Cobolyfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cobolyfalu
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Trencséni
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Polgármester Marian Hudec
Irányítószám 913 38
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség 2154 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 124 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 284 m
Terület 17,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cobolyfalu (Szlovákia)
Cobolyfalu
Cobolyfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′, k. h. 18° 05′Koordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 18° 05′
Cobolyfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cobolyfalu (1899-ig Szoblahó, szlovákul Soblahov) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 4 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1393-ban Sablaho néven említik először, de a falu már a 13. században létezett. Temploma is állt már a 14. század első felében. 1421-1422-ben a husziták foglalták el. 1439-ben Erzsébet királyné adományából a Cillei család birtoka, ezután a trencséni váruradalom része. 1513-ban Cobolyfalvi Mihály a birtokosa. 1550-ben 37 jobbágytelek volt a településen, melyen 33 család gazdálkodott. A török rajtaütések, majd a kuruc harcok során többször feldúlták a falut, 1671-ben földrengés pusztított, ezek az események alaposan visszavetették a fejlődésben. A 18. században 1835-ig a trencséni uradalom révén az Illésházy család a falu földesura.

Vályi András szerint "SZOBLAKOV. Szoblaho. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Trentsénhez nem meszsze, hegyek között; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok közel." [2]

Fényes Elek szerint "Szoblaho, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencsénhez nyugotra 3 fertálynyira. Lakja 690 kath., 14 zsidó. Kath. paroch. templom. Határja sok helyt soványas; erdeje nagy; van savanyuviz forrása is. F. u. a dubniczai uradalom. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Neves személyek[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

1628-ban 31 jobbágyháza és 19 lakatlan háza volt.

1828-ban 102 házában 741 lakos élt.

1880-ban 848 lakosából 780 szlovák, 17 német, 6 magyar, 11 egyéb anyanyelvű és 34 csecsemő volt. Ebből 830 római katolikus és 18 zsidó vallású.

1910-ben 988 lakosából 968 szlovák, 13 magyar és 7 német anyanyelvű volt.

2001-ben 1933 lakosából 1904 szlovák volt.

2011-ben 2154 lakosából 2043 szlovák, 12 cseh, 4 egyéb, 2 magyar, 1 cigány és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült koragótikus stílusban. Reneszánsz kapuzatát és mellékhajóját 1537-ben építették hozzá.
  • Nepomuki Szent János szobra 1789-ben készült.
  • A temető kápolnája szintén 18. századi.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]