Felsőszernye
| Felsőszernye (Horné Srnie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1439 | ||
| Polgármester | Jozef Húserka | ||
| Irányítószám | 914 42 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2679 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 242 m | ||
| Terület | 27,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″48.991667°N 18.101389°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″48.991667°N 18.101389°E | |||
| Felsőszernye weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszernye témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőszernye (1899-ig Felső-Szrnye, szlovákul Horné Srnie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 15 km-re északkeletre, a cseh határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már az őskorban is éltek emberek, a legkorábbi leletek a korai paleolitikumból valók. Később a puhói kultúra népe telepedett meg ezen a vidéken és hozott létre települést.
Felsőszernyét mint birtokot 1439-ben „possesio seu villa Zerny” alakban említik oklevélben, a falu keletkezéséről azonban pontos adat nem áll rendelkezésre. A szucsányi, majd a trencséni váruradalom része volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, 1546-ban pásztorok telepedtek meg a falu környékén. 1598-ben „Zernie” alakban tűnik fel, ekkor 32 ház állt a településen. 1623-ban a településnek malma volt és salétromot termeltek. 1633-ban szerepel Komensky János térképén. A falu első pecsétje 1710-ből való. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 136 házában 167 családban 857 lakos élt. 1788-ban üveggyár kezdte meg termelését.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZRNYE. Két tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Ura B. Révay Uraság, ez fekszik Lieszko Moraviczához nem meszsze, mellynek filiája; másiknak pedig földes Ura Gr. Illésházy Uraság, ez fekszik Nemsovához közel, Morva Ország felé, lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik soványak, legelőjök, réttyek, fájok van.”[2]
1800-ban malom és fűrésztelep üzemelt itt. 1828-ban 141 háza és 902 lakosa volt. Lakói faárukészítéssel, bognármesterséggel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szrnye, tót falu, Trencsén vmegyében, Nemsova filialisa: 882 kath., 10 zsidó lak. F. u. b. Szina. Ut. posta Trencsén.”[3]
Első egyházi iskolája 1866-ban épült. 1883-ban egy trentói olasz tulajdonos kőbányát nyitott a településen. 1888-ban bekapcsolódott a vasúti hálózatba, a Morvaországba menő vonal halad keresztül a falun. 1919-ben árvíz pusztította. A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
1922-ben egy tűzvészben 28 ház égett le. 1930-ban cementgyár kezdte meg működését. 1945 után lakói a cementgyárban, a fűrésztelepen és a kőbányában dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2862 | 2876 | 2795 | 2679 |
| Különbség | +0,48 % | -2,81 % | -4,15 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2700 | 2679 |
| Eltérés | -0,77 % |
1880-ban 900 lakosából 852 szlovák, 29 német anyanyelvű és 19 csecsemő volt; ebből 873 római katolikus és 27 zsidó vallású volt.
1910-ben 1091 lakosából 1039 szlovák, 27 német, 21 magyar, 3 horvát és 3 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 2876 lakosából 2772 szlovák volt.
2011-ben 2847 lakosából 2697 szlovák, 31 cseh, 2-2 orosz, morva és egyéb, 1-1 cigány, ruszin, ukrán, lengyel és 109 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1896-ban Szemző Pál pozsonyi ügyvéd, jogi szakíró.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült. 1942-ben átépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |