Szúcsgyertyános
Szúcsgyertyános (Hrabovka) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Trencséni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1423 |
Polgármester | Eva Mráziková |
Irányítószám | 913 32 |
Körzethívószám | 032 |
Forgalmi rendszám | TN |
Népesség | |
Teljes népesség | 427 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 101 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 294 m |
Terület | 4,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 18° 02′ 20″48.933333°N 18.038889°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 18° 02′ 20″48.933333°N 18.038889°E | |
Szúcsgyertyános weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúcsgyertyános témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szúcsgyertyános (1899-ig Hrabovka, szlovákul Hrabovka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 4 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1423-ban "Hraboka" néven említik először. A szucsányi uradalomhoz tartozott, később a trencséni uradalom része volt. 1598-ban 14 állt a településen. 1720-ban 6 adózója volt. 1784-ben 46 házában 49 családban 276 lakos élt. 1828-ban 46 háza volt. 354 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan készítettek gyógyolajat, főztek szeszt és pokrócszövéssel is foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András szerint " HRABOVKA. Két tót faluk Trentsén Várm. főldes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Alsó Szucsa mellett, Trentsényhez mint egy mértföldnyire, savanyú forrása is van, legelője, réttye elég."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint " Hrabovka, tót falu, Trencsén vmegyében, Szucsa fiókja: 305 kath., 17 evang., 2 zsidó lak. F. u. Szina, Hrabovszky, Lamecska család."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 273 lakosából 261 szlovák, 7 német anyanyelvű és 5 csecsemő volt. Ebből 240 római katolikus, 21 zsidó és 12 evangélikus vallású.
1910-ben 300 lakosából 278 szlovák, 12 német, 4 magyar és 6 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 427 lakosából 425 szlovák volt.
2011-ben 435 lakosából 411 szlovák és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.