Trencsénsztankóc
| Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) | |
 | |
| Utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1212 |
| Polgármester | Martin Markech |
| Irányítószám | 913 11 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3403 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 125 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Terület | 24,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 50′ 23″, k. h. 17° 59′ 06″48.839800°N 17.985000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 23″, k. h. 17° 59′ 06″48.839800°N 17.985000°E | |
| Trencsénsztankóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénsztankóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Trencsénsztankóc (szlovákul Trenčianske Stankovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Kisszaniszló, Nagyszaniszló, Rozvád és Vágszállás egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 8 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Nagyszaniszló és Vágszállás területén, a Dlhé és Krátke Hradištia nevű településrészen talált régészeti leletek, melyek egykori erődített településre utalnak.
Sztankóc első írásos említése „possessio Stanuk” néven 1345-ből származik. Az egykor egységes település a 15. században két falura oszlott, Nagy- és Kissztankócra.
A település nevének eredete a szláv Stanislav névre megy vissza, melyet később Szaniszló névre magyarosítottak. Sztankóc kezdetben a helyi nemes Sztankóczi család birtoka volt, majd kihalásuk után a Bársony, Kolocsanyi, Ruttkay, Décsi, Ottlik, Szilvay és Tersztyánszky családoké. Később a trencséni váruradalom része lett.
Rozvádot 1212-ben „terra Rozowag” néven említik először írásban. Vágszállás első írásos említése 1403-ban „Zedlysna” alakban történt.
A trianoni békéig valamennyi falu Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
A négy települést 1972-ben egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]1980-ban 2536 lakosából 2522 szlovák volt.
1991-ben 2574 lakosából 1 magyar és 2548 szlovák volt.
2001-ben 2800 lakosából 2758 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 3074 lakosából 2988 szlovák és 4 magyar volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A község modern római katolikus temploma 1994-ben épült.
- Kisszaniszló evangélikus temploma 1784-ben épült.
- Nagyszaniszló haranglába 1859-ben épült klasszicista stílusban.
- Kisszaniszló és Vágszállás haranglába 18. századi népi alkotás.
- Vágszállásnak egykor zsinagógája is volt, mely a II. világháborúban semmisült meg.
Híres emberek
[szerkesztés]- Vágszálláson született 1766. április 10-én és hunyt el 1826. május 2-án Lipszky János katonatiszt, térképész, a magyar térképészet egyik meghatározó alakja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
További információk
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | |
|---|---|
Trencsén (Trenčín) | |
 |