Nagybiróc
| Nagybiróc (Veľké Bierovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1300 |
| Polgármester | Silvia Masárová |
| Irányítószám | 913 11 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 708 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 132 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 4,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 09″, k. h. 17° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 09″, k. h. 17° 58′ 59″ | |
| Nagybiróc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiróc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagybiróc (szlovákul Veľké Bierovce) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 8 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1300-ban említik először, ekkor a gróf Cseszneky család kezén lévő Trencsén várának tartozéka volt. 1300 és 1321 között Csák Máté birtoka volt, majd halála után a királyra szállt. 1439-ben Albert király feleségének adta, ekkor "Byroucs" néven említik. 1493-ban "Byrovcz, Byrowcz, Byer" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1527-től a királyi kamara tulajdona. 1594 és 1835 között az Illésházy családé volt, majd ezután Sina György a birtokosa. 1550-ben 12 jobbágycsalád és 4 zsellércsalád lakta. Az 1623-as urbárium szerint 13 paraszt, 11 zsellér család és a bíró élt a községben.
Vályi András szerint "Nagy Birócz, Velka Bierovcze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnához nem meszsze, mellynek filiája, temploma Szent Mártonnak emlékezetére szenteltetett, ’s a’ Trentsényi Uradalomhoz tartozik, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli."[2]
1828-ban 391 lakosa volt, közülük 262 római katolikus, 98 evangélikus, 11 zsidó vallású.
Fényes Elek szerint "Birócz (Nagy), tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh bal partján. Számlál 278 kath., 94 evang., 9 zsidó lak. Termékeny földje, és erdeje van. Földes u. a dubniczai uradalom."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 353 lakosából 329 szlovák, 9 német, 4 egyéb anyanyelvű és 11 csecsemő. Ebből 252 római katolikus, 91 evangélikus és 10 zsidó vallású.
1887-ben 353 lakos élt itt.
1910-ben 368 lakosából 358 szlovák, 5 magyar, 3 egyéb és 2 német anyanyelvű volt.
2001-ben 598 lakosából 595 szlovák volt.
2011-ben 650 lakosából 634 szlovák, 2 cseh, 1-1 magyar és ruszin, illetve 12 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Trencséni járás települései | |
|---|---|
Trencsén (Trenčín) | |
 |