Tornyos (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tornyos (Trenčianska Turná)
Utcakép
Utcakép
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1269
Polgármester Peter Mikula
Irányítószám 913 21
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség3369 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség181 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227 m
Terület17,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornyos (Szlovákia)
Tornyos
Tornyos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″
Tornyos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tornyos (1899-ig Turna, szlovákul Trenčianska Turná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Hámoros tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 5 km-re délre a Vág középső folyásánál, a folyó bal partjának közelében Trencséni-medence közepén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, az i. e. 13000 körüli időben is éltek emberek. A rómaiak jelenlétére nemcsak az itt talált sziklafelirat, hanem egy római éremlelet is emlékeztet. A falu nevéből egy itt állt őrtoronyra lehet következtetni, mely stratégiailag fontos helyen állt. A név először pataknévként „Turna aqua” alakban jelenik meg a zoborhegyi bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében. A falu első említése 1269-ből származik. A középkorban a Csák nemzetség és a gróf Cseszneky család birtoka volt. Egykor a nagybiróci plébániához tartozott, melynek temploma Szent György tiszteletére volt szentelve. Az 1331-es pápai tizedjegyzék szerint Lupus nevű papja 17 garast fizetett. Magának a falunak a fakápolnájáról 1406-ból származik az első említés. Ekkor engedélyezik bővítését és kőből történő átépítését. Amikor a 16. század közepén a biróci plébánostól elvették templomát a protestánsok a tornyosi templomba jött. A historia domus szerint a falu egyházi iskolája mát 1588 előtt működött, temploma pedig Szent Márton tiszteletére volt szentelve. Az ellenreformáció trencséni úttörői a 17. században a szkalkai jezsuiták voltak, ebben az időben a korábban elfoglalt templomok visszakerültek a katolikusok kezére. 1663. október 2-án a török 17 vágmenti településsel együtt Tornyost is felégette. A templomot is újjáépítették, majd a 18. század közepén átépítették. 1708. augusztus 3-án a község területén zajlott a szabadságharc kimenetele szempontjából döntő fontosságú trencséni csata II. Rákóczi Ferenc és Sigbert Heister generális csapatai között. Erre emlékeztet a hámorosi részen álló emlékmű. 1832. március 8-án a községben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett.

Vályi András szerint " TURNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Béla alatt nem meszsze, dél felé; földgye termékeny, réttye, legelője, fája, makkja van, piatza közel."[2]

Fényes Elek szerint " Turna, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencséntől délre 1 órányira. Számlál 585 kath., 15 evang., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; rétje jó; legelője elég; erdeje nagy; savanyuviz forrása és serfőző háza is van. Timon Sámuel itt született. F. u. a dubniczai uradalom."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Tornyos és Hámoros községeket 1976-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2566 lakosából 2540 szlovák volt.

2011-ben 3120 lakosából 2969 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 15. században épült gótikus stílusú volt. 1690-ben mellékkápolnával bővítették, majd 1754 és 1756 között barokk stílusban átépítették. Alatta két sírbolt található, ahol a Marsovszky, Ordódy és Mednyánszky családok tagjai nyugszanak. Harangja 1832-ben készült.
  • A falu déli végén áll Nepomuki Szent János szobra, mely a talapzatán található felirat szerint („DOMICELA BORSCICZKÝ SUZANNA ANO DNI 1794.”) 1794-ben készült. Körülötte egykor kilenc hársfa állt, melyből mára négy maradt.
  • Hámoroson áll a trencséni csata emlékműve.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1675-ben Timon Sámuel jezsuita tanár, történész, polihisztor, a modern magyar történetírás megalapozója.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Rudolf Horňak 1969: Trenčianska Turná 700