Noé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Noé (Biblia) szócikkből átirányítva)
Noé
Noé ( Daniel Maclise képe)
Noé ( Daniel Maclise képe)

Született kb. i. e. 2948[1]
Mezopotámia
Felesége nincs megnevezve a Bibliában
Halála kb. i. e. 1998[2]
Szerepe A Biblia szerint Noé Isten parancsára építette meg bárkáját, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől.

Noé (héber נֹחַ, נוֹחַ, biblikus héber Noaẖ, mai Nōăḥ, arab نُوح Nūḥ, ógörög Νῶε, Nóe) a keresztény Ószövetségnek (a zsidó Szentírásnak) egyik szereplője, pátriárka.

Lámek fia,[3] Ádám 10. utóda,[4] istenfélő ember egy istentelen korban.[5] Az emberiség második ősatyja, mivel az egész emberiséget elpusztító vízözönből csak ő menekült meg családjával együtt (feleségével, három fiával és három menyével, összesen nyolc emberrel), hogy fiaiban, Sémben, Kámban és Jáfetben továbbvigye az emberi életet.[6] Isten a vízözön után megáldotta Noét fiaival együtt, szaporodásra és a természet fölötti uralomra rendelte őket, mintegy megismételve az első emberpárnak mondott áldást.[7]

Noé nemcsak Mózes első könyve és a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a Talmud szól róla, de az iszlám elsődleges forrása és szent irata a Korán is az öt legnagyobb próféta egyikének tartja.

Noé életkora[szerkesztés]

A Teremtés könyve szerint 950 évig élt; az Újszövetség is megemlíti.[8] A magas életkort talán azzal lehet magyarázni hogy az ókori Mezopotámiában a holdhónapokat jegyezték fel és így 75 napévnyi életkor számolható.

Sok elmélet igyekszik megmagyarázni az özönvíz előtti emberek hosszú életkorát, ám kielégítő magyarázat mindmáig nem született. Egyes magyarázatok szerint számos tényező hozzájárulhatott a Noé korabeli emberek hosszú életéhez. Eszerint ők közvetlenül a természetből szerezték be a táplálékukat, amely feldolgozatlan, tartósítószerektől és vegyi anyagoktól mentes, tiszta táplálék volt. Egy természetközeli életmódot éltek, friss levegőn, rengeteg mozgással, ahol a fizikai munka volt a meghatározó. Ezek az elméletek azonban figyelmen kívül hagyják a tényt, miszerint szinte egészen az újkor hajnalán megjelenő ipari forradalomig az emberek a Noé kora előtti emberekéhez hasonló körülmények között éltek, sokat dolgoztak, feldolgozatlan ételeket ettek, és általában mentesek voltak a mai civilizációs betegségektől, mégsem éltek a pátriárkákéhoz hasonlóan hosszú életet.

Az özönvíz[szerkesztés]

Noé bárkája[szerkesztés]

A bárka leírása alapján készült életnagyságú modell Hollandiában

A bibliai leírás szerint a bárka gófer fából épült és szurokkal volt vízállóvá téve. A bárka belsejében rekeszek voltak.

A bárka hossza háromszáz sing (137 méter), szélessége ötven sing (22,8 méter), magassága harminc sing (13,7 méter). Egy ablak sor volt rajta egy singre (az ókori „sing” mértékegység, amely a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 45,7 cm-es távolság) felülről és egy ajtaja volt oldalt. A bárka belseje három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.

A modern hajózás több ízben kimutatta és bizonyította, hogy egy, a Noé bárkájának a méreteivel rendelkező, fából készült vízi jármű nem hajózható, arra a nyílt vízen olyan erők hatnak, amelyekkel a fából készült test nem képes megbírkózni.

Noé bárkája Edward Hicks festményén
Gustave Doré: Noé megátkozza Hámot

Noé részegsége[szerkesztés]

A bibliai ember szereplője, Noé földműves volt és szőlőt telepített, ám a bortól megrészegedett és részegen feküdt a sátrában.

Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni. Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában. Hám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének. Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltőt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét. Amikor Noé fölébredt részegségéből és megtudta, mit tett vele legkisebb fia, így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között." Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája. Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája."
– Teremtés könyve 9. fejezet

[9]

Másnap Noé a történteket megtudva megátkozza legifjabb fiát tettéért. Ebből magyarázza a Teremtéstörténet Hám ivadékainak alávetettségét. Kánaán a szentföld Izrael előtti neve, a Noé által megátkozott Kánaán pedig Noé unokája, Hám fia.

Noé hét törvénye[szerkesztés]

A Noachida, azaz Noé fiainak a hét törvénye: hat közülük tulajdonképpen tiltás, csak egy a cselekvést igényelő parancs. A tilalmak a következők:

  • a bálványimádás tilalma
  • az istenkáromlás tilalma
  • az ölés tilalma
  • a lopás tilalma
  • a tiltott nemi kapcsolatok tilalma (pl. közeli rokonok között)
  • élő állatból származó hús fogyasztásának a tilalma
  • bírósági rendszer felállításának a kötelezettsége (Genesis 6:9 - 11:32)[10]

A hét parancs ilyen formában a keresztény Ószövetségben (a zsidó Szentírásban) sehol sem szerepel. A Talmud szerint, aki ezeket a parancsokat betartja, az üdvözül.

A bárka maradványai[szerkesztés]

Napjainkban is számos embert lenyűgöz Noé bárkájának valóságos maradványai után folyó kutatás, aminek kezdetei legalább a harmadik századig, Kaiszareiai Euszebiosz történetíró koráig nyúlnak vissza. Számos híresztelés, megbízhatatlan információ, tanúságtétel és „tudományos” expedíció dacára, nincsenek régészeti szakértők által is elfogadható bizonyítékok a bárka múltbeli létezésére.[11]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A világ Noé napjaiban
  2. Kronológiai táblázat
  3. 1Móz 5,28-29
  4. 1Móz 5,29
  5. 1Móz 6,8-9; 7,1; Ez 14,14
  6. 1Móz 9,18
  7. 1Móz 9,1-7
  8. Mt 24,37; Lk 3,36
  9. Teremtés könyve 9. fejezet
  10. Parasat Noach
  11. Mayell, Hillary: Noah's Ark Found? Turkey Expedition Planned for Summer. National Geographic Society, 2004. április 27. (Hozzáférés: 2011. május 25.)

Külső források, hivatkozások[szerkesztés]