Ugrás a tartalomhoz

Szúcsgyertyános

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szúcsgyertyános (Hrabovka)
Szúcsgyertyános zászlaja
Szúcsgyertyános zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1423
PolgármesterEva Mráziková
Irányítószám913 32
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség427 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság294 m
Terület4,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 18° 02′ 20″48.933333°N 18.038889°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 18° 02′ 20″48.933333°N 18.038889°E
Szúcsgyertyános weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúcsgyertyános témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szúcsgyertyános (1899-ig Hrabovka, szlovákul Hrabovka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Trencséntől 4 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1423-ban „Hraboka” néven említik először. A szucsányi uradalomhoz tartozott, később a trencséni uradalom része volt. 1598-ban 14 ház állt a településen. 1720-ban 6 adózója volt. 1784-ben 46 házában 49 családban 276 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABOVKA. Két tót faluk Trentsén Várm. főldes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Alsó Szucsa mellett, Trentsényhez mint egy mértföldnyire, savanyú forrása is van, legelője, réttye elég.[2]

1828-ban 46 háza volt 354 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan készítettek gyógyolajat, főztek szeszt és pokrócszövéssel is foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabovka, tót falu, Trencsén vmegyében, Szucsa fiókja: 305 kath., 17 evang., 2 zsidó lak. F. u. Szina, Hrabovszky, Lamecska család.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 273 lakosából 261 szlovák, 7 német anyanyelvű és 5 csecsemő volt; ebből 240 római katolikus, 21 zsidó és 12 evangélikus vallású.

1910-ben 300 lakosából 278 szlovák, 12 német, 4 magyar és 6 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 427 lakosából 425 szlovák volt.

2011-ben 435 lakosából 411 szlovák és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]