Tarajosvelcsőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tarajosvelcsőc (Chocholná–Velčice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1396
Polgármester Alena Bulková
Irányítószám 913 04
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség1696 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság371 m
Terület27,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarajosvelcsőc (Szlovákia)
Tarajosvelcsőc
Tarajosvelcsőc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 17° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 17° 56′ 40″
Tarajosvelcsőc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarajosvelcsőc (szlovákul Chocholná–Velčice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Kis- és Nagytarajos, valamint Velcsőc községek egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 5 km-re délnyugatra a Vág jobb partján.

Története[szerkesztés]

Nagytarajos területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. Első közvetett említése 1396-ból származik, név szerint 1481-ben "Naghhoholna" alakban említik először. 1508-ban "Nadhoholna", 1598-ban "Nagy Kocholna" a neve. Nemesi családok birtoka volt. 1598-ban 4 malom és 20 ház állt a településen. 1720-ban 20 adózója volt, valamennyien zsellérek. 1784-ben 65 házában 80 családban 439 lakos élt. 1828-ban 18 háza és 137 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Az első világháborút követően sok lakója kivándorolt.

Kistarajost 1396-ban '""Kys Chocholna" alakban említik először. 1422-ben "Hoholna", 1470-ban "Kokholna", 1598-ban "Kys Kocholna" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Zamaróczky, Velcsiczky és Rakolubszky családok birtoka volt. 1598-ban 30 ház állt a településen. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 16 házában 21 családban 98 lakosa élt. 1828-ban 18 háza és 137 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak. 1918 után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Kis- és Nagytarajost 1943-ban egyesítették.

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Kis-Chocholna, tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh jobb partján a Trencséni országútban: 148 kath., 5 zsidó lak. Földje termékeny; van üveghutája; savanyúviz-forrása, mellynek alkotó részei: elasztikus érczmész, vas, alkaliföld, csudasó, 2 font vizben találni 10 grán érczmészt, 25 grán alkaliföldet, és 9 grán sót. Használ a tagok zsibbadásában, contracturákban, hoszas hideglelésekben, sülyben, és száraz-, s hypochondriai betegségekben. F. u. többen."[2]

"Nagy-Chocholna, tót falu, Trencsén vgyében, az elébbeni helység mellett: 189 kath., 256 evang., 21 zsidó lak. Határja nagy; sok erdő; fakereskedés; papirosmalom. F. u. Trencsén."[2]

Velcsőcöt 1345-ben "Welchycz" alakban említik először, 1380-ban "Welczecz", 1409-ben "Wilczicz", 1462-ben "Welchycz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Velcsőczy, Slamkó és Ambró családok birtoka volt. 1598-ban malma és 34 háza volt. 1784-ben 61 házában 65 családban 379 lakosa élt. 1828-ban 62 háza és 426 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

A vízienergia hasznosítására a 19. század első felében Velcsőcön és Nagytarajoson papírmalom épült. A század végén Kis- és Nagytarajoson szeszfőzde létesült.

A 18. század végén Vályi András szerint "VELCSICZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kohanóczhoz közel, mellynek filiája, Vág vize mellett; határbéli földgyei jók, vagyonnyai külömbfélék."[3]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Velcsics, Trencsén m. tót falu, Chocholna mellett: 105 kath., 208 evang., 28 zsidó lak. Határa a Vágh felé termékeny; a Morva szélek felé hegyes, erdős, és sovány. Van savanyuviz-forrása, papirosmalma. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[2]

A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Kistarajosnak 293, Nagytarajosnak 867, Velcsőcnek 372, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1639 lakosából 1613 szlovák volt.

2011-ben 1693 lakosából 1625 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A temetőben álló harangláb a 19. század első felében épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]