Alsószúcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsószúcs
A község látképe
A község látképe
Alsószúcs címere
Alsószúcs címere
Alsószúcs zászlaja
Alsószúcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Polgármester Rudolf Pleva
Irányítószám 913 32
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség3087 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület26,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószúcs (Szlovákia)
Alsószúcs
Alsószúcs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′, k. h. 18° 02′Koordináták: é. sz. 48° 57′, k. h. 18° 02′
Alsószúcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószúcs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószúcs (szlovákul Dolná Súča) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 8 km-re északra a Szucsanka patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A mai települést 1208ban "Suchan" néven említik először. 1244-ben "Zudczan", 1398-ban "Castrum Zudcze", 1429-ben "Castrum Zucha", 1439-ben "Nagh Sucha" néven szerepel. 1244-ben Bogomér ispán és a szúcsai uradalom birtoka.

Szúcsa várát 1318-tól említik, ekkor Csák Mátéé, majd királyi vár. Tulajdonképpen Trencsén várának egyik előváraként szolgált. 1421-től a Stiborici Stiboroké, 1430-tól a királynéé, 1439-től Cillei Ulriké. 1454-ben Hunyadi János váltotta meg, majd királyi vár. 1493-ban II. Ulászló király Szapolyai Jánosnak adta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el és Podmaniczky János nyitrai püspöknek adományozta, ettől kezdve a Podmaniczkyaké volt. 1550-ben Salm császári serege elfoglalta és lerombolta. 1582-ben már romként említik.

1598-ban 68 ház állt a faluban. A 17. században komlóültetvényei voltak és sörfőzde működött, lakói főként mezőgazdaságból éltek, fával és szövetekkel kereskedtek . 1720-ban 13 adózója volt a falunak. 1787-ben 234 házában 260 családban 1505 lakos élt. 1828-ban 203 háza és 1587 lakosa volt. 1899-ben alakult hitelszövetkezete.

Vályi András szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén. " [2]

Fényes Elek szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Lakói kosárfonással, szövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1925-ben nagy árvíz pusztított a községben. 1944 októberében partizáncsoport kezdte meg tevékenységét területén. A Krasín hegyen televíziós átjátszóállomás épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1919-ben 1573 lakosából 1568 csehszlovák és 5 magyar volt.[4]

2001-ben 2877 lakosából 2836 szlovák volt.

2011-ben 2967 lakosából 2776 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1687-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 1754 és 1756 között átépítették.
  • Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.
  • A falutól nyugatra állnak Szúcsa egykori várának romjai.

Források[szerkesztés]

  • Podolák, J. 2011: Dolná Súča.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 122.

További információk[szerkesztés]