Özönvíz (mítosz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özönvíz (Gustave Doré)

Az özönvíz mítosza sok nép kultúrájában megtalálható. A legkorábbiak mezopotámiai Ziuszudra és Ut-napistim történetei, majd a zsidó és a muszlim kommentárok, valamint a 7. századtól kezdve iráni és arab változatok ismertek. Ezek általános, de nem kizárólagos jellemzője, hogy a rossz erkölcsű emberek által lakott világot elöntötte a víz, amit csak a jók éltek túl, ezáltal átmenetileg megtisztult a világ.

Ezeken a pontokon a különféle özönvíz-regék többsége hasonló: világméretű pusztulás érte a Földet, amelyben az emberiség magja megmarad, hogy a faj fennmaradjon, akik csónakot, bárkát vagy hajót használnak a túléléshez.

Lehetett történelmi, valóságos alapja is, amit a pleisztocén-holocén becsapódási esemény idején a laurenciai jégtakaró megolvadásával járó nagy árvíz magyarázna. Ezt megerősíti, hogy számos nép, így több amerikai indián törzs legendáiban közvetlenül a vízözönt megelőző „több napról”, „lehulló csillagokról”, majd az ezt követő sötétségről és nagy áradásról, majd végül egy rá következő hideg időszakról mesél. Más lehetséges megoldás az eddigi utolsó interglaciális kezdetéhez köthető, amikor a vízszint emelkedése viszonylag gyorsan töltötte fel a Fekete-tenger helyén elterülő mélyföldet, és a Perzsa-öböl jó részét is.

A mezopotámiai Ur városának feltárója, az angol régész Leonard Woolley is úgy vélte, hogy egy több méter vastag áradásos üledékrétegben a bibliai vízözön nyomaira bukkant. Ma már tudjuk, hogy ez nem a vízözön nyoma volt. A vízözönnek sehol a világon nincs tapasztalható nyoma, így lokális jelenségek a leglogikusabb magyarázatok.

Vízözön a különböző népek mitológiájában[szerkesztés]

Sumer mitológia[szerkesztés]

Mezopotámia régészeti kincseinek felfedezése, illetve a sumer és akkád ékírásos táblák megfejtése előtt a vízözön bibliai történetét csupán a világ különböző pontjain élő természeti népek mitológiája őrizte. Mivel az akkád Gilgames-eposz korábban keletkezett a Teremtés könyvénél, ezért az eposz nem csupán a Teremtés könyvében megörökített vízözön-történet párjának, hanem közvetlen forrásának bizonyul.

Biblia[szerkesztés]

Illusztráció a bárka építéséről a Nürnbergi Krónika egy lapján

A Biblia szerint Noé Isten parancsára építette meg bárkáját, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől. A történet Mózes I. könyvének (Genezis) 6–9. részeiben található meg.

Görög mitológia[szerkesztés]

A görögöknél Deukalión és Pürrha története számol be a vízözönről.

Indiai mitológia[szerkesztés]

Az indiai mitológiában Visnu első avatárája, Matszja, a hal építtetett bárkát, és mentette meg az embert, az állatokat, növényeket és a tudást.[1]

Más hagyományok[szerkesztés]

Kína özönvíz-regéjének beszámolója szerint a folyók áradása okozta az árvizet, amit aztán a tengerek fejeztek be, amikor az is túláradtak. A rege hőse azonban feleségével, három fiával és három lányával együtt elkerülte a pusztulást.

Érdekes tény, hogy a mai kínai hajó szó nagyon régi képszó, és a csónak és nyolc száj jeleiből tevődik össze, ami arra utalhat, hogy az első hajón nyolcan utaztak. A kínai hagyományok szerint az összes kínaiak ennek az egyetlen ősnek és családjának a leszármazottai, aki arról volt híres, hogy egy hatalmas árvizet élt túl.[2]

A Hawaii szigetek regéje szerint a világ teremtése után az emberek annyira elvetemedtek, hogy Kane, az istenük elhatározta, hogy elpusztítja földet. De úgy döntött, hogy egy igaz embernek és a családjának megengedi, hogy megmeneküljenek haragjától. Ők olyan hatalmas csónakot építettek, amelyen ház állt. Aztán megjött az eső és a víz emelkedett, az óceánok egybefolytak és az emberiség kipusztult. Csak a bárka lakói élték túl a katasztrófát. Végül Kane leapasztotta a vizet és utasította az igaz embert és családját, hogy újra népesítsék be a földet.[3]

Az indonéziai Celebesz közepén élő toradjasok olyan áradásról beszélnek, amely befedte a legmagasabb hegyeket is, kivéve a Wawom Petato csúcsát. Ezúttal nem volt szerencsés család, aki megmenekült volna. Ehelyett a történetben csak egyetlen terhes asszony élte túl az özönvizet.

Thaiföld hegyvidéki törzseinek, a liszuknak és a hmongoknak is egyaránt vannak olyan legendái, melyek egy nagy özönvízről szólnak. Az egyik hmong legenda szerint „az Ég Ura” figyelmeztet két fivért, hogy egy özönvíz hamarosan el fogja árasztani a földet. Arra utasítja az erőszakos, idősebb testvért, hogy készítsen egy vascsónakot, a szelíd testvért pedig arra kéri, hogy építsen egy facsónakot. Majd azt mondja az utóbbi fiúnak, hogy vigye be a csónakba a húgát, valamint minden állatfajból egy hímet és egy nőstényt, és minden növényfajtából két magot. Amikor elérkezik az özönvíz, a vascsónak elsüllyed, a facsónak azonban fennmarad a vízen. Majd egy sárkány, mely úgy néz ki, mint egy szivárvány, felszárítja a földet. Végül a fiatalabb testvér feleségül veszi a húgát, és a leszármazottaik ismét benépesítik a földet. [4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 35-37. old.
  2. René Noorbergen : Elveszett fajok titkai, 16. oldal
  3. René Noorbergen : Elveszett fajok titkai, 17. oldal
  4. http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/102010168#h=30:0-33:427

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Özönvíz (mítosz) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]