Bóly (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2019. január 19., 18:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nevezetességei: Montenuovók csak 1850-ben kerütek odal)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Boly (egyértelműsítő lap)
Bóly
Batthyány-kastély
Batthyány-kastély
Bóly címere
Bóly címere		 Bóly zászlaja
Bóly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásváros
PolgármesterHárs József (független)[1]
Irányítószám7754
Körzethívószám69
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3713 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség152,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″
Bóly (Baranya vármegye)
Bóly
Bóly
Pozíció Baranya vármegye térképén
Bóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bóly (németül: Bohl, horvátul: Boja[3][4]) város Baranya megyében, a Bólyi járás székhelye.

Fekvése

Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Villány–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re. A környék gazdasági központja.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

Története

A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.[5]

Népesség

2011-ben lakosságának 82,4%-a magyar, 22,5%-a német, 0,8%-a horvát, 0,3%-a cigány, 0,1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 7,6%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (27,5% nem nyilatkozott).[6]


A népesség alakulása 2005 és 2023 között
Lakosok száma
3851
3974
3915
3823
3824
3828
3721
3713
20052013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata
A népesség alakulása
  • 1990.01.01.: 3748 fő
  • 1991.01.01.: 3801 fő
  • 1992.01.01.: 3803 fő
  • 1993.01.01.: 3815 fő
  • 1994.01.01.: 3828 fő
  • 1995.01.01.: 3939 fő
  • 1996.01.01.: 3953 fő
  • 1997.01.01.: 3980 fő
  • 1998.01.01.: 3957 fő
  • 1999.01.01.: 3982 fő
  • 2000.01.01.: 3958 fő
  • 2001.02.01.: 3712 fő
  • 2002.01.01.: 3715 fő
  • 2003.01.01.: 3770 fő
  • 2004.01.01.: 3809 fő
  • 2005.01.01.: 3851 fő
  • 2006.01.01.: 3840 fő
  • 2007.01.01.: 3885 fő
  • 2008.01.01.: 3954 fő
  • 2009.01.01.: 3970 fő
  • 2010.01.01.: 4002 fő
  • 2011.10.01.: 3992 fő
  • 2012.01.01.: 4009 fő
  • 2013.01.01.: 3974 fő

Nevezetességei

Légi felvétel a Batthyány-kastélyról

Egyéb látnivalók

A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum. Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint
  • Batthyány-Montenuovo Mauzóleum
  • Csikós-rét, Karasica patak
  • Uradalmi Magtár
  • 42 000 kötetes Városi Könyvtár
  • Helytörténeti Múzeum
  • A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
  • Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
  • 34000 ha-os vadászterület és vadászpanzió
  • Zsidó temető

Hagyományok

  • Emmausz-járás (húsvéthétfő)
  • Motoros találkozó (június)
  • KántoRock (július)
  • Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
  • Márton-napi újborünnep (november)

Híres emberek

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ horvát név 1
  4. ↑ horvát név 2
  5. ↑ Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban
  6. ↑ Bóly Helységnévtár

Források

  • ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • ↑ horvát név 2: Hrvatski Glasnik (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008., 2008. április 10. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • Bóly

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bóly_(Magyarország)&oldid=20896701”