Ölved (Trencséni járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ölved (Trenčianske Jastrabie)
Utcakép a kultúrotthonnal
Utcakép a kultúrotthonnal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1269
Polgármester Zdeněk Frývaldský
Irányítószám 913 22
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség1237 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület12,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ölved (Szlovákia)
Ölved
Ölved
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 18° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 18° 06′ 40″
Ölved weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ölved témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ölved (1898-ig Jasztrabje, szlovákul Trenčianske Jastrabie) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 14 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

1269-ben IV. Béla adománylevelében említik először, melyben a király a falu területét Jakab trencséni ispán katonájának Reinoldnak adta. A későbbiekben mint királyi solymászok települése szerepel. A 14. század elején Csák Máté birtoka, majd 1321-től újra a királyé. 1439-ben "Jaztreby", 1464-ben "Elwed", 1483-ban "Jastrabye" néven említik. Neve valószínűleg párhuzamos szlovák-magyar névadásból származik (szláv: jastrab = ölyv). 1425-ben kőtemplom épült a településen. 1463-ban Hunyadi Mátyás Ölvedet Mitich Prokopnak adta, ezzel hosszú idő után megszűnt a királyi uralom. A 15. - 16. században a Mitich és Rozsnyó családok birtoka. A 16. század végén a Madocsaiak és Ordódyak a birtokosai. 1663-ban a települést felégette a török. A 17. században a Varsányi és Hunyady családok birtoka. 1868-ban egy bécsi nagybirtokos Friedrich Knobloch szerez birtokot a községben.

Vályi András szerint "JASZTRABJE. Népes tót falu Trentsén Várm. földes Ura Madocsányi Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrótzhoz 1 2/4 mértföldnyire, Kosztolna Miticznek filiája, földgye 248termékeny, legelője, fája elég van."[2]

Fényes Elek szerint "ÖLVED JASZTRABJE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Madocsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolna Miticzhez közel, mellynek filiája."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1914-ben felépült az új templom. 1924-ben megalakult a tűzoltóegylet. 1925 és 1929-ben a földreform során felosztják a nagybirtokot. 1944-ben környékén élénk partizántevékenység folyt, végül 1945-ben a szovjet és román hadsereg foglalta el a községet. A harcoknak 7 helyi lakos esett áldozatul.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 465 lakosából 430 szlovák, 18 német, 1 más anyanyelvű és 16 csecsemő volt. Ebből 442 római katolikus, 18 zsidó és 5 evangélikus vallású.

1910-ben 625 lakosából 602 szlovák, 19 magyar és 4 német anyanyelvű volt.

2001-ben 1209 lakosából 1193 szlovák volt.

2011-ben 1191 lakosából 1166 szlovák, 4 cseh, 1 morva és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1914-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]