Cobolyfalu
| Cobolyfalu | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Polgármester | Marian Hudec |
| Irányítószám | 913 38 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Testvérvárosok | Lista Gmina Rudniki |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2408 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 124 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 284 m |
| Terület | 17,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″ | |
| Cobolyfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cobolyfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cobolyfalu (1899-ig Szoblahó, szlovákul Soblahov) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 4 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1393-ban Sablaho néven említik először, de a falu már a 13. században létezett. Temploma is állt már a 14. század első felében. 1421-1422-ben a husziták foglalták el. 1439-ben Erzsébet királyné adományából a Cillei család birtoka, ezután a trencséni váruradalom része. 1513-ban Cobolyfalvi Mihály a birtokosa. 1550-ben 37 jobbágytelek volt a településen, melyen 33 család gazdálkodott. A török rajtaütések, majd a kuruc harcok során többször feldúlták a falut, 1671-ben földrengés pusztított, ezek az események alaposan visszavetették a fejlődésben. A 18. században 1835-ig a trencséni uradalom révén az Illésházy család a falu földesura.
Vályi András szerint "SZOBLAKOV. Szoblaho. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Trentsénhez nem meszsze, hegyek között; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok közel."[2]
Fényes Elek szerint "Szoblaho, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencsénhez nyugotra 3 fertálynyira. Lakja 690 kath., 14 zsidó. Kath. paroch. templom. Határja sok helyt soványas; erdeje nagy; van savanyuviz forrása is. F. u. a dubniczai uradalom."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1786-ban Betták Ádám katolikus plébános.
Népessége[szerkesztés]
1628-ban 31 jobbágyháza és 19 lakatlan háza volt.
1828-ban 102 házában 741 lakos élt.
1880-ban 848 lakosából 780 szlovák, 17 német, 6 magyar, 11 egyéb anyanyelvű és 34 csecsemő volt. Ebből 830 római katolikus és 18 zsidó vallású.
1910-ben 988 lakosából 968 szlovák, 13 magyar és 7 német anyanyelvű volt.
2001-ben 1933 lakosából 1904 szlovák volt.
2011-ben 2154 lakosából 2043 szlovák, 12 cseh, 4 egyéb, 2 magyar, 1 cigány és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült koragótikus stílusban. Reneszánsz kapuzatát és mellékhajóját 1537-ben építették hozzá.
- Nepomuki Szent János szobra 1789-ben készült.
- A temető kápolnája szintén 18. századi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Milan Šišmiš - Marián Zemene 2009: Soblahov
- Lucia Benediková - Karol Pieta 2018: Lužické hradisko s následným laténským osídlením v Soblahove (okres Trenčín). In: Sídla, artefakty a čas...
További információk[szerkesztés]
A Trencséni járás települései | |
|---|---|
Trencsén (Trenčín) | |
 |