Felsőszernye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőszernye (Horné Srnie)
Hor.Srnie-pano-2018.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1439
Polgármester Jozef Húserka
Irányítószám 914 42
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség2774 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület27,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszernye (Szlovákia)
Felsőszernye
Felsőszernye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″
Felsőszernye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszernye (1899-ig Felső-Szrnye, szlovákul Horné Srnie) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 15 km-re északkeletre a cseh határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az őskorban is éltek emberek, az legkorábbi leletek a korai paleolitikumból valók. Később a puhói kultúra népe telepedett meg ezen a vidéken és hozott létre települést. Felsőszernyét 1439-ben mint birtokot possesio seu villa Zerny alakban említenek itt oklevélben, a falu keletkezéséről azonban pontos adat nem áll rendelkezésre. 1598-ben "Zernie" alakban tűnik fel. A szucsányi, majd a trencséni váruradalom része volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, 1546-ban pásztorok telepedtek meg a falu környékén. 1598-ban 32 ház állt a településen. 1623-ban a településnek malma volt és salétromot termeltek, 1633-ban szerepel Komensky János térképén. A falu első pecsétje 1710-ből való. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 136 házában 167 családban 857 lakos élt. 1788-ban üveggyár kezdte meg termelését, 1800-ban malom és fűrésztelep üzemelt itt. 1828-ban 141 házan és 902 lakosa volt. Lakói faárukészítéssel, bognármesterséggel foglalkoztak. Első egyházi iskolája 1866-ban épült. 1883-ban egy trentói olasz tulajdonos kőbányát nyitott a településen. 1888-ban bekapcsolódott a vasúti hálózatba, a Morvaországba menő vonal halad keresztül a falun.

Vályi András szerint "SZRNYE. Két tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Ura B. Révay Uraság, ez fekszik Lieszko Moraviczához nem meszsze, mellynek filiája; másiknak pedig földes Ura Gr. Illésházy Uraság, ez fekszik Nemsovához közel, Morva Ország felé, lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik soványak, legelőjök, réttyek, fájok van."[2]

Fényes Elek szerint "Szrnye, tót falu, Trencsén vmegyében, Nemsova filialisa: 882 kath., 10 zsidó lak. F. u. b. Szina. Ut. posta Trencsén. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1919-ben árvíz pusztított, 1922-ben pedig egy tűzvészben 28 ház égett le. 1930-ban cementgyár kezdte meg működését. 1945 után lakói a cementgyárban, a fűrésztelepen és a kőbányában dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 900 lakosából 852 szlovák, 29 német anyanyelvű és 19 csecsemő volt. Ebből 873 római katolikus és 27 zsidó vallású volt.

1910-ben 1091 lakosából 1039 szlovák, 27 német, 21 magyar, 3 horvát és 3 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 2876 lakosából 2772 szlovák volt.

2011-ben 2847 lakosából 2697 szlovák, 31 cseh, 2-2 orosz, morva és egyéb, 1-1 cigány, ruszin, ukrán, lengyel és 109 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1896-ban Szemző Pál pozsonyi ügyvéd, jogi szakíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]