Ölved (Trencséni járás)
| Ölved (Trenčianske Jastrabie) | |
 | |
| Utcakép a kultúrotthonnal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1269 |
| Polgármester | Zdeněk Frývaldský |
| Irányítószám | 913 22 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1237 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 284 m |
| Terület | 12,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ölved
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 18° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 18° 06′ 40″ | |
| Ölved weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ölved témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ölved (1898-ig Jasztrabje, szlovákul Trenčianske Jastrabie) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 14 km-re délkeletre található.
Története[szerkesztés]
1269-ben IV. Béla adománylevelében említik először, melyben a király a falu területét Jakab trencséni ispán katonájának Reinoldnak adta. A későbbiekben mint királyi solymászok települése szerepel. A 14. század elején Csák Máté birtoka, majd 1321-től újra a királyé. 1439-ben "Jaztreby", 1464-ben "Elwed", 1483-ban "Jastrabye" néven említik. Neve valószínűleg párhuzamos szlovák-magyar névadásból származik (szláv: jastrab = ölyv). 1425-ben kőtemplom épült a településen. 1463-ban Hunyadi Mátyás Ölvedet Mitich Prokopnak adta, ezzel hosszú idő után megszűnt a királyi uralom. A 15. - 16. században a Mitich és Rozsnyó családok birtoka. A 16. század végén a Madocsaiak és Ordódyak a birtokosai. 1663-ban a települést felégette a török. A 17. században a Varsányi és Hunyady családok birtoka. 1868-ban egy bécsi nagybirtokos Friedrich Knobloch szerez birtokot a községben.
Vályi András szerint "JASZTRABJE. Népes tót falu Trentsén Várm. földes Ura Madocsányi Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrótzhoz 1 2/4 mértföldnyire, Kosztolna Miticznek filiája, földgye 248termékeny, legelője, fája elég van."[2]
Fényes Elek szerint "ÖLVED JASZTRABJE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Madocsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolna Miticzhez közel, mellynek filiája."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1914-ben felépült az új templom. 1924-ben megalakult a tűzoltóegylet. 1925 és 1929-ben a földreform során felosztják a nagybirtokot. 1944-ben környékén élénk partizántevékenység folyt, végül 1945-ben a szovjet és román hadsereg foglalta el a községet. A harcoknak 7 helyi lakos esett áldozatul.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 465 lakosából 430 szlovák, 18 német, 1 más anyanyelvű és 16 csecsemő volt. Ebből 442 római katolikus, 18 zsidó és 5 evangélikus vallású.
1910-ben 625 lakosából 602 szlovák, 19 magyar és 4 német anyanyelvű volt.
2001-ben 1209 lakosából 1193 szlovák volt.
2011-ben 1191 lakosából 1166 szlovák, 4 cseh, 1 morva és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1914-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
