Vasoldsberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasoldsberg
A városháza
A városháza
Vasoldsberg címere
Vasoldsberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Graz-környéki járás
Irányítószám 8076
Körzethívószám 03135, 0316, 03133, 03134
Forgalmi rendszám GU
Népesség
Teljes népesség4572 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
Terület28,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasoldsberg (Ausztria)
Vasoldsberg
Vasoldsberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 00′ 48″, k. h. 15° 33′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 48″, k. h. 15° 33′ 23″
Vasoldsberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasoldsberg témájú médiaállományokat.

Vasoldsberg osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 4528 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Vasoldsberg a Graz-környéki járásban
Az Achteckstadel
A breitenhilmi kápolna

Vasoldsberg a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Tiefernitz folyó mentén, kb. 10 km-re délkeletre Graztól. Legmagasabb pontja 509 méteres. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Premstätten (2 lakos 2015-ben), Vasoldsberg (4416 lakos) és Wagersbach (0 lakos).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Hausmannstätten, nyugatra Raaba-Grambach, északra Laßnitzhöhe, északkeletre Nestelbach bei Graz, délre Empersdorf.

Története[szerkesztés]

Vasoldsberg első említése 1219-ből származik, amikor Ull nevű lakója tanúként szerepel egy oklevélen. A vár és a falu tulajdonosa ekkor VI. Lipót herceg volt, Ull az ő kíséretéhez tartozott. Wagersbachot először 1265-ben említik, ekkor 14 jobbágytelekkel rendelkezett de 1480-ra a török és magyar háborúk, valamint a természeti csapások nyomán jórészt elnéptelenedett. 1299-ben a seckaui püspök szerezte meg a várat, amit csatlósainak, a Strettweg-nemzetségnek adott át. 1371-ben III. Lipót herceg visszaszerezte a birtok tulajdonjogát, de hűbérként kiadta a püspöknek, akitől majd 1467-ben vette vissza III. Frigyes császár.

A várat akkori várnagya, Koloman Prunner a 16. században kastéllyá alakította át. A 18. század második felétől innen kormányozták a környékbeli 13 katasztrális községből álló "körzeti uradalmat". Breitenhilm, Premstätten bei Vasoldsberg és Wagersbach falvak 1849-ben közös községi önkormányzatot hoztak létre Premstätten at Vasoldsberg néven. Mai nevét 1947-ben vette fel.

Vasoldsberget 2007-ben mezővárosi rangra emelték.

Lakosság[szerkesztés]

A vasoldsbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 4528 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 85,3%-a római katolikusnak, 2,4% evangélikusnak, 9,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a vasoldsbergi kastély 1987-ig a Steyr-Daimler-Puch AG üdülőjeként működött. Ma magántulajdonban van.
  • Klingenstein kastélya a 17. század második felében épült. Ősparkja védett. Magántulajdonban van.
  • a klingensteii Achteckstadl ("nyolcsarkú istálló") volt az első vidéki istálló, amely műemléki védettséget kapott.
  • Breitenhilm kápolnája
  • Premstätten kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vasoldsberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.