, lengyel, orosz és egyéb, 1-1 cigány és bolgár és 226 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • 1982 Nemšová. Nemšová.

Külső hivatkozások[szerkesztés]