Szúcsgyertyános
| Szúcsgyertyános (Hrabovka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1423 |
| Polgármester | Eva Mráziková |
| Irányítószám | 913 32 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 427 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 101 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 294 m |
| Terület | 4,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szúcsgyertyános
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 18° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 18° 02′ 20″ | |
| Szúcsgyertyános weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szúcsgyertyános (1899-ig Hrabovka, szlovákul Hrabovka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 4 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1423-ban "Hraboka" néven említik először. A szucsányi uradalomhoz tartozott, később a trencséni uradalom része volt. 1598-ban 14 állt a településen. 1720-ban 6 adózója volt. 1784-ben 46 házában 49 családban 276 lakos élt. 1828-ban 46 háza volt. 354 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan készítettek gyógyolajat, főztek szeszt és pokrócszövéssel is foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András szerint " HRABOVKA. Két tót faluk Trentsén Várm. főldes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Alsó Szucsa mellett, Trentsényhez mint egy mértföldnyire, savanyú forrása is van, legelője, réttye elég."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint " Hrabovka, tót falu, Trencsén vmegyében, Szucsa fiókja: 305 kath., 17 evang., 2 zsidó lak. F. u. Szina, Hrabovszky, Lamecska család."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 273 lakosából 261 szlovák, 7 német anyanyelvű és 5 csecsemő volt. Ebből 240 római katolikus, 21 zsidó és 12 evangélikus vallású.
1910-ben 300 lakosából 278 szlovák, 12 német, 4 magyar és 6 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 427 lakosából 425 szlovák volt.
2011-ben 435 lakosából 411 szlovák és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
