Trencsénsztankóc
| Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) | |||
 | |||
| Utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1212 | ||
| Polgármester | Martin Markech | ||
| Irányítószám | 913 11 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3404 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 125 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 208 m | ||
| Terület | 24,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 50′ 23″, k. h. 17° 59′ 06″48.839800°N 17.985000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 23″, k. h. 17° 59′ 06″48.839800°N 17.985000°E | |||
| Trencsénsztankóc weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénsztankóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Trencsénsztankóc (szlovákul Trenčianske Stankovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Kisszaniszló, Nagyszaniszló, Rozvád és Vágszállás egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 8 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Nagyszaniszló és Vágszállás területén, a Dlhé és Krátke Hradištia nevű településrészen talált régészeti leletek, melyek egykori erődített településre utalnak.
Sztankóc első írásos említése „possessio Stanuk” néven 1345-ből származik. Az egykor egységes település a 15. században két falura oszlott, Nagy- és Kissztankócra.
A település nevének eredete a szláv Stanislav névre megy vissza, melyet később Szaniszló névre magyarosítottak. Sztankóc kezdetben a helyi nemes Sztankóczi család birtoka volt, majd kihalásuk után a Bársony, Kolocsanyi, Ruttkay, Décsi, Ottlik, Szilvay és Tersztyánszky családoké. Később a trencséni váruradalom része lett.
Rozvádot 1212-ben „terra Rozowag” néven említik először írásban. Vágszállás első írásos említése 1403-ban „Zedlysna” alakban történt.
A trianoni békéig valamennyi falu Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
A négy települést 1972-ben egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2676 | 2998 | 3155 | 3404 |
| Különbség | +12,03 % | +5,23 % | +7,89 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3435 | 3404 |
| Eltérés | -0,90 % |
1980-ban 2536 lakosából 2522 szlovák volt.
1991-ben 2574 lakosából 1 magyar és 2548 szlovák volt.
2001-ben 2800 lakosából 2758 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 3074 lakosából 2988 szlovák és 4 magyar volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A község modern római katolikus temploma 1994-ben épült.
- Kisszaniszló evangélikus temploma 1784-ben épült.
- Nagyszaniszló haranglába 1859-ben épült klasszicista stílusban.
- Kisszaniszló és Vágszállás haranglába 18. századi népi alkotás.
- Vágszállásnak egykor zsinagógája is volt, mely a II. világháborúban semmisült meg.
Híres emberek
[szerkesztés]- Vágszálláson született 1766. április 10-én és hunyt el 1826. május 2-án Lipszky János katonatiszt, térképész, a magyar térképészet egyik meghatározó alakja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Trencsénsztankóc Szlovákia térképén
Lásd még
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |