Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - október

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Október 1.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 203 éve, 1821. október 1-jén katonaság szállta meg Szentest, s megkezdte az adók erőszakos behajtását. (A katonai egzekúció közel egy hónapig tartott.)
  • 176 éve, 1848. október 1-jén délután Szentesre érkezett Kossuth Lajos teljhatalmú országos népfölkelési biztos, és nagyhatású toborzó beszédet tartott a város főterén. Hívó szavára 554 szentesi jelentkezett népfölkelőnek. Másnap életbe léptette a rendkívüli állapotot; a népfölkelők katonai parancsnokául kinevezte Müller Lajos őrnagyot, polgári biztosául pedig Boros Sámuel főbírót. (Kíséretében volt Jókai Mór, Egressy Gábor és Csernátony Lajos. Az éjszakát Boros Sámuel házában töltötte, a mai Hajdú Lajos u. 1. sz. alatt.)
  • 173 éve, 1851. október 1-jén a Pesti Cs. Kir. Haditörvényszék felségárulás címén teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélte Boros Sámuelt, Szentes szabadságharc alatti polgármesterét. (Az ítéletet utóbb kegyelemből 4 évi várfogságra változtatták, amelyet a josefstadti börtönben töltött le.)
  • 149 éve, 1875. október 1-jén a szentesi születésű Kulinyi Zsigmond, a Szegedi Híradó munkatársa vette át a Szentesi Lap szerkesztését. (Egy évvel később leköszönt állásáról. 1878-ban a Szegedi Napló főmunkatársa, majd 1884-től felelős szerkesztője lett.)
  • 133 éve, 1891. október 1–3 között a Temes vármegyei Vadászerdőre települő szentesi családok aláírták a telepítési okmányokat. A telepítés 133 családot érintett, összesen 768 fővel, akik Újszentesnek nevezték el új lakhelyüket. (A falu román neve utóbb Dumbraviţa lett.)
  • 113 éve, 1911. október 1-jén Csúcs Lajost az I. 48-as Népkör elnökévé választották.
  • 104 éve, 1920. október 1-jén Szentesre látogatott dr. Vass József közélelmezési miniszter.
  • 97 éve, 1927. október 1-jén megnyílt Szentesen a Tiszavidéki Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Kulturális Kiállítás, amelynek helyszínei voltak: a Gimnázium, a Polgári Leányiskola (ma Petőfi S. Ált. Isk.) és a Központi Katolikus Népiskola valamennyi terme és udvara, a Megyeháza közgyűlési terme, a Múzeum, valamint a Széchenyi-liget mögötti városi kert. Megnyitó beszédet mondott Mayer János földművelésügyi miniszter. (A kiállításra leutazott Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter.)
  • 92 éve, 1932. október 1-jén a kormányzó igazságügy-miniszterré nevezte ki dr. Lázár Andort, Szentes országgyűlési képviselőjét. (Miniszteri tisztségét 1938 márciusáig viselte.)
  • 80 éve, 1944. október 1-jén hatóságilag elrendelték, hogy a szentes–szarvasi határrészről az állatállományt a gazdák hajtsák át a Tisza jobb partjára, a csongrád–bokrosi közlegelőkre.
  • 75 éve, 1949. október 1-jén a városban befejeződött a 10-nél több munkást foglalkoztató üzemek állami tulajdonba vétele.
  • 56 éve, 1968. október 1-jén a Szentesi Ruhagyár – a városi üzemek közül elsőként – áttért a 48 órás munkahétről a 44 órás heti munkaidőre. (A Kontakta és a Baromfifeldolgozó Vállalat a következő év januárjától vezette be az új munkarendet.)
  • 52 éve, 1972. október 1-jén megkezdte működését Szentesen a Társadalmi Ünnepeket és Szertartásokat Szervező Iroda.
  • 35 éve, 1989. október 1-jén az MDF szentesi szervezete irodát nyitott a Művelődési és Ifjúsági házban.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 2.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 213 éve, 1811. október 2-án a tető alá került, félig kész, vakolatlan főtéri református nagytemplomban megtartották az első istentiszteletet.
  • 159 éve, 1865. október 2-án az 1861-ben megválasztott Szentes városi képviselő-testület ülést tartott az országgyűlési választások előkészítése tárgyában. A 14 tagú központi választmány elnökévé Horváth Ferenc volt 1848. évi országgyűlési képviselőt választották meg.
  • 134 éve, 1890. október 2-án dr. Filó Tihamér szentesi főjegyző az éjszaka folyamán macskazenét szervezett Stammer Sándor alispánnak, tiltakozásul a megyei túlkapások ellen. A megyei vezetés ellene is fegyelmi eljárást indított nyilvános botrányokozás címen.
  • 128 éve, 1896. október 2-án a Várkonyi István által indított Földmívelő című munkáslap közölte Békési Imre szentesi földmunkás „Szervezkedjünk!” c. cikkét, amelyben sürgette a földmunkás szakszervezetek megalakítását.
  • 122 éve, 1902. október 2-től általánossá vált a villanyvilágítás használata Szentesen. (A Villanytelep átadásával a korábbi 550 db petróleumlámpa helyett 600 db izzólámpa és 12 db ívlámpa világította meg a város utcáit és köztereit.)
  • 103 éve, 1921. október 2-án országos földmunkás kongresszust tartottak Szentesen, amelyen 22 vidéki csoport küldöttsége vett részt. A tanácskozás eredményeként december elején megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének első vidéki titkársága, melyhez a tiszántúli megyék tartoztak Szentes központtal. A körzet titkára Vajda Imre szentesi földmunkás lett. (Szentest ekkoriban kezdték „kubikos fővárosnak” nevezni.)
  • 97 éve, 1927. október 2-án a Tiszavidéki Kiállítás megtekintésére Szentesre érkezett Horthy Miklós kormányzó, aki részt vett a Csongrád megyei leventék zászlóavató ünnepségén is.
  • 88 éve, 1936. október 2-án megtartották a Négyesi Imre lemondása folytán esedékessé vált polgármester-választást. Az állásra 12-en nyújtottak be pályázatot, de időközben hatan visszaléptek. Végül két jelölt között – dr. Kanász Nagy Sándor és dr. Kréter Kálmán – került sor a szavazásra, amelynek eredményeként 57:33 szavazati aránnyal dr. Kanász Nagy Sándor került ki győztesen. A megválasztott új polgármester a tisztújítószék előtt letette a hivatali esküt. (A korszak hátralévő részében, 1944. október 8-ig dr. Kanász Nagy Sándor viselte a polgármesteri tisztséget.)
  • 45 éve, 1979. október 2-5 között zajlott a kirakatrendezők versenye Szentesen. A városi tanács és a Magyar Reklámszövetség szervezésében országos minősítő kirakatversenyt rendeztek, amelyre 17 kirakatrendező érkezett városunkba. Három kategóriában (élelmiszer, ruházati és vegyes iparcikk) lehetett pályázni. A versenykirakatokat két hétig láthatták a város lakói. A szakemberekből álló zsűri október 5-én hirdetett eredményt: élelmiszer kategóriában Zentai Kálmán, a ruházati kategóriában Rágyánszky Katalin, a vegyesipari termékeknél Gréczi Sándor lett a győztes. Szentes város különdíját Berkeczné Major Edit, a reklámszövetség különdíját Magyar Sándor nyerte el.
  • 35 éve, 1989. október 2-án a Városi Könyvtárban rendezték meg Nádor István: Megy e a megye? c. kötetének könyvpremierjét, amelyen részt vett Kovács András filmrendező is. A szatirikus hangvételű könyv karikatúráit Brenner György készítette, akinek kiállítása nyílt a könyvtárban. Az est házigazdája dr. Tráser László egyetemi adjunktus volt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 117 éve, 1907. október 2-án elhunyt Békefi Antal (1859–1907) író, újságíró, a Szegedi Napló szerkesztője, a Dugonics Társaság alapító tagja, majd főtitkára, a Vidéki Hírlapírók Szövetségének alelnöke, Szentes szülötte.
  • 51 éve, 1973. október 2-án elhunyt Papp Imre (1900–1973) földműves, néprajzi gyűjtő. Értékes kéziratos hagyatékát a Koszta József Múzeum, a Szentesi Levéltár és a Móra Ferenc Múzeum őrzi. (Válogatott néprajzi írásai 1982-ben A parasztember élete Szentes tanyavilágában címen jelent meg. 2008 őszén újabb munkája került kiadásra, a helyi múzeum és Mód László néprajzkutató gondozásában.)

