Nagyradna
| Nagyradna (Veľká Hradná) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1329 |
| Polgármester | Pavol Ježík |
| Irányítószám | 913 24 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 771 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 11,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyradna
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 18° 08′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 18° 08′ 20″ | |
| Nagyradna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyradna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyradna (szlovákul Veľká Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 21 km-re délkeletre a Nyitrai-dombság északi részén a Radnai-patak felső folyásánál fekszik.
Története[szerkesztés]
Neve a szláv hradná szóból származik és egykori várára utal. Itt állt ugyanis egykor Garadna vára, melyet 1275 körül említenek, amikor a Hontpázmány nembeli Miklós fia Pálé és Becend bán fiaié volt. A vár a régészeti kutatások szerint már a nagymorva időkben is állt a mai Kostolnica nevű határrészen. 1329-ben már romos volt, nyoma nem maradt. A települést és várát 1329-ben említik először "locus castri Garadna" alakban. 1439-ben "Alsowradna", 1493-ban "Nag Hradna", 1598 "Nagy Hradna" néven szerepel az írott forrásokban. Ekkor két malom és 26 ház állt a településen. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak. 1501-ben a Podmaniczkyak báni uradalmához tartozott.
Vályi András szerint "Nagy Hradna. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenihez közel, Dubodjelnek filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Hradna, tót falu, Trencsén vmegyében, Szulyov fiókja: 52 kath., 179 evang., és 5 zsidó lak., 2 csinos kastélylyal. F. u. Ákay s Ordódy család. Ut. p. Trencsén"[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 379 lakosából 364 szlovák anyanyelvű és 15 csecsemő volt. Ebből 370 római katolikus és 9 zsidó vallású.
1910-ben 535 lakosából 532 szlovák, 2 német, 1 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 667 lakosából 660 szlovák volt.
2011-ben 667 lakosából 645 szlovák, 5 cseh, 1-1 morva, bolgár és egyéb, illetve 14 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1706-ban Akai Kristóf jezsuita pap, tanár, Akai János bátyja.
- Itt született 1708-ban Akai János jezsuita pap, tanár, Akai Kristóf testvéröccse.
- Itt született 1847-ben Matuska Alajos jogász, Budapest alpolgármestere.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1935-ben épült.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Községinfó
- Nagyradna Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk
