Melcsicmogyoród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Melcsicmogyoród (Melčice-Lieskové)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1398
Polgármester Miroslav Matiáš
Irányítószám 913 05
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség1625 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület21,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Melcsicmogyoród (Szlovákia)
Melcsicmogyoród
Melcsicmogyoród
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 17° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 17° 55′ 00″
Melcsicmogyoród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Melcsicmogyoród témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Melcsicmogyoród (szlovákul Melčice-Lieskové) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Melcsic (Melčice) és Nemesmogyoród (Zemianske Lieskové) községek egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 12 km-re délnyugatra a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területén már a bronzkorban, valamint a korai szláv időkben is éltek emberek. Első írásos említése 1398-ban történik "Myliche" néven, amikor a beckói uradalmat Zsigmond király hívének Stíbor vajdának adja. A település maga a 14. században keletkezhetett. Története során mindvégig Beckó várához tartozott, az ottani szolgálónépek faluja volt. Birtokosai a Bánfy, Rozgonyi, Kanizsai, Nádasdy családok voltak. A 17. századtól a Berényi, Esterházy, Drugeth, Horecky, Mednyánszky, Rátkay, Pongrácz és Melcsici családoké.

Vályi András szerint "MELECSICZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai B. Vécsey, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik 596Kochanóczhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, szőleje és más javai is vannak." [2]

Fényes Elek szerint "Melcsics, tót falu, Trencsén vármegyében, jó határral. Lakja az irtásokkal együtt 180 katholikus, 404 evang., 20 zsidó. Synagoga. Van itt egy savanyuviz-forrás is, melly a többi Trencsénitől abban különbözik, hogy benne sok ruganyos levegőt, de semmi sót nem találni. F. u. többen."[3]

Nemesmogyoródot 1478-ban a Szolopnai család birtokaként említik először. 1496-ban a Szolopnaiaktól a kisszaniszlói Rozvádi Oszvald szerezte meg. Az oklevélben a falu Nemeslieszko alakban szerepel. A 16. század végén az Apponyi, Madocsányi, Perényi, Sugonyi és Raymanus családoké. 1751-ben egy részét a Szilvay család szerezte meg. Utolsó birtokosa báró Szálavsky Gyula titkos tanácsos, trencséni ispán volt.

Vályi András szerint "LESZKO. Nemes Leszko. Tót falu Trentsén Várm. Kis Zsámbokréthez hasonló." [2]

Fényes Elek szerint "Lieszko (Nemes), tót f., Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján: 48 kath., 256 evang., 15 zsidó lak. Synagoga. Van itt egy savanyuvízforrás is, melly a többi Trencsényitől abban különbözik, hogy benne sok elasticus levegőt, de semmi sót nem találni. F. u. többen. Ut. posta Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Vágzsámbokrét 101 lakosából 80 szlovák, 8 magyar, 7 német anyanyelvű és 6 csecsemő volt. Ebből 53 evangélikus, 38 római katolikus és 10 zsidó vallású volt. Melcsic 557 lakosából 473 szlovák, 43 német, 19 magyar anyanyelvű és 22 csecsemő volt. Ebből 273 evangélikus, 212 római katolikus és 72 zsidó vallású volt. Nemesmogyoród 302 lakosából 271 szlovák, 11 német, 10 magyar anyanyelvű és 10 csecsemő volt. Ebből 160 evangélikus, 130 római katolikus és 12 zsidó vallású volt.

1910-ben Melcsic 853 lakosából 735 szlovák, 77 magyar, 33 német és 8 egyéb anyanyelvű volt. Nemesmogyoród 409 lakosából 386 szlovák, 8 német, 6 magyar és 9 egyéb anyanyelvű volt. 1912-ben Nemesmogyoródhoz csatolták Vágzsámbokrétet, melynek 84 lakosából 62 szlovák, 16 magyar és 6 német anyanyelvű volt.

2001-ben 1517 lakosából 1470 szlovák volt.

2011-ben 1574 lakosából 1476 szlovák, 11 cseh, 3-3 bolgár és egyéb, 2 morva, 1-1 magyar, ukrán, lengyel és horvát és 75 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Kiszsámbokréten hunyt el 1936-ban Szalavszky Gyula politikus, főispán.
  • Melcsicen született 1811-ben Kubicza Vince római katolikus plébános.
  • Melcsicen született 1821-ben Balogh Ágost Flórián nyitrai tiszteletbeli kanonok és felsőkocskóci plébános.
  • Nemesmogyoródon született 1844-ben Zsámbokréthy Lajos népművelő, evangélikus lelkész.
  • Nemesmogyoródon született 1898-ban Ján Smrek író, költő.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Melcsic Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1611 körül épült. A Melcsici család sírboltja található benne.
  • Melcsic közepén áll a 19. században épített Szentháromság kápolna.
  • A helyi zsidó közösség egykori közösségi épülete ma magáncégek tulajdona.
  • A Szilvay család barokk-klasszicista kastélya Nemesmogyoródon.
  • A Zsámbokréti család későklasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
  • A Szilvay család sírboltja a 19. század végén épült.

Források[szerkesztés]

  • Budaj, M. - Švec, A. 2015: Vzácny pražský groš Václava II. z nálezu Melčic-Zemianskeho Lieskového. Denarius 2014.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]