Október 3.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 115 éve, 1909. október 3-án Szentes székhellyel megalakult a Csongrád Vármegyei Tűzoltó Szövetség. Elnök dr. Cicatricis Lajos alispán, alelnök Tolnafy Béla jegyző.
  • 97 éve, 1927. október 3-án a Tiszavidéki Kiállítás keretében nagyszabású gazdagyűlést tartottak a Kossuth téren, amelyen Mayer János földművelésügyi miniszter ismertette munkatervét.
  • 97 éve, 1927. október 3-án a városháza közgyűlési termében tartották meg a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara tanyai kongresszusát.
  • 97 éve, 1927. október 3-án értekezletet tartottak az alföldi gabonakereskedők, és megalakították a Tiszavidéki Gabonakereskedők Egyesületét.
  • 97 éve, 1927. október 3-án az este folyamán Szentesre érkezett gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter.
  • 87 éve, 1937. október 3-án rokonlátogatásra Szentesre érkezett Hóman Bálint kultuszminiszter.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 96 éve, 1928. október 3-án született dr. Boros Ferenc c. egyetemi tanár, geográfus, városunk szülötte.
  • 124 éve, 1900. október 3-án 46 éves korában váratlanul elhunyt Bóna Sándor (1854-1900) katolikus népiskolai tanító, gimnáziumi tornatanár, aki 20 éven át működött Szentesen.
  • 72 éve, 1952. október 3-án hunyt el Lovászy Károly (1887-1952) költő, író, újságíró, lapszerkesztő, Szentes szülötte.

Október 4.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 155 éve, 1869. október 4-én Oroszi Miklós felfüggesztett polgármester megjelent a városi képviselő-testület ülésén és óvást emelt a polgármesteri állás tervezett betöltése ellen. A képviselők többsége a polgármester-választás elhalasztása mellett foglalt állást.
  • 135 éve, 1889. október 4-én a Szentesi Lap hírül adta, hogy a katolikus egyház által a pécsi Angster orgonakészítő cégnél megrendelt új orgona elkészült, és megérkezett a városba. A felállítás munkálatait a vállalkozó személyesen irányítja.
  • 135 éve, 1889. október 4-én Mezei Pál kiséri polgár, aki a Szentháromság szobor költségeihez is bőkezűen hozzájárult, újabban az Üdvözítő keresztútját ábrázoló 14 darab képpel ajándékozta meg a katolikus templomot, amelyek 475 forintjába kerültek.
  • 128 éve, 1896. október 4-én a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt Sima Ferencet választotta országgyűlési képviselőjelöltjévé.
  • 97 éve, 1927. október 4-én gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és dr. Bud János pénzügyminiszter ünnepélyes keretek között átvették Szentes díszpolgári oklevelét. (Gróf Bethlen István miniszterelnöknek küldöttségileg adták át az oklevelet.) A miniszterek megtekintették a Tiszavidéki Kiállítást.
  • 88 éve, 1936. október 4-én megalakult a Baross Szövetség szentesi fiókja.
  • 55 éve, 1969. október 4-5 között megtartották a szentesi születésű, de a városból elszármazott szentesiek első baráti találkozóját. Utóbb ebből a kezdeményezésből nőtt ki a ma is működő Budapesten Élő Szentesiek Baráti Köre.
  • 41 éve, 1983. október 4-én Szabó Gyula Jászai Mari-díjas színművész önálló estet tartott a Művelődési és Ifjúsági Ház pódiumtermében.
  • 38 éve, 1986. október 4-én nemzetközi bélyegkiállítás nyílt a Városi Galériában. Négy város – Zenta, Temesvár, Hódmezővásárhely, Szentes – mintegy 30 filatelistája mutatta be gyűjteményének legértékesebb darabjait. A rendhagyó tárlatot Kiss Ernő, a MABEOSZ főtitkára nyitotta meg.
  • 35 éve, 1989. október 4-én Szentesen vendégszerepelt a népszerű énekes házaspár, Zárai Márta és Vámosi János. Meghívott vendégek voltak Boncz Géza és Forgács Gábor.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 199 éve, 1825. október 4-én született Szentesen Meszéna István (1825-1881) volt 48-as honvéd alezredes, 1867-68-ban kereskedelmi államtitkár, 1869-től alezredes, majd ezredes.

Október 5.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 148 éve, 1876. október 5-én Csongrád megyei Közlöny címen gazdászati, ipari, kereskedelmi, társas életi és szépirodalmi hetilap indult Szentesen. (Felelős szerkesztő és kiadó: Honthy László. A lap néhány szám után, november 16-án megszűnt.)
  • 102 éve, 1922. október 5-én dr. Csúcs Jánost beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába. (Tisztségét 1925-ig viselte.)
  • 94 éve, 1930. október 5-én a szentesi kisgazda pártkörök Bálint József által vezetett része gazdagyűlést tartott a városházán. Megerősítették ellenzéki álláspontjukat, s pontokba szedték a kormány politikájával szembeni észrevételeiket.
  • 55 éve, 1969. október 5-én a Koszta József Múzeum József Attila utcai épületében felavatták a Drahos-termet, amely Drahos István grafikusművész gyűjteményes munkáit mutatja be.
  • 45 éve, 1979. október 5-14 között rendkívül gazdag programmal lezajlott a Szentesi Hét rendezvénysorozata. Képzőművészeti, múzeumi kiállításokat, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági termékbemutatókat, színházi előadásokat tekinthetett meg a városi közönség. Ezek mellett tudományos előadások és sportrendezvények színesítették a programot.
  • 45 éve, 1979. október 5-én a Szentei Hét ünnepi megnyitója az Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában volt, ahol ipari kiállítást is láthattak a megjelentek. Ugyancsak ekkor nyílt meg a volt megyeháza dísztermében a városi és megyei kereskedelmi vállalatok termékbemutatója.
  • 45 éve, 1979. október 5-én a Városi Galériában megnyílt az Életképfestészetünk a XIX-XX. században c. tárlat. Megnyitót mondott dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
  • 40 éve, 1984. október 5-én ünnepi tanácsülést tartottak Szentes felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A meghívott vendégek között helyet foglaltak a 2. Ukrán Front egykori katonái (Golubkov V. P., Akopján J. Sz., Muszatyenkó A. Ty. és Tolsztüh V. P.), akik 1944. október 8-án részt vettek a város felszabadításában. Ünnepi beszédet mondott Dóczi Gábor tanácselnök.
  • 40 éve, 1984. október 5-én a Helyőrségi Művelődési Otthonban fotókiállítás nyílt Szentes 40 éves fejlődéséről. A kiállítást rendezte Szatmári Imre fotóművész; megnyitotta Labádi Sándor városi párttitkár.
  • 40 éve, 1984. október 5-én Alföldi táj címen reprezentatív képzőművészeti tárlat nyílt a Városi Galériában a Magyar Nemzeti Galéria anyagából.
  • 40 éve, 1984. október 5-én a Városi Galéria kistermében levéltári dokumentumkiállítás nyílt Sima Ferenc és Sima László életéről és munkásságáról.
  • 40 éve, 1984. október 5-én a Tóth József Színházteremben ünnepi irodalmi estet tartottak Virágok hatalma címmel, amelyet a szentesi születésű Dorogi Zsigmond rendezett, s a Magyar Rádió is közvetített. Közreműködtek: Bálint András, Benkő Gyula, Hajas Ilona, Havas Judit, Kertész Péter, Kohut Magda, Nagy Attila és Váradi Hédi színművészek.
  • 40 éve, 1984. október 5-én és az elkövetkező napokban számos kapcsolódó rendezvényre került sor az évforduló tiszteletére.
  • 39 éve, 1985. október 5-én a Koszta József Múzeumban megnyitották az újonnan kialakított állandó tárlatot, a Koszta József Termet. Megnyitót mondott dr. Szuromi Pál művészeti író. Ugyancsak átadták az Irániak és a germánok a Dél-Alföldön c. állandó régészeti kiállítást.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 98 éve, 1926. október 5-én Hódmezővásárhelyen született Kádár Ferenc ny. református lelkész, hitoktató, egyházi író, 1982-től a Szentes-alsópárti Református Egyházközség lelkésze, 1990-től a Csongrádi Református Egyházmegye esperese, egyházmegyei tanácsbíró.

