Semriach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Semriach
Semriach.jpg
Semriach címere
Semriach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Graz-környéki járás
Irányítószám 8102
Körzethívószám 03127
Forgalmi rendszám GU
Népesség
Teljes népesség
  • 3334 fő (2016. jan. 1.)
  • 3323 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság709 m
Terület60,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Semriach (Ausztria)
Semriach
Semriach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 13′ 03″, k. h. 15° 24′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 03″, k. h. 15° 24′ 12″
Semriach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Semriach témájú médiaállományokat.

Semriach osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 3336 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Semriach a Graz-környéki járásban
A plébániatemplom és a temetői kápolna
Római kori halomsír

Semriach Nyugat-Stájerországban fekszik, kb. 25 km-re északra Graztól, a Grazi-hegyvidék egyik fennsíkján az ún. Semriachi-medencében. Jelentősebb (1000 m fölötti) hegycsúcsai a Schöckl (1445 m), a Fragnerberg (1109 m), a Rinnweberkogel (1041 m), a Hochtrötsch (1239 m) és a Windhofkogel (1064 m). Az önkormányzat 7 települést egyesít: Markterviertl (193 lakos 2015-ben), Präbichl (157), Rechberg (264), Schönegg (498), Semriach (1400), Thoneben (365), Windhof (450).

A környező önkormányzatok: délkeletre Sankt Radegund bei Graz, délre Stattegg, délnyugatra Gratkorn, nyugatra Peggau, északnyugatra Frohnleiten, északkeletre Fladnitz an der Teichalm, keletre Passail.

Története[szerkesztés]

A Badlhöhle és Repolust-barlangokból az ember legrégebbi, legutolsó interglaciálisból származó stájerországi nyomai kerültek elő. A régészek az újkőkorból kőbaltákat, a vaskori Hallstatt-korszakból cserépedény-töredékeket, a római korból pedig számos leletet tártak fel. Utóbbiak közé tartoznak a templom falába épített feliratos kövek, egy villa rustica maradványai és egy jó állapotban megmaradt halomsír, amelyet restauráltak és a helyszínen látogatható. A népvándorlás végén szlávok települtek a térségbe: róluk a helynevek árulkodnak. Semriach templomának román stílusú elődjét 1050 körül alapították és 1300 körül gótikus stílusban átépítették. A templom mai, késő gótikus formáját a 16. században, 1543-ra nyerte el.

Semriach első írásbeli említése 1212-ből származik. Saját papjáról 1237-ben írnak először. 1305-ben már mint mezővárosra hivatkoznak rá. Gyors fejlődését a környező hegyek ezüstbányáinak (illetve ezüstöt is tartalmazó ólombányáinak) köszönhette. 1550 körül a telérek kimerültek, a bányaipar lehanyatlott és a település egyetlen jövedelemforrása a mezőgazdaság maradt.

Lakosság[szerkesztés]

A semriachi önkormányzat területén 2017 januárjában 3336 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 4,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 93,2%-a római katolikusnak, 1,6% evangélikusnak, 3,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók[szerkesztés]

A Kessel-vízesés
  • a Szt. Egyed-plébániatemplom és a temetői kápolna
  • a Szt. Ulrik-templom
  • Luegg várának romjai
  • látogatható római kori halomsír
  • Tűzoltómúzeum
  • a világ legkisebb, kb. banánosdoboz méretű művészeti kiállítóterme a főtéren (K2)
  • a Lurgrotte barlang
  • a Kessel-vízesés

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Semriach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)