Hornyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hornyán (Horňany)
Hornany2008.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1352
Polgármester Eva Šrámková
Irányítószám 913 24
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség445 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Terület6,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hornyán (Szlovákia)
Hornyán
Hornyán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″
Hornyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyán témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hornyán (szlovákul Horňany) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 21 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1352-ben "Hornyan" néven említik először. 1433-ban "Hornian", 1598-ban "Hornian" alakban szerepel az írott forrásokban. A trencséni váruradalom része volt, később a Dezsericki család és mások birtoka volt. Miután lakói a husziták elől elmenekültek a német jog alapján telepítették újra. 1598-ban malom és 24 porta állt a településen. 1720-ban 9 adózó portája volt. 1784-ben 33 házában 50 családban 335 lakos élt. A báni uradalomhoz tartozott. 1828-ban 34 háza és 405 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században fűrésztelepe működött.

Vályi András szerint "HORNYÁN. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Farkaska mellett, Babotnak filiája, földgye jó, legelője elég, és réttye is, piatzozása közel."[2]

Fényes Elek szerint "Hornyán, tót falu, Trencsén-, most A.-Nyitra vmegyében, 335 kath., 4 zsidó lak., fiók kath. templom. A báni urad. tartozik. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 390 lakosából 315 szlovák, 34 német, 5 magyar és 17 egyéb anyanyelvű, illetve 19 csecsemő volt. Ebből 362 római katolikus, 16 zsidó és 12 evangélikus vallású.

1910-ben 503 lakosából 480 szlovák, 12 német és 11 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.

2011-ben 440 lakosából 405 szlovák, 2 cseh, 1 magyar és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]