Október 6.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 123 éve, 1901. október 6-án országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A négy jelölt közül egyik sem szerzett abszolút többséget, ezért pótválasztás kiírására került sor. A szavazatok jelöltek közötti megoszlása a következőképp alakult: Molnár Jenő 757, Tasnády Antal 570, Mérey Lajos 149, Mezőfi Vilmos 46.
  • 80 éve, 1944. október 6-án a 2. Ukrán Front csapatai megkezdték a hadműveletet a Tiszántúl elfoglalására. Térségünkben a Managarov tábornok vezette 53. hadsereg alakulatai támadtak: a 27. lövészhadtest Hódmezővásárhely–Szarvas–Törökszentmiklós, az 57. lövészhadtest Hódmezővásárhely–Mindszent irányába nyomult előre. Az 53. hadsereggel együttműködve, de önálló alakulatként támadt Orosháza–Kunszentmárton–Szentes irányába a 18. harckocsi hadtest, parancsnoka Govorunyenko őrnagy volt. A támadás első napján a 3. magyar hadsereg védelmi vonalát kb. 100 km-es szélességben és 40 km-es mélységben áttörték. A 23. magyar tábori gyaloghadosztály erői Szegedre vonultak vissza, a 8. tábori póthadosztály egységei Hódmezővásárhely–Mindszent–Szentes határába húzódtak.
  • 80 éve, 1944. október 6-án a németek a Tisza vonalának védelmét követelték a magyaroktól. A 3. magyar hadsereg parancsnokságának sikerült is a csapatok zömét a Tisza mögé visszavonni. A magyar erők Szentestől viszonylag távol, a Tisza jobb partján Csongrád és Mindszent térségében foglalták el állásaikat. (A szovjet alakulatok az elkövetkező napokban súlyos harcokat vívtak ezekkel a csapatokkal a tiszai átkelőhelyek megszerzéséért.)
  • 80 éve, 1944. október 6-án az esti órákban néhány szovjet bombázó repülőgép jelent meg Szentes légterében. A város térségében 8–10 bombát dobtak le; jelentősebb anyagi kár nem keletkezett.
  • 80 éve, 1944. október 6–7 között dr. Molnár Imre főispán-kormánybiztos – az 5. honvédkerületi parancsnoksággal egyetértésben – elrendelte a város önkéntes kiürítését. Az erről szóló hirdetményeket október 7-én a hajnali órákban ragasztották ki, melyeken a kormánybiztos közölte, hogy a hatóságok a lakosság meneküléséhez semmiféle segítséget (jármű, szállítási eszköz) nem tudnak biztosítani. E rendelkezés még azt hangsúlyozta, hogy a tisztviselői kar a helyén marad. Október 7-én a kora reggeli órákban elhagyták a várost a még itt lévő katonai intézmények, parancsnokságok; elköltöztették a német katonai kórházat; távoztak a karhatalmi alakulatok (csendőrség, rendőrség), valamint a tűzoltóság állománya is.
  • 80 éve, 1944. október 6–7 között a város közigazgatási tisztviselői október 7-én hajnali 4–5 óra között kapták meg a távozásra való felszólítást. A hivatalnokok ezen az éjszakán már a plakátos hirdetmények hatására a városházán voltak. A polgármester utasítására a már korábban előkészített iratokon kívül becsomagolták a városi pénztár páncélszekrényben őrzött pénzét és egyéb értékkészletet, valamint a más hivatalokban őrzött pénzeket és takarékbetétkönyveket. Ezek értéke összesen mintegy 900000 pengő lehetett. A délután folyamán indították el Szentesről azt a vasúti szerelvényt, amely utolsóként haladt át a szentes–csongrádi Tisza-hídon.
  • 80 éve, 1944. október 6–7 között az esti órákban a szovjet csapatok Kunszentmárton felől elérték a város észak-északnyugati határát.
  • 67 éve, 1957. október 6-án megtartották a Szentes járási-városi munkásőr zászlóalj zászlóavató ünnepségét. Az alakulat utóbb a románok által 1919-ben kivégzett szentesi munkásmozgalmi mártír, Árvai Bálint nevét vette fel.
  • 53 éve, 1971. október 6-án Szentesen vendégszerepelt Máté Péter táncdalénekes.
  • 52 éve, 1972. október 6-án átadták Szentesen az AFIT Autójavító Vállalat Szentesi Üzemegységét.
  • 46 éve, 1978. október 6-án a Szentesi Kulturális Hét keretében a Városi Galériában megnyílt a „Magyar csendéletfestészet a XIX–XX. században” c. kiállítás. A korszak legjelentősebb festőinek alkotásait bemutató tárlatot dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Este a színházteremben Keresztúry Dezső költő és műfordító szerzői estjére került sor, amelyet a Magyar Rádió is közvetített. A műsor szerkesztője Dorogi Zsigmond, a MR osztályvezetője, városunk szülötte.
  • 45 éve, 1979. október 6-án ünnepi emlékülést tartottak Koszta József festőművész halálának 30. évfordulója alkalmából, majd megkoszorúzták a Koszta-emlékművet és emléktáblát.
  • 45 éve, 1979. október 6-án a ligetben teniszversenyt, a sportpályán országos atlétikai dobóversenyt tartottak.
  • 35 éve, 1989. október 6-án a Tóth József Színházteremben Bárdos Lajos (1899–1986) zeneszerző és zenetudós születésének 90. évfordulója tiszteletére emlékhangversenyt rendeztek a csornai Bárdos Lajos Vegyeskar, az orosházi Madrigál Kórus és a Szentes és Vidéke Áfész Bárdos Lajos Vegyeskara közreműködésével.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. október 6-án Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, Aradon pedig a honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét.
  • 136 éve, 1888. október 6-án 56 éves korában meghalt Beke Kálmán (1832–1888), a szentesi járás rettegett csendbiztosa, utóbb ármentesítési gátfelügyelő.
  • 88 éve, 1936. október 6-án Münchenben meghalt Gömbös Gyula miniszterelnök; kormánya benyújtotta lemondását. A kormányzó Darányi Kálmánt bízta meg kormányalakítással.
  • 55 éve, 1969. október 6-án hunyt el Kovács János (1914-1969) kőműves.

Október 7.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 155 éve, 1869. október 7-én az óvás ellenére megtartották a polgármester-választást. A városi képviselő-testület kétfordulós választással, rendkívül szoros eredménnyel, Ónodi Sándor ügyvéd ellenében Stammer Sándor volt császári-királyi hivatalnokot választotta Szentes város polgármesterévé.
  • 153 éve, 1871. október 7-én a Királyi Ítélőtábla Oroszi Miklóst és Talányi Jánost valamennyi vádpont alól felmentette.
  • 120 éve, 1904. október 7-én Tisza István nyílt levélben értesítette biharugrai választóit, hogy szigorítani kívánja a házszabályokat. (Az ún. ugrai levél.)
  • 46 éve, 1978. október 7-én emlékkiállítás nyílt a Kisiparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) szentesi szervezete megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. A levéltári dokumentumokból és kisipari termékekből rendezett kiállítást Kovács Ferenc, a KIOSZ helyi szervezetének titkára nyitotta meg.
  • 45 éve, 1979. október 7-én a Magyar Autóklub és a Közlekedésbiztonsági Tanács szervezésében országos autóversenyt rendeztek. Útvonal: Szegvár-Mindszent-Baks-Csanytelek-Csongrád-Szentes.
  • 45 éve, 1979. október 7-én „Szentes Kupa” elnevezéssel országos repülőmodellező versenyre került sor a cserebökényi lőtéren. A felnőttek mezőnyében 57-en, az ifjúságiak közül 62-en indultak az ország minden részéről, valamint Bácskatopolyáról.
  • 45 éve, 1979. október 7-én a Sportszállóban megrendezték a Gallasz Béla sakk emlékversenyt.
  • 43 éve, 1981. október 7-én dr. Hadzsy János (1851–1903) orvos születésének 130 éves évfordulójának tiszteletére a jugoszláviai testvérváros, Topolya polgárai emléktáblát helyeztek el a nagy humanista szentesi szülőházának falán. (Ady Endre u. 8.)
  • 36 éve, 1988. október 7-én a Városi Galériában megnyílt Katona Kiss Ferenc szentesi festőművész kiállítása. A tárlatot megnyitotta Tóth Attila művészettörténész.
  • 36 éve, 1988. október 7-én a szentesi zenei élet fejlesztéséért Alkotói-díjat kapott Nagy János zenetanár, karnagy, a zeneiskola igazgatója.
  • 35 éve, 1989. október 7-én az MSZMP országos kongresszusán kimondták egy új párt megalakulását Magyar Szocialista Párt néven. A kongresszus után megkezdődött a párttagok átigazolása az új pártba. Szentesen is számos tagtoborzó összejövetelt szerveztek.
  • 34 éve, 1990. október 7-én Rózsa Gábor mérnök-muzeológus kezdeményezésére megalakult a Szentesi Szépmíves Céh, amelynek Csúcs Ferenc 85 éves szobrászművész lett a tiszteletbeli atyamestere, Tokácsli Lajos 75 éves festőművész pedig a céhmestere. A művészetpártoló társaság célja a város művészeinek támogatása, az alkotások értékmegőrző propagálása.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 256 éve, 1768. október 7-én Bécsben született gróf Károlyi József (1768–1803), Szentes későbbi földesura.
  • 210 éve, 1814. október 7-én született Kosztka Károly (1814-1887) mérnök, feltaláló.
  • 126 éve, 1898. október 7-én született Török János (1898–1982) földmunkás-kubikos, szakszervezeti vezető, Szentes 1949–1950 közötti polgármestere, első tanácselnöke, a város díszpolgára.

Október 8.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. október 8-án országgyűlési képviselő-jelölő gyűléseket tartottak Szentesen. Az "alkotmányos párt" Oroszi Miklóst, az ellenpárt Boros Sámuelt kiáltotta ki jelöltjének.
  • 133 éve, 1891. október 8–11 között Szentesen tartózkodott Munkácsy Mihály festőművész, aki a Honfoglalás c. festményéhez gyűjtött jellegzetes magyar arcokat. (Átlátogatott Csongrádra és Szegvárra is.)
  • 130 éve, 1894. október 8-án beiktatták Csongrád vármegye új főispánját, dr. Vadnay Andort.
  • 113 éve, 1911. október 8-án megalakult az Első Szentesi Kenyérgyár Rt., a város első részvénytársasági alapon szerveződő iparvállalata. Alapítói: Zsoldos Ferenc mérnök, Bugyi Antal és Farkas Mihály.
  • 97 éve, 1927. október 8-án tartották meg a Tóth József Színházban a Tiszavidéki Kiállítást záró Alföldi Bálat, mely alkalommal kiosztották a kiállítási díjakat. (Záráskor a kiállítást megtekintő vidéki vendégek száma 13 500 fő.)
  • 80 éve, 1944. október 8-án az aláaknázott tiszai hidat a hajnali, más források szerint a déli órákban felrobbantották. A robbantást egy magyar zászlósnak és két katonának kellett volna végrehajtania, ők azonban megtagadták azt. A hidat azonban nem sikerült megmenteniük, ugyanis német SS-katonák mindhármukat agyonlőtték, és ők maguk hajtották végre a robbantást.
  • 80 éve, 1944. október 8-án az 53. szovjet hadsereg 57. hadtestének 228. Voznyeszenszki lövészhadosztálya, Jeszin őrnagy vezetésével (a 243. hadosztállyal együttműködve), Hódmezővásárhely felől Mindszent–Szentes határában elérték a Tiszát, és ott hídfőt foglalva biztosították ezt a felvonulási szakaszt. Az önálló 18. harckocsi hadtest alakulatai Hódmezővásárhely felől a kora délutáni órákban Szentes határába érkeztek. A Vásárhelyi útról rövid ideig lőtték a várost, s miután semmiféle ellenállást nem tapasztaltak, bevonultak Szentesre.
  • 55 éve, 1969. október 8-án első alkalommal osztották ki a kiemelkedő társadalmi munkáért és városfejlesztésért járó „Szentes város fejlesztéséért” elnevezésű emlékplakettet. A díjat a városi tanács alapította az arra érdemes polgárok, intézmények, üzemek, vállalatok kimagasló munkájának elismerésére. Az emlékérmet elsőként kapta meg Drahos István grafikusművész özvegye, a Drahos-terem felavatása alkalmával.
  • 46 éve, 1978. október 8-án első alkalommal rendeztek országos versenyt a szentesi repülő modellezők „Szentes Kupa” címen. Az ország különböző helyeiről érkezett versenyzők a FIA kategóriában mérték össze tudásukat.
  • 40 éve, 1984. október 8-án a Hámán Kató Általános Iskola (ma Koszta József Ált. Isk.) előtt leleplezték Fritz Mihály szegedi szobrászművész Testvérek c. bronzszobrát. Avatóbeszédet mondott Hereing Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára.
  • 37 éve, 1987. október 8-án az orvosi rendelőintézet parkjában felavatták Paulikovics István A Medicináról című köztéri szobrát.
  • 35 éve, 1989. október 8-án hatályba lépett a tanács rendelete a város címerének és zászlajának megalkotásáról, használatáról. A várossá válás 425. és a felszabadulás 45. évfordulójára rendezett ünnepi tanácsülés felkért szónoka dr. Barta László történész, levéltár-igazgató volt.
  • 35 éve, 1989. október 8-án Balázs Árpád zeneszerző, városunk szülötte és díszpolgára egy kantátát komponált Szentes várossá válásának 425 éves évfordulójának alkalmából. A „Kommentárok Horváth Mihály szavaira” című zenemű ősbemutatójára az ünnepi tanácsülésen került sor a Bárdos Lajos Vegyeskar és a Lajtha László Zeneiskola tanári kamaraegyüttesének előadásában. Az ősbemutatón vezényelt Nagy János igazgató-karnagy. A kantáta szövegét a szerző Horváth Mihály történetíró-püspök írásaiból válogatta össze, tisztelegve ezzel városunk nagy szülötte előtt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 9.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 131 éve, 1893. október 9-én Szentes város közgyűlése határozatot hozott az utcai petróleumvilágítás megszűntetéséről és a villanyvilágítás bevezetéséről.
  • 129 éve, 1895. október 9-én megalakult a Szentesi Gyorsíró Kör, amely a gimnázium kebelén belül működött. A tagok száma 47 fő; fővédnök Zolnay Károly igazgató, szakoktató Bóna József gyorsírótanár.
  • 122 éve, 1902. október 9-én megindult Szentesen a Függetlenség c. újság. (Kiadója és felelős szerkesztője Kecskeméthy Szabó Kálmán.)
  • 120 éve, 1904. október 9-én dr. Molnár Jenő országgyűlési képviselő beszámoló népgyűlést tartott a Kossuth téren. A társaságában lévő Ugron Gábor, a “harcoló ellenzék” vezéregyénisége, Szentes főterén mondta el első tiltakozó beszédét “azon merénylet ellen, melyet Tisza István gróf a parlamenti szólásszabadság ellen intézni akar”. Mindkét szónok kemény bírálatot mondott Tisza miniszterelnöki működéséről, ezen belül a tervezett házszabály-revíziójáról.
  • 119 éve, 1905. október 9-én Mátéffy Ferenc polgármester Budapesten átadta a szentesi díszpolgári okleveleket az egyesült ellenzék vezéreinek, Kossuth Ferencnek, Apponyi Albertnek és Bánffy Dezsőnek. (Ugron Gábor október 18-án vette át az okmányt.)
  • 87 éve, 1937. október 9-én Szentesre látogatott Makláry Károly, a tiszántúli református egyházmegye püspöke.
  • 80 éve, 1944. október 9–10 között a szovjet katonai parancsnokság tárgyalásokat folytatott a szentesi lakosok képviselőivel. Ezek eredményeként a városparancsnok, Fjodorov őrnagy, a köztiszteletnek örvendő dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármestert kérte fel a polgári közigazgatás megszervezésére és vezetésére. Hasonló feladattal Csongrád megye alispánjává kinevezte dr. Mátéffy Lászlót. A rendőrség megszervezésével a szolgálattételre jelentkező ifj. Lakos József detektívet bízta meg, felruházva őt a rendőrkapitányi címmel, engedélyezve számára az egyenruha és fegyver viselését.
  • 59 éve, 1965. október 9-én Szentes és Hajdúböszörmény volt a szereplője a Versengő városok c. népszerű TV-s vetélkedőnek.
  • 45 éve, 1979. október 9-én megnyílt Katona István grafikus kiállítása a Helyőrségi Művelődési Otthonban.
  • 45 éve, 1979. október 9-én Hegedűs Géza író rendhagyó irodalmi órát tartott a Közgazdasági Szakközépiskolában.
  • 40 éve, 1984. október 9-én a Városi Könyvtár felnőtt részlege megnyitotta kapuit új helyén, a Magyar Nemzeti Bank szentesi fiókjának volt székházában (Petőfi u. 1.).
  • 37 éve, 1987. október 9-én a Koszta József Múzeum ligeti épületében megnyílt a „Szentes néprajza” c. állandó kiállítás. Megnyitót mondott dr. Nyíri Antal szentesi származású nyelvészprofesszor.
  • 35 éve, 1989. október 9-én a Helyőrségi Művelődési Otthon Képzőművész Köre exhumáltatta Kováts Károly (1875–1945) festőművész maradványait a megszűntetés alatt álló felsőpárti temetőben. A város díszsírhelyet adományozott a Kálvária temető új ravatalozója mellett. Hamvai fölé György Pál kőfaragó készített méltó síremléket, amelyet Váczi Imre szobrász által megmintázott, Kováts Károlyt ábrázoló dombormű díszít. A síremléket október 9-én Tokácsli Lajos festőművész avatta fel. Ezt követően a Helyőrségi Klubban megnyílt Kováts Károly gyűjteményes emlékkiállítása. Rózsa Gábor összeállításában megjelent a mester alkotásainak katalógusa.
  • 35 éve, 1989. október 9-én a Művelődési és Ifjúsági Házban „Vallomás a szülőföldnek” címmel közönségtalálkozót rendeztek Dorogi Zsigmonddal, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőjével, Szentes díszpolgárával. Rapcsányi László kérdéseire válaszolva, Dorogi Zsigmond beszélt az életútjáról, munkásságáról. A Magyar Rádió által rögzített irodalmi esten közreműködtek: Avar István, Benkő Gyula, Béres Ilona, Endrei Judit, Hámori Ildikó, Lukács Sándor, Oszter Sándor és a Kaláka együttes.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 146 éve, 1878. október 9-én hunyt el Babocsay Lajos (1824-1878) főszolgabíró.
  • 130 éve, 1894. október 9-én 59 éves korában Budapesten elhunyt a lengyel származású Rambovszky József (1835–1894) vendéglős, a szentesi Zöldkoszorú vendégfogadó 30 éven át volt bérlője, az első színkör létrehozója, a ligeti vendéglő és gőzfürdő üzemeltetője, a helyi közélet ismert és népszerű tagja. 1887-ben Szegedre költözött, ahol előbb a Fekete Sas Szálló, majd a Hétválasztó étterem bérlője volt. (A szentesi “csoze” szó tőle ered.)

