Tornyos (Szlovákia)
| Tornyos (Trenčianska Turná) | |||
 | |||
| Utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1269 | ||
| Polgármester | Peter Mikula | ||
| Irányítószám | 913 21 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3561 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 181 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 227 m | ||
| Terület | 17,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 10″48.850000°N 18.019444°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 10″48.850000°N 18.019444°E | |||
| Tornyos weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyos témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tornyos (1899-ig Turna, szlovákul Trenčianska Turná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Hámoros tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 5 km-re délre, a Vág középső folyásánál, a folyó bal partjának közelében, a Trencséni-medence közepén fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, az i. e. 13000 körüli időben is éltek emberek. A rómaiak jelenlétére nemcsak az itt talált sziklafelirat, hanem egy római éremlelet is emlékeztet. A falu nevéből egy itt állt őrtoronyra lehet következtetni, mely stratégiailag fontos helyen állt.
A név először pataknévként „Turna aqua” alakban jelenik meg a zoborhegyi bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében. A falu első említése 1269-ből származik. A középkorban a Csák nemzetség és a gróf Cseszneky család birtoka volt.
Egykor a nagybiróci plébániához tartozott, melynek templomát Szent György tiszteletére szentelték. Az 1331-es pápai tizedjegyzék szerint Lupus nevű papja 17 garast fizetett. Magának a falunak a fakápolnájáról 1406-ból származik az első említés. Ekkor engedélyezik bővítését és kőből történő átépítését. Amikor a 16. század közepén a biróci plébánostól elvették templomát a protestánsok a tornyosi templomba jöttek. A historia domus szerint a falu egyházi iskolája már 1588 előtt működött, temploma pedig Szent Márton tiszteletére volt szentelve. Az ellenreformáció trencséni úttörői a 17. században a szkalkai jezsuiták voltak, ebben az időben a korábban elfoglalt templomok visszakerültek a katolikusok kezére.
1663. október 2-án a török 17 vágmenti településsel együtt Tornyost is felégette. A templomot is újjáépítették, majd a 18. század közepén átépítették. 1708. augusztus 3-án a község területén zajlott a szabadságharc kimenetele szempontjából döntő fontosságú trencséni csata II. Rákóczi Ferenc és Sigbert Heister generális csapatai között. Erre emlékeztet a hámorosi részen álló emlékmű.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Béla alatt nem meszsze, dél felé; földgye termékeny, réttye, legelője, fája, makkja van, piatza közel.”[2]
1832. március 8-án a községben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turna, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencséntől délre 1 órányira. Számlál 585 kath., 15 evang., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; rétje jó; legelője elég; erdeje nagy; savanyuviz forrása és serfőző háza is van. Timon Sámuel itt született. F. u. a dubniczai uradalom.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Tornyos és Hámoros községeket 1976-ban egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2464 | 2743 | 3170 | 3561 |
| Különbség | +11,32 % | +15,56 % | +12,33 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3540 | 3561 |
| Eltérés | +0,59 % |
1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2566 lakosából 2540 szlovák volt.
2011-ben 3120 lakosából 2969 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 15. században épült, gótikus stílusú volt. 1690-ben mellékkápolnával bővítették, majd 1754 és 1756 között barokk stílusban átépítették. Alatta két sírbolt található, ahol a Marsovszky, Ordódy és Mednyánszky családok tagjai nyugszanak. Harangja 1832-ben készült.
- A falu déli végén áll Nepomuki Szent János szobra, mely a talapzatán található felirat szerint („DOMICELA BORSCICZKÝ SUZANNA ANO DNI 1794.”) 1794-ben készült. Körülötte egykor kilenc hársfa állt, melyből mára négy maradt.
- Hámoroson áll a trencséni csata emlékműve.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1675-ben Timon Sámuel jezsuita tanár, történész, polihisztor, a modern magyar történetírás megalapozója.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tornyos Szlovákia térképén
- Községinfó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Rudolf Horňak 1969: Trenčianska Turná 700
Lásd még
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |