Özönvíz (mítosz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özönvíz (Gustave Doré)

Az özönvíz mítosza sok nép kultúrájában megtalálható. A legkorábbi írott források a mezopotámiai Ziuszudra és Ut-napistim történetei, majd a Krisztus előtti zsidó történet (lásd Özönvíz (Biblia)), majd később, a 7. századtól a muszlim kommentárok, az iráni és arab változatok ismertek. Számtalan további korabeli nép írott vagy szóbeli hagyományában is megmaradt.[1] Ezek általános, de nem kizárólagos jellemzője, hogy a rossz erkölcsű emberek által lakott világot elöntötte a víz, amit csak a jók éltek túl, ezáltal átmenetileg megtisztult a világ.

Ezeken a pontokon a különféle özönvíz-regék többsége hasonló: világméretű pusztulás érte a Földet, amelyben az emberiség magja megmarad, hogy a faj fennmaradjon, akik csónakot, bárkát vagy hajót használnak a túléléshez.

Lehetett történelmi, valóságos alapja is, amit a pleisztocén-holocén becsapódási esemény idején a laurenciai jégtakaró megolvadásával járó nagy árvíz magyarázna. Ezt megerősíti, hogy számos nép – így például több amerikai indián törzs legendáiban – közvetlenül a vízözönt megelőző „több napról”, „lehulló csillagokról”, majd az ezt követő sötétségről és nagy áradásról, majd végül egy rá következő hideg időszakról mesél. A törökországi Göbekli Tepe feltárói 2016-2017-es tanulmányukban szintén ehhez az eseményhez kapcsolják azt a globális katasztrófát, amely Kr. e. 10 900 körül következhetett be, tömeges fajkihalással és a korai civilizációk összeomlásával járva. [2]

A mezopotámiai Ur városának feltárója, az angol régész Leonard Woolley is úgy vélte, hogy egy több méter vastag áradásos üledékrétegben a bibliai vízözön nyomaira bukkant. Ma már tudjuk, hogy ez nem a vízözön nyoma volt. Regionális, közel-keleti árvíz-hagyományok kialakulása az eddigi utolsó, interglaciális kezdetéhez is köthető, amikor a vízszint emelkedése viszonylag gyorsan töltötte fel a Fekete-tenger helyén elterülő mélyföldet, és a Perzsa-öböl egy részét is.

Vízözön a különböző népek mitológiájában[szerkesztés]

Sumer mitológia[szerkesztés]

Mezopotámia régészeti kincseinek felfedezése, illetve a sumer és akkád ékírásos táblák megfejtése előtt a vízözön bibliai történetét csupán a világ különböző pontjain élő természeti népek mitológiája őrizte. Mivel az akkád Gilgames-eposz korábban keletkezett a Teremtés könyvénél, ezért az eposz nem csupán a Teremtés könyvében megörökített vízözön-történet párjának, hanem közvetlen forrásának bizonyul.

Biblia[szerkesztés]

Illusztráció a bárka építéséről a Nürnbergi Krónika egy lapján

A Biblia szerint Noé Isten parancsára építette meg bárkáját, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől. A történet Mózes I. könyvének (Genezis) 6–9. részeiben található meg.

Görög mitológia[szerkesztés]

A görögöknél Deukalión és Pürrha története számol be a vízözönről.

Indiai mitológia[szerkesztés]

Az indiai mitológiában Visnu első avatárája, Matszja, a hal építtetett bárkát, és mentette meg az embert, az állatokat, növényeket és a tudást.[3]

Más hagyományok[szerkesztés]

Kína özönvíz-regéjének beszámolója szerint a folyók áradása okozta az árvizeket. Ezeket az árvizeket a tengerek fejezték be, amikor azok is túláradtak. A rege hőse azonban feleségével, három fiával és három lányával együtt elkerülte a pusztulást.

Érdekes tény, hogy a mai kínai hajó szó nagyon régi képszó, és a csónak és nyolc száj jeleiből tevődik össze, ami arra utalhat, hogy az első hajón nyolcan utaztak. A kínai hagyományok szerint az összes kínaiak ennek az egyetlen ősnek és családjának a leszármazottai, aki arról volt híres, hogy egy hatalmas árvizet élt túl.[4]

A Hawaii szigetek regéje szerint a világ teremtése után az emberek annyira elvetemedtek, hogy Kane, az istenük elhatározta, hogy elpusztítja földet. De úgy döntött, hogy egy igaz embernek és a családjának megengedi, hogy megmeneküljenek haragjától. Ők olyan hatalmas csónakot építettek, amelyen ház állt. Aztán megjött az eső, és a víz emelkedett, az óceánok egybefolytak, és az emberiség kipusztult. Csak a bárka lakói élték túl a katasztrófát. Végül Kane leapasztotta a vizet, és utasította az igaz embert és családját, hogy újra népesítsék be a földet.[5]

Az indonéziai Celebesz közepén élő toradjasok olyan áradásról beszélnek, amely befedte a legmagasabb hegyeket is, kivéve a Wawom Petato csúcsát. Ezúttal nem volt olyan szerencsés család, amelyik megmenekült volna. Ehelyett a történetben csak egyetlen terhes asszony élte túl az özönvizet.

Thaiföld hegyvidéki törzseinek, a liszuknak és a hmongoknak is egyaránt vannak olyan legendái, melyek egy nagy özönvízről szólnak. Az egyik hmong legenda szerint „az Ég Ura” figyelmeztet két fivért, hogy egy özönvíz hamarosan el fogja árasztani a földet. Arra utasítja az erőszakos, idősebb testvért, hogy készítsen egy vascsónakot, a szelíd testvért pedig arra kéri, hogy építsen egy facsónakot. Majd azt mondja az utóbbi fiúnak, hogy vigye be a csónakba a húgát, valamint minden állatfajból egy hímet, egy nőstényt és minden növényfajtából két magot. Amikor elérkezik az özönvíz, a vascsónak elsüllyed, a facsónak azonban fennmarad a vízen. Majd egy sárkány, mely úgy néz ki, mint egy szivárvány, felszárítja a földet. Végül a fiatalabb testvér feleségül veszi a húgát, és a leszármazottaik ismét benépesítik a földet. [6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://web.archive.org/web/20020204111850/home.earthlink.net/~misaak/floods.htm
  2. http://maajournal.com/Issues/2017/Vol17-1/Sweatman%20and%20Tsikritsis%2017%281%29.pdf
  3. Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 35-37. old.
  4. René Noorbergen : Elveszett fajok titkai, 16. oldal
  5. René Noorbergen : Elveszett fajok titkai, 17. oldal
  6. http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/102010168#h=30:0-33:427

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Özönvíz (mítosz) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]