Október 10.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 321 éve, 1703. október 10-én Szentes város protekcionális levelet (védlevelet) nyert II. Rákóczi Ferenctől, amely azt bizonyítja, hogy a település felesküdött Rákóczi nagyfejedelem és az általa vezérelt szabadságharc hűségére. Több szentesi beállt a kurucok közé, s részt vettek a fegyveres harcokban. (Rákóczi védlevelét a Szentesi Levéltár őrzi.)
  • 319 éve, 1705. október 10-én Herbeville tábornagy hadaival megszállta Csongrádot, csapatához a rácok is csatlakoztak. A hadműveletekben beállt szünetet a rácok rabló kalandokra fordították. Átkeltek a Tiszán, s Bökény kirablása és felgyújtása után Szentes ellen fordultak. A szentesi lakosok alávetették magukat a sarcolásnak, ezáltal elkerülték a nagyobb pusztítást. A Petrák-krónika feljegyzése szerint a megsarcolt lakosság véres bosszút állt rajtuk. Amikor a rácok gazdag prédával megrakodva vonultak vissza Csongrád felé, a szentesi, bökényi és tési lakosok a tőkei pusztán megtámadták a rác rablókat, s véres összecsapás után egy részüket a Tőke-érbe szorították, a többieket pedig futásra kényszerítették. A levágott rácokat a Kápolnás halom alá temették el, mely halmot ezután Rác-tőkehalomnak neveztek. A krónika leírása szerint a rácok elleni támadást Mokra Mihály bökényi, Pólya Mihály és Dudás György szentesi lakosok vezették.
  • 184 éve, 1840. október 10-én lemondott tisztségéről Boros Sámuel főbíró. Példáját követték az 1837-ben megválasztott tisztviselők, valamint a külső és belső tanács tagjai.
  • 126 éve, 1898. október 10-én Futó Zoltánt a szentesi református egyház lelkészévé választották. (23 éven át, 1921. november 8-án bekövetkezett haláláig Szentesen szolgált.)
  • 117 éve, 1907. október 10-én a szentesi szervezett munkások a hatósági tilalom ellenére tüntető körmenetet tartottak az általános és titkos választójog követelésének hangoztatásával. A rendőrség és csendőrség a menetet feloszlatta; néhány engedetlen munkást, valamint Gálfy Sándor lapszerkesztőt őrizetbe vette.
  • 102 éve, 1922. október 10-én megalakult a Szentesi Polgári Leányiskola Ifjúsági Vöröskereszt szervezete. (Elnöke Pap Lajosné Gonda Júlia igazgatónő.)
  • 90 éve, 1934. október 10-én megalakult a Malomipari Munkások Országos Szövetségének szentesi csoportja.
  • 45 éve, 1979. október 10-én nyílt napot tartottak a Levéltárban, fogadva az iskolás csoportokat és a felnőtt érdeklődőket.
  • 45 éve, 1979. október 10-én a Szabadság Filmszínházban az Ajándék ez a nap című új magyar film ősbemutatójára került sor. Rendező: Gothár Péter, operatőr Koltai Lajos. Szereplők: Esztergályos Cecilia, Pogány Judit, Derzsi János.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 81 éve, 1943. október 10-én született dr. Gombos Gyula anaesthesiologus, kardiológus, osztályvezető főorvos.

Október 11.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 184 éve, 1840. október 11-én a tisztújítás alkalmával Szabó László uradalmi főügyész négy személyt kandidált a főbírói tisztségre. A nép egyhangú lelkesedéssel Boros Sámuelt választotta meg, aki maga mellé Kugler Jánost kérte fel albírónak. A tizenkét tanácsbeli megválasztása után megválasztották a két jegyzőt: Tóth Istvánt és Vosits Ferencet.
  • 119 éve, 1905. október 11-13 között Szentesen vendégszerepelt Blaha Lujza színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. (A Gyimesi vadvirág és a Menyecskék c. népszínművekben lépett fel.)
  • 97 éve, 1927. október 11-én bérmaútja egyik állomásaként Szentesre érkezett Hanauer A. István váci megyés püspök.
  • 80 éve, 1944. október 11-én a kormányzó megbízottai Moszkvában aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást.
  • 80 éve, 1944. október 11-én a Földmunkás Szövetség szentesi szervezete ismét megkezdte működését. Taglétszáma néhány hét alatt 1000 fő fölé emelkedett. (Néhány nappal később az építőmunkások szakszervezetében is megkezdődött a mozgalmi élet.)
  • 45 éve, 1979. október 11-én Fejezetek szülőföldünk múltjából címen helytörténeti előadásokat tartottak a várostörténet jeles kutatói: dr. Barta László, dr. Farkas József, dr. Filep Antal, Gát László, dr. Gyimesi Sándor, dr. Hegedűs Katalin, Takács Edit.
  • 40 éve, 1984. október 11-én a Művelődési és Ifjúsági Házban, a pódiumkabaré keretében fellépett Kern András és Verebes István „Magunktól értetődünk” c. műsorukkal.
  • 35 éve, 1989. október 11-én a várossá válás 425 éves évfordulójához kapcsolódva, a Koszta József Múzeumban tudományos ülést tartottak „A feudális kori mezővárosi élet” címen. Ugyanekkor nyílt meg „A félévezredes vásárváros” című állandó helytörténeti kiállítás.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 81 éve, 1943. október 11-én született dr. Szabó András szülész-nőgyógyász főorvos, orvostörténész.
  • 92 éve, 1932. október 11-én elhunyt gróf Klebelsberg Kuno (1875–1932) nyugalmazott kultuszminiszter, Szentes díszpolgára.
  • 80 éve, 1944. október 11-én 33 éves korában Kiskunhalason elhunyt Örkényi Strasszer István (1911–1944) szobrászművész. Gimnáziumi tanulmányait Szentesen végezte. Korán jelentkező tehetségét jelezte, hogy 18 éves korában megnyerte a helyi múzeum Attila-emlékműre hirdetett pályadíját. A Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc tanítványa volt. 1935-ben és 1937-ben elnyerte a Szinyei Merse Társaság Tavaszi Szalonjának kitüntetését, 1938-ban pedig a Wolfner-díjat. 1940-ben a Műcsarnok kiállította szobrait. 1944-ben munkaszolgálatosként a fasizmus áldozata lett. Alkotásait a Nemzeti Galéria, a Zsidó Múzeum és a Legújabbkori Történeti Múzeum őrzi. 1969-ben márvány emléktáblát helyeztek el József Attila utcai szülőháza falán.

Október 12.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. október 12-én Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága csatlakozott a "nemzeti ellenálláshoz", amelynek helyi irányítására 36 fős Alkotmányvédő Bizottságot alakított. A bizottságban Szentes városát 18 fő képviselte.
  • 112 éve, 1912. október 12-én alispáni javaslatra a belügyminiszter feloszlatta a Szentesi Általános Népkört. (Indok: alapszabály ellenes működés.)
  • 111 éve, 1913. október 12-én megalakult az Országos Kossuth Lajos Párt szentesi szervezete. (Elnök: Kátai Pál János, ügyvezető elnök: dr. Lánczi Simon Pál. Az alapítók a betiltott Köztársasági Párt tagjai voltak.)
  • 94 éve, 1930. október 12-én Békés községben 11 vármegye küldöttei megalakították a Független Kisgazdapártot. Elnök Szijj Bálint, ügyvezető elnök Tildy Zoltán, főtitkár Nagy Ferenc.
  • 80 éve, 1944. október 12-én a Gazdasági Egyesület Kossuth téri székházában (a mai Bugyi István Gyógyszertár helyén állt) megalakult a Magyar Kommunisták Szentesi Pártja. A mintegy 30 alapító tag Vecseri Bálintot választotta meg a párt titkárává.
  • 80 éve, 1944. október 12-én Karai Lajos parancsnoksága alatt megalakult a Vörös Őrség, amely rendfenntartó és vagyonvédelmi feladatokat látott el. (Karait utóbb őrszemélyzeti parancsnokká, egyben helyettes rendőrkapitánnyá nevezték ki.)
  • 77 éve, 1947. október 12-én Kéthly Anna szociáldemokrata országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke beszámoló nagygyűlést tartott Szentesen a Barátság moziban.
  • 77 éve, 1947. október 12-én a Független Ifjúság vekerháti szervezete keresztavató ünnepséget tartott a Veker-csárda előtti téren.
  • 54 éve, 1970. október 12-én megalakult a Szentesi Kertbarátok Köre. Az alapító tagok száma 32 fő; elnök Király István.
  • 45 éve, 1979. október 12-én levéltári tájkonferenciát tartottak a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és a Szolnok megyei levéltárosok részvételével.
  • 45 éve, 1979. október 12-én a Gyermekkönyvtárban találkozót szerveztek Balázs Árpád Erkel-, SZOT- és VIT-díjas zeneszerzővel, városunk jeles szülöttével.
  • 40 éve, 1984. október 12-én levéltáros és helytörténész szakemberek felolvasóülést tartottak Szentes város legújabbkori történetéből.
  • 40 éve, 1984. október 12-én a Művelődési Házban került sor Schiffer Pál Földi paradicsom c. új filmjének ősbemutatójára. A vetítés után az érdeklődők ankéton találkozhattak a film alkotóival.
  • 39 éve, 1985. október 12-én az MHSZ Szentes Városi Vezetősége nagysikerű Honvédelmi Napot rendezett a volt repülőtéren. A programban szerepelt kutyabemutató, motoros ügyességi gyakorlat, modellezők bemutatója, hőlégballonok repülése, ejtőernyősök célba ugrása, motoros repülőgépek műrepülése négyes kötelékben, sárkányrepülők és tűzoltók gyakorlata. Az érdeklődők száma megközelítette a 10 ezer főt.
  • 34 éve, 1990. október 12-én gazdag programmal emlékeztek meg a Szentesi Kertbarátok Köre megalakulásának 20 éves évfordulójáról. Négy megye részvételével Délmagyarországi Kertbarát Találkozót és terménykiállítást rendeztek a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Ugyanitt emléktáblát avattak a Szentesen kertészkedő emberek tiszteletére (Vígh László alkotása). A szentesi kertbarátok húsz darab emlékfát (török mogyoró) ültettek a Klauzál utcai óvoda kertjében a gyermekeknek. A rendezvény során dr. Gyúró Ferenc, a kertbarátok országos elnöke méltatta Király István, a szentesi kertbarátok elnökének érdemeit, átadva neki a Somogyi Imre Emlékplakettet.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 13.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 179 éve, 1845. október 13-án a Tiszaszabályozás előkészítése ügyében Szentesre érkezett gróf Széchenyi István és Vásárhelyi Pál. Széchenyi a Zöldkoszorú Nagyvendéglőben éjszakázott; Vásárhelyi felkereste Szentesen élő sógornőjét, Sebők Erzsébetet, gyermekei keresztanyját.
  • 176 éve, 1848. október 13-án a szerb felkelők támadást indítottak a Tisza két partján Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda elfoglalására. Megtámadták Törökbecsét, amelyet Csuha Antal alezredes és Rohonczy Lipót őrnagy védett 600 Csongrád megyei (köztük szentesi) és 300 becsei nemzetőrrel, valamint 120 Turszky-gyalogossal. Három órán keresztül sikeresen visszaverték a támadásokat, végül az Óbecséről megérkező Damjanich János őrnagy megfutamította a szerb támadókat.
  • 152 éve, 1872. október 13-án ünnepélyesen felavatták a Knábe Ignác által tervezett, romantikus stílusban épült szentesi zsinagógát. (Az épület 1998 óta a Városi Könyvtárnak ad helyet.)
  • 146 éve, 1878. október 13-án Szentesre látogatott Simonyi Ernő országgyűlési képviselő és Helfy Ignác 48-as országos pártvezér. Simonyi köszönetet mondott a személye iránt megnyilvánult bizalomért, de arról továbbra sem nyilatkozott, hogy megtartja-e a szentesi mandátumot, vagy sem. (Utóbb az országos pártközpont kérésére a debreceni mandátum elfogadása mellett döntött.)
  • 89 éve, 1935. október 13-16 között Móricz Zsigmond író adatgyűjtési szándékkal Szentesen tartózkodott. Látogatást tett a vármegyei kórházban dr. Bugyi István igazgató-főorvosnál; órákig időzött a vásárosok között a hetipiacon; a Gazdasági Egyesületben elbeszélgetett a gazdálkodókkal és felkeresett egy sokgyermekes, nyomorban élő kubikos családot. Meglátogatta a múzeumot, s megtekintette a folyamatban lévő kajáni ásatásokat. Gazdag élményanyagából október 26-án előadást tartott a rádióban Az Alföld medencéjében - Szentesi körkép címen. Később a Rátkai családnál tett látogatását örökítette meg A kubikos c. riportjában.
  • 40 éve, 1984. október 13-án Szentesen rendezték meg a Munkahelyi Olimpia megyei döntőit kispályás labdarúgás, kézilabda és lövészet sportágakban.
  • 35 éve, 1989. október 13-án Szentesről közvetítették a Ki nyer ma? c. rádiós zenei rejtvényműsort, valamint a Könyvről könyvért c. irodalmi rejtvényműsort. Író-olvasó találkozót tartottak Zsoldos Péter íróval, zenei szerkesztővel, városunk szülöttével.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 126 éve, 1898. október 13-án született Kotvics József (1898–1944) földmunkás, a helyi Földmunkás Szövetség elnöke, városi képviselő, a munkás eszperantista mozgalom szentesi levelezője.
  • 117 éve, 1907. október 13-án született Erdei Mihály (1907–1992) földmunkás-kubikos, a Szentesi Nemzeti Bizottság elnöke, országgyűlési képviselő, földművelésügyi miniszterhelyettes, Szentes díszpolgára.
  • 82 éve, 1942. október 13-án elhunyt ifj. Gálfy Sándor (1895–1942) újságíró, a Szentesi Napló belső munkatársa.

Október 14.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 520 éve, 1504. október 14-én Csongrád vármegye alispánja vizsgálódásra küldte ki Ellysi Kery György szolgabírót, aki megállapította, hogy a szentesi lakosok jogtalanul foglaltak földet a hékédi lakosoktól.
  • 190 éve, 1834. október 14-én reggel 8 órakor földrengés volt a városban; kár nem keletkezett.
  • 176 éve, 1848. október 14-én 2652 szentesi nemzetőr szállt táborba Müller Lajos és Boros Sámuel vezetésével, s részt vettek a császáriak kezén lévő Arad körülzárásában és ostromában. (A táborban töltött két hét alatt a szentesiek három napig voltak tűzben.)
  • 168 éve, 1856. október 14-én a Károlyi grófok végrehajtási eljárást kezdeményeztek Szentes városa ellen az örökváltsági tartozások törlesztésének elakadása miatt. A Szegedi Cs. Kir. Megyei Törvényszék elrendelte a végrehajtást. (Szentes fellebbezéssel élt.)
  • 141 éve, 1883. október 14-én megalakult a szentesi gimnazisták Önképző Köre. (A tagok száma 108 fő.)
  • 104 éve, 1920. október 14-én megalakult a Szentesi Kisgazdák Szövetsége. Ideiglenes elnök Mezei László, jegyző Jószai István.
  • 39 éve, 1985. október 14-én befejeződött a kenyérgyár korszerűsítése és általános felújítása, s megkezdődött a próbaüzem. A csehszlovák gyártmányú gáztüzelésű kemencék és a hozzá csatlakozó különféle gépek segítségével a gyár kapacitása napi 120 q kenyér előállítását teszi lehetővé.
  • 34 éve, 1990. október 14-én megtartották az önkormányzati választások második fordulóját. A részvételi arány ezúttal 30,65%-os volt. Az egyéni választókerületekben 14 főt választottak, 13 fő pártlistáról került a képviselő-testületbe: dr. Stern Sándor 52,89% (FIDESZ-SZDSZ), Bencsik Gábor 25,22% (FKgP), Gilicze András 57,08% (független, kisgazda támogatással), Félegyháziné Somogyi Éva 32,40% (FKgP), Simon Tamásné 38,12% (FKgP), dr. Kádár József 33,81% (MDF), dr. Kovalovszki Lajos 42,69% (SZDSZ-FIDESZ), dr. Kertész Péter 37,41% (FIDESZ), dr. Gombos András 57,17% (SZDSZ), Vajda Józsefné 27,44% (KDNP), Földvári Nagy István 61,65% (független, kisgazda támogatással), Fodor János 49,66% (FKgP), Geréby József 74,51% (SZDSZ-FIDESZ), dr. Drávai Gyula 51,22% (független, SZDSZ támogatással). A pártlistákról bejutott jelöltek: Szirbik Imre (MSZP), Ferwagner Péterné dr. (SZDSZ), László Béla (SZDSZ), dr. László Ferenc (SZDSZ), Szabó Tibor (SZDSZ), Udvarhelyi Gyula (FKgP), dr. Rébeli Szabó Tamás (FKgP), Hevérné Juhász Anikó (FKgP), dr. Pataki Tamás (FKgP), Tedás Zoltán (FIDESZ), Cseuz László (FIDESZ), dr. Nagy István (MDF), Horváth István (KDNP). A listás választás alapján a pártokra leadott szavazatok és az elért mandátumok aránya: MSZP 14,90 (15,38), SZDSZ 20,11 (23, 08), FKgP 22,67 (30,77), FIDESZ 14,71 (15,38), MSZMP 4,43 (nincs), MDF 10,06 (7,69), KDNP 5,28 (7,69), Kisiparosok és Kiskereskedők Szövetsége 3,84 (nincs), Agrárszövetség 3,09 (nincs), Városvédő Egyesület 0,91 (nincs).

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 132 éve, 1892. október 14-én elhunyt Farkas Gedeon (1824–1892) ügyvéd, volt nemzetőr százados, városi pénztárnok, főbíró, járásbíró, a Szentesi Kaszinó első elnöke, a helyi Deák-párt elnöke.

Október 15.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. október 15-én népszavazást tartottak Szentesen a rendezett tanácsú városi jogállás visszaállításának kérdésében. (A város 27 500 lakosa közül 1781 főnek volt szavazati joga. A népszavazáson megjelent 790 szavazó közül 786 a rendezett tanács visszaállítása mellett voksolt.)
  • 125 éve, 1899. október 15-én a szentesi szocialisták értekezletet tartottak egy munkásérdekeket szolgáló újság megindítása tárgyában. A pártközpont ellenzését figyelmen kívül hagyva, kimondták a lapalapítást.
  • 118 éve, 1906. október 15-én az uralkodó kinevezte dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselőt Csongrád vármegye és Szeged szabad királyi város főispánjává. (Ünnepélyes beiktatására november 26-án került sor Szentesen.)
  • 99 éve, 1925. október 15-én megalakult a Kistőke-határrészi Olvasókör. Elnöke Novák István; a tagok száma 128 fő.
  • 97 éve, 1927. október 15-én Szentesre látogatott Maróczy Géza sakk-nagymester és a Petőfi Szállóban 38 szentesi sakkozóval szimultánt játszott. (Négyen döntetlent értek el, a többiek vereséget szenvedtek a nagymesterrel szemben.)
  • 95 éve, 1929. október 15-én az Alföldi Újság nyilvánosságra hozta, hogy “Közös listával szavaz a megyei és városi választáson a polgárok és munkások szövetsége”. A szentesi Kossuth Lajos pártkörök választási szövetségre léptek a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetével. Létrehoztak egy közös szervet, a Polgárok és Munkások Választási Végrehajtó Bizottságát, mely hivatva volt irányítani a november elején esedékes megyei, majd ezt követően a városi képviselő-testületi választások előkészületeit. Közös programjukban harcot hirdettek az általános, titkos választói jogért, a szólás- és sajtószabadságért, s általában minden emberi és polgári jogért. Előirányozták a közterhek enyhítését, a városi pótadók mérséklését. A munkásságnak és iparosságnak elsősorban munkaalkalom teremtését, a gazdálkodóknak jó utakat, terményeik jobb értékesítését ígérték. A kereskedők érdekeit össze kívánták egyeztetni a gazdaérdekekkel.
  • 80 éve, 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó a rádióban felolvasott kiáltványban bejelentette, hogy fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól.
  • 80 éve, 1944. október 15-én a német csapatok megszállták Budapest stratégiai pontjait.
  • 54 éve, 1970. október 15-én átadták a sportuszoda új medencéjét és lelátóját.
  • 37 éve, 1987. október 15-én megnyílt a Szentesi Levéltár állandó helytörténeti kiállítása a volt megyeháza földszintjén. (A kiállítás kibővített anyaga 2006-tól az emeleti részen látható a múzeumi kiállítások sorában: Szentes város évszázadai címen.)
  • 37 éve, 1987. október 15-én a Csongrád Megyei Levéltári Napok keretében helytörténeti felolvasóülést tartottak Szentesen a készülő várostörténeti monográfia fejezeteiből. Rózsa Gábor mérnök, Barta Gábor egyetemi tanár és Labádi Lajos levéltáros előadása után, kiosztották az 1986 novemberében meghirdetett „Múltunk, értékeink” c. helytörténeti pályázat díjait. A beadott 15 pályamunka közül első helyezést ért el dr. Kálmán Dezső: A Kálmán család története című munkája.
  • 37 éve, 1987. október 15-én a volt vármegyeháza (Kossuth tér 1.) földszinti folyosóján új kiállító terem megnyitására került sor. A „Csongrád megye, Szentes, levéltár” c. állandó levéltári tárlat a legszebb régi dokumentumokkal eleveníti meg a megye, a város és a levéltár történetét. (A ma is álló helytörténeti kiállítás 1988-tól a Tájak, Korok, Múzeumok bélyegző helye.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 16.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. október 16-án megalakult a Szentesi Harmadik Temetkezési Egylet. A tagok száma 1080 fő.
  • 147 éve, 1877. október 16-án megkezdte működését a szentesi távírda.
  • 115 éve, 1909. október 16-án Horváth Mihály (1809–1878) történetíró születésének közelgő 100 éves évfordulója alkalmából megalakult egy szoborbizottság, amely célul tűzte ki, hogy méltó emléket állít Szentes nagy szülötte tiszteletére. A bizottság tisztségviselői lettek: díszelnök dr. Kelemen Béla főispán, elnökök dr. Cicatricis Lajos alispán és dr. Mátéffy Ferenc polgármester, jegyző dr. Csergő Károly vármegyei jegyző. (A szobor 1929-re készült el, de tényleges felállítására csak 1934-ben került sor a Kossuth téren. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.)
  • 80 éve, 1944. október 16-án a kormányzó – német nyomásra – Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezérét nevezte ki miniszterelnökké. Ugyanakkor visszavonta előző napi kiáltványát, és lemondott a kormányzóságról.
  • 38 éve, 1986. október 16-án hivatalos látogatásra Szentesre érkezett Óvári Miklós, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében volt Hárs István, a KB tagja, a Magyar Rádió elnöke. A vendégek megtekintették a Koszta József Múzeumot, a Baromfifeldolgozó Vállalatot, az Árpád Tsz-t és a Városi Könyvtárat. Este a Tóth József Színházban Óvári Miklós beszélt a legkedvesebb irodalmi olvasmányélményeiről, amelyekből neves színművészek – Benkő Gyula, Hámori Ildikó, Fülöp Zsigmond, Oszter Sándor, Szilágyi Tibor, Béres Ilona, Vitai Ildikó – olvastak fel részleteket. A Dorogi Zsigmond által rendezett irodalmi estet a Magyar Rádió is rögzítette.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 225 éve, 1799. október 16-án született Kugler (Kogler) János (1799-1857) postamester, polgármester.
  • 87 éve, 1937. október 16-án született dr. Kispál Mihály belgyógyász, osztályvezető főorvos.
  • 80 éve, 1944. október 16-án született Debreczeny Pál tanár, operatőr, edző.
  • 150 éve, 1874. október 16-án 38 éves korában meghalt ifj. Posta János (1836–1874), a Szentesi 48-as Népkör elnöke.

Október 17.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 692 éve, 1332. október 17-én kelt az az oklevél, amely a Szeri Pósa családon belüli osztozkodás kapcsán első alkalommal említette Szentes nevét, Scenthus (Szentüs) alakban. Az osztozás során „határjárást” tartottak, amelyben Szentest elhatárolták a szomszédos birtokoktól, közelebbről Hékédtől és Szegvártól. Az oklevélből kiderül, hogy Szentesen már egy kőtemplom állott, Szent András apostol nevére szentelve.
  • 132 éve, 1892. október 17-én botrányba fulladt a városi közgyűlés. Tasnády polgármester provokatív magatartása miatt tettlegességig fajult a képviselők indulata. A felizgatott kedélyek a terembe rendelt csendőrök látványától sem csillapultak le, ezért a polgármester a közgyűlést feloszlatta. Az incidens során Füsti Molnár Sándor árvaszéki ülnök, sértő kifejezéseket használt Balogh János országgyűlési képviselővel szemben, aki ezért párbajra hívta ki Füstit.
  • 89 éve, 1935. október 17-én Szentesre érkezett Kozma Miklós belügyminiszter. Fogadta a közigazgatási és politikai élet vezetőit, majd ínségszemlét tartott néhány nyomorban élő munkáscsaládnál.
  • 38 éve, 1986. október 17-21 között a Művelődési Központ Társastánc Klubja vendégül látta a leunai Blau Silber Táncklub tagjait. A német vendégek az elmúlt év novemberében Leunában járt szentesi táncosok viszontlátogatására érkeztek Szentesre, az október 18-án megrendezett „E” és „D” osztályos egyéni és csapatversenyekre. A versenytáncok mellett nagysikerű bemutatót is tartottak Szentesen és Makón.
  • 38 éve, 1986. október 17-én Buda visszavívásának 300. évfordulója emlékére látványos kiállítás nyílt a szentesi Helyőrségi Művelődési Otthonban Török-kori fegyvereink címen.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 115 éve, 1909. október 17-én született Szegváron Katona Kiss Ferenc (1909–1995) festőművész. A szentesi gimnáziumból a Képzőművészeti Főiskolára ment, ahol rajztanári és művészeti diplomát szerzett. Mestere Rudnay Gyula volt, de nagy hatással volt rá Koszta József is. Első önálló tárlatát 1958-ban rendezte meg Szentesen. A fiatal tehetséges művészek támogatására feleségével létrehozták a Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia Képzőművészeti Alapítványt. Alkotásait a városra és a múzeumra hagyta.

Október 18.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 154 éve, 1870. október 18-án a Királyi Ítélőtábla Ferenczy Sándor ügyvédet, volt városi tanácsnokot, a Szentesi 48-as Népkör elnökét az uralkodó iránti hűtlenség bűntettében elmarasztalta és egy évi várfogságra ítélte. (Büntetését a lipótvárosi és a váci államfogházban töltötte le.)
  • 132 éve, 1892. október 18-án pisztolypárbajra került sor Balogh János országgyűlési képviselő és Füsti Molnár Sándor árvaszéki ülnök között. A nagytőkei állomás mellett megtartott pisztolypárbaj során Balogh életveszélyesen megsebesült, de túlélte a lovagias affért.
  • 128 éve, 1896. október 18-án Pfeifer Sándor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szentesi országgyűlési képviselőjelöltje programbeszédet tartott a Vásártéren.
  • 123 éve, 1901. október 18-20 között Szentesre érkezett Bartha Miklós, a Függetlenségi 48-as Ugron-párt országos elnöke, s hatásos beszédet tartott dr. Molnár Jenő megválasztása érdekében. Két nappal később Lovászy Márton szerepelt szónokként Molnár Jenő választási népgyűlésén.
  • 119 éve, 1905. október 18-án az uralkodó ismét Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnökké, azonban most már választójogi programmal.
  • 116 éve, 1908. október 18-án ünnepélyesen leleplezték Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész, egyházi író olajfestményű portréját, Joó Béla helyi festő alkotását. (Ma a Szentesi Központi Református Lelkészi Hivatalban látható, a Kiss Bálint u. 1. szám alatt.)
  • 80 éve, 1944. október 18-án a Magyar Kommunisták Szentesi Pártja kiadásában megjelent a Magyar Népakarat című napilap. Felelős kiadó Schiffer Armand Sándor; felelős kiadó Kalpagos Crisán János. (A lapot a helyi szovjet katonai parancsnokság október 27-én betiltotta, arra hivatkozva, hogy Debrecenben központi magyar nyelvű újság indul.)
  • 43 éve, 1981. október 18-án a Szentesi Vízmű SK vízilabda csapata a svéd fővárosban, Stockholmban kivívta a KEK középdöntőbe jutást, egyben elnyerte a középdöntő rendezésének jogát.
  • 39 éve, 1985. október 18-án Szentesen az Ifjúsági és Művelődési Házban rendezték meg az Országos Szövetkezeti Könyvhetek 25. jubileumi megnyitóját. Az irodalmi műsor szerkesztője és vezetője Czine Mihály irodalomtörténész volt. A rendezvényre meghívott írók: Cseres Tibor, Jókai Anna, Fodor András, Horváth Dezső.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 19.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 135 éve, 1889. október 19-én dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi evangélikus püspök Szentesre érkezett veje, Petrovics Soma evangélikus lelkész látogatására.
  • 119 éve, 1905. október 19-én a megyegyűlés határozata alapján Szentes város tanácsa utasította a városi adóügyi tanácsnokot, valamint a katonaügy vezetésével megbízott főjegyzőt, hogy az adók beszedését, illetve az újoncok kiállítását szüntessék be.
  • 94 éve, 1930. október 19-én a Debrecenben megtartott gazdagyűlésen a Szentesi Kisgazda Párt hat fős delegációval képviseltette magát. A tanácskozáson Bálint József is felszólalt, ismertetve a szentesi szervezet követeléseit.
  • 80 éve, 1944. október 19-én a kommunisták kezdeményezésére elsőként a Zsoldos Rt. vekerzugi gazdaságában hattagú üzemi bizottság alakult. (Még ugyanebben a hónapban újabb öt üzemben vették át a termelés irányítását az üzemi bizottságok.)
  • 36 éve, 1988. október 19-én a HNF Szentes Városi Bizottságának kezdeményezésére megalakult a 425-ös Emlékbizottság, amely feladatul kapta, hogy készítse elő Szentes mezővárosként (oppidum) való említésének 425 éves évfordulóját. (Szentest egy 1564. április 4-én kelt királyi adománylevél említette először oppidumként. A korábbi források possessiónak, azaz falunak nevezték.) A 425-ös Emlékbizottság elnöke dr. Pék Józsefné, tagjai: Dóczi László, Kárpáti Lajos, Bóka Imre, dr. Vörös Gabriella, dr. Barta László, Labádi Lajos és Bodrits István.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 106 éve, 1918. október 19-én született Vági László (1918–2008) katolikus plébános, címzetes esperes és apát, publicista, Szentes díszpolgára.
  • 90 éve, 1934. október 19-én született Pusztai János MHSZ városi titkár, újságíró.
  • 89 éve, 1935. október 19-én született Mácsai Gábor ny. szentesi pénzügyőr parancsnok.
  • 81 éve, 1943. október 19-én elhunyt Jakó Géza (1886–1943) keramikus, iparművész, szaktanár.
  • 153 éve, 1871. október 19-én 69 éves korában meghalt Sréter Antal (1802–1871) volt uradalmi gazdatiszt, városi árvagyám, Szentes 1852–1860 közötti polgármestere.

Október 20.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 455 éve, 1569. október 20–25 között János Zsigmond fejedelem jelenlétében nyilvános hitvita folyt Váradon a kálvinista Méliusz Juhász Péter és az unitárius Dávid Ferenc között. A feljegyzések szerint Gerendási Balázs, a szentesiek tudós református prédikátora is belefolyt a Szentháromság tanáról folytatott vitába, s szereplésével nagy hírnevet szerzett magának.
  • 338 éve, 1686. október 20-án a hagyomány szerint kemény ütközetre került sor Szentes határában a szegedi vár felmentésére igyekvő törökök és a császári-királyi csapatok között. A csata a törökök megfutamodásával végződött. A Petrák-krónika és Sima László leírása szerint a császáriak parancsnoka Veteráni tábornok volt, aki a győztes szentesi csatával eldöntötte Szeged sorsát. A valóságban Veteráni ezen a napon Zentánál verte meg a török felmentő sereget, s megfutamította az időközben megjelenő Szulejmán nagyvezír hadát is. (Kisebb összecsapás Szentes határában is lehetett, de nem olyan jelentőségű, mint a zentai csata, a császári csapatokat pedig nem Veteráni vezényelte.)
  • 164 éve, 1860. október 20-án az uralkodó kibocsátotta az ún. Októberi Diplomát, amelyben újraszabályozta a birodalom közjogi viszonyait. Felmentette hivatalából Benedek Lajos táborszernagyot, és kinevezte báró Vay Miklóst magyar kancellárrá. Elrendelte a magyar országgyűlés összehívását, s az alkotmányos megyei intézmények helyreállítását.
  • 149 éve, 1875. október 20-án az uralkodó felmentette hivatalából Wenckheim Béla miniszterelnököt, és utódául kinevezte Tisza Kálmánt.
  • 135 éve, 1889. október 20-án a katolikus egyház által 4200 forintért készíttetett új orgona felállítása befejeződött. A Rieger gyártmányú hangszert Angster József pécsi mester építette. Az orgona átvételénél szakértőként jelen volt Joó Károly református orgonista-kántor, aki gyönyörű játékával elragadtatta a bíráló bizottságot és a hallgatóságot. (Az orgona fölszentelését novemberre tervezik.)
  • 129 éve, 1895. október 20-án a Szentesi I. 48-as Népkör díszközgyűléssel ünnepelte meg megalakulásának 25 éves jubileumát.
  • 127 éve, 1897. október 20-án megalakult a Szentesi Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör, amely Kossuth Ferenc híveit fogta össze, szemben a 48-as anyapárttal. (Tagjainak száma kb. 200 fő; elnöke Csúcs Lajos gazdálkodó, alelnöke dr. Tasnády Antal ügyvéd, volt polgármester.)
  • 119 éve, 1905. október 20-án a megyegyűlés által megválasztott Alkotmányvédő Bizottság megtartotta alakuló ülését. A bizottság elnökévé dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselőt, alelnökökké Futó Zoltán szentesi református lelkészt és Szathmáry Ede szentesi ügyvédet választották meg.
  • 110 éve, 1914. október 20-án újabb 88 sebesült katona érkezett Szentesre.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 44 éve, 1980. október 20-án 59 éves korában elhunyt Nádai (Nittinger) László (1921–1980), az 1940-es évek I. osztályú szentesi vízilabda csapatának játékosa, kitűnő nemzetközi vízilabda játékvezető, a Magyar Úszó Szövetség elnökségének tagja, a Játékvezetői Bizottság vezetője.

Október 21.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 235 éve, 1789. október 21-én Békés, Csanád és Csongrád egyesített vármegyék nemesi közgyűlése élesen tiltakozott II. József abszolutisztikus kormányzati módszere ellen, s határozottan megtagadta a törvénytelen katonaállítást és élelmezést.
  • 170 éve, 1854. október 21-én Szentes város külön kezelt váltsági pénztára megszűnt.
  • 147 éve, 1877. október 21–23 között katonai lóosztályozást tartottak Szentesen. (A városban található lovak száma ekkor 6459.)
  • 128 éve, 1896. október 21-én a belügyminiszter hivatalvesztésre ítélte Burián Lajos szentesi polgármestert és Nyíri Gyula iparügyi tanácsnokot.
  • 106 éve, 1918. október 21-én Szerbia kiürítése folytán Szentesre helyezték a 10. tábori tüzér ezred pótütegét. (Az üteget alkotó 250 embert és 42 lovat a Felsőpárton szállásolták el.)
  • 84 éve, 1940. október 21-én Imrédy Béla a képviselőházban bejelentette a Magyar Megújulás Pártja megalakulását. A párt vezére Imrédy Béla.
  • 79 éve, 1945. október 21-én a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete nagygyűlést tartott a Kossuth téren, amelynek vezