Trencséntölgyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trencséntölgyes (Dubodiel)
Trencséntölgyesi látkép
Trencséntölgyesi látkép
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1439
Polgármester Anton Prechádzka
Irányítószám 913 23
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség945 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
Terület20,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencséntölgyes (Szlovákia)
Trencséntölgyes
Trencséntölgyes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 18° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 18° 06′ 30″
Trencséntölgyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencséntölgyes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencséntölgyes (1899-ig Dubodjel, szlovákul Dubodiel) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. 2011-ben 920 lakosából 892 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 20 km-re délkeletre a Báni-medencében fekszik.

Története[szerkesztés]

Hradisko nevű határrészén történelem előtti erődített település maradványa található. 1396-ban a falu területe a Beznák család birtoka volt. A települést 1439-ben "Dubowydel" alakban említik először. 1493-ban "Dwbodyel", 1598-ban "Dubodiel" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A trencséni váruradalomhoz tartozott, egyházilag pedig 1782-ig Kisradna filiája volt. 1598-ban 41 háza volt. 1609-ben a környék településeivel együtt a báni uradalom része lett és a 19. századig oda tartozott. A falu templomáról 1623-tól történik említés, papjai 1670-től ismertek. Nem kizárt, hogy a községnek már előbb is volt egy fatemploma. 1781-ben megkezdte működését a katolikus népiskola. 1782-ben Trencséntölgyes önálló plébánia lett, fő támogatója a birtokos gróf Illésházy János volt. 1784-ben 85 házában 110 családban 626 lakos élt. 1828-ban 82 házában 677 lakos élt, akik mezőgazdasággal, fazekas mesterséggel foglalkoztak. A 18. században sörfőzde működött a településen.

1910-ben 796, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. A faluban vízimalom, fűrészmalom és uradalmi szeszfőzde is működött. 1944-ben lakói támogatták a partizánokat, ezért a németek több lakost kivégeztek, másokat koncentrációs táborba hurcoltak.

2001-ben 911 lakosából 904 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Legszentebb Oltáriszentség tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1923-ban épült a régi templom helyén.
  • Lourdes-i kápolna.
  • A falu kastélya 1938-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017