Nagyradna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyradna (Veľká Hradná)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1329
Polgármester Anna Petríková
Irányítószám 913 24
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség710 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület11,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyradna (Szlovákia)
Nagyradna
Nagyradna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 18° 08′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 18° 08′ 20″
Nagyradna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyradna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyradna (szlovákul Veľká Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 21 km-re délkeletre a Nyitrai-dombság északi részén a Radnai-patak felső folyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve a szláv hradná szóból származik és egykori várára utal. Itt állt ugyanis egykor Garadna vára, melyet 1275 körül említenek, amikor a Hontpázmány nembeli Miklós fia Pálé és Becend bán fiaié volt. A vár a régészeti kutatások szerint már a nagymorva időkben is állt a mai Kostolnica nevű határrészen. 1329-ben már romos volt, nyoma nem maradt. A települést és várát 1329-ben említik először "locus castri Garadna" alakban. 1439-ben "Alsowradna", 1493-ban "Nag Hradna", 1598 "Nagy Hradna" néven szerepel az írott forrásokban. Ekkor két malom és 26 ház állt a településen. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak. 1501-ben a Podmaniczkyak báni uradalmához tartozott.

Vályi András szerint "Nagy Hradna. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenihez közel, Dubodjelnek filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Hradna, tót falu, Trencsén vmegyében, Szulyov fiókja: 52 kath., 179 evang., és 5 zsidó lak., 2 csinos kastélylyal. F. u. Ákay s Ordódy család. Ut. p. Trencsén"[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 379 lakosából 364 szlovák anyanyelvű és 15 csecsemő volt. Ebből 370 római katolikus és 9 zsidó vallású.

1910-ben 535 lakosából 532 szlovák, 2 német, 1 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 667 lakosából 660 szlovák volt.

2011-ben 667 lakosából 645 szlovák, 5 cseh, 1-1 morva, bolgár és egyéb, illetve 14 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1706-ban Akai Kristóf jezsuita pap, tanár, Akai János bátyja.
  • Itt született 1708-ban Akai János jezsuita pap, tanár, Akai Kristóf testvéröccse.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1935-ben épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]