Ugrás a tartalomhoz

Tállya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 16:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
 A településen világörökségi helyszín található 
Tállya
Légifelvétel
Légifelvétel
Tállya címere
Tállya címere		 Tállya zászlaja
Tállya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
Irányítószám3907
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1606 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,96 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[2]
Földrajzi kistájKözponti-Zemplén[2]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 05″, k. h. 21° 13′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 05″, k. h. 21° 13′ 34″
Tállya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tállya
Tállya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tállya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tállya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.[3] A híres tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Miskolctól 45 kilométerre keletre.

Környező települések

Golop (3 km), Mád (7 km), Rátka (kb. 3 km).

Legközelebbi város: Abaújszántó (6 km).

Története

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Pekó József (független)[4]
  • 1994–1998: Pekó József (független)[5]
  • 1998–2002: Pekó József (független)[6]
  • 2002–2006: Osika József (független)[7]
  • 2006–2010: Osika József (független)[8]
  • 2010–2014: Osika József (független)[9]
  • 2014–2019: Osika József (független)[10]
  • 2019–2020: Osika József (független)[11]
  • 2020-tól: …

A településen 2020. november 22-én időközi polgármester-választást kell majd tartani, mert az előző polgármester augusztusban lemondott, azt követően, hogy hivatali visszaélésekért és a hatóság félrevezetéséért jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla.[12]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1975
1929
1892
1646
1569
1606
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 12,8%, görögkatolikus 3,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4% (19,8% nem válaszolt).[14]

Érdekességek

  • Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”[15]
  • Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom.Kossuth anyakönyvi bejegyzése azonban valóban a tállyai evangélikus templomban volt, ahol aztán a 19. század eleji tűzvészben elpusztult . Kossuth Lajos egy levelében keresztelő templomaként említi melyet 1892 szeptember 4.én írt Turinban.
  • A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.[16]

Látnivalók

  • Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
  • Református templom (barokk, 1753)
  • Evangélikus templom (késő barokk)
  • A tállyai vár romjai
  • Rákóczi-kúria (17. század)
  • Maillot-kastély (1720)
  • Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
  • Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, magántulajdonban)
  • Postaház (18. század, a településen 1567 óta működik posta)
  • „Európa közepe” szobor
  • Lavotta János síremléke
  • Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)

Híres emberek

Tállyán születtek:

Károli Gáspár 1584-ben egy évre Göncről ide költözött református lelkésznek.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  4. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. ↑ "Sajnos ilyen áron ismerte meg a falunk nevét az ország" - öt évet kapott a korrupt polgármester, akitől egész Tállya hangos. Blikk.hu, 2020. augusztus 19. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  14. ↑ Tállya Helységnévtár
  15. ↑ Csokits János (2004). „Adalék egy tokaji adomához”. Új Forrás 10 (10). (Hozzáférés: 2016. július 1.)   (magyarul)
  16. ↑ TÁLLYA & Serfőző László. (Hozzáférés: 2016. július 1.) (magyarul)
  17. ↑ Múlt-kor

További információk

  • Tállya honlapja
  • Száz magyar falu könyvesháza – Tállya.
  • Európai borutak portál
  • Czékus László: A tállyai evang. egyház és a tállyai Kossuth-ünnep története; Bernovits Ny., Kassa, 1894
  • Hézser Emil: A tállyai ev. reform. egyház története. 1540–1900; Európa Ny., Bp., 1900
  • Tállya; szerk. Frisnyák Sándor; Tállya, Önkormányzat, 1994
  • Barna Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat dokumentumai / Documents of the Candle-bearers' Confraternity in Tállya; ford. Elayne Antalffy; JATE Néprajzi Tanszék, Szeged, 1996 (Devotio Hungarorum)
  • Takács Péter: Tállya; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Életëmnek a legszebbik korába'. A Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület 20 éve, 1986–2006; gyűjt., szerk. Kalina Ferencné és ifj. Kalina Ferenc; Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület–Petit Real, Tállya–Bp., 2006
  • 10 éves a Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, 2006–2016; szerk. Mező László; Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, Tállya, 2016
  • Volt egyszer egy mezőváros... Tállya régi képeslapokon; szerk. Hausel László, Hausel Sándor; Hausel Sándor, Bercel, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tállya&oldid=23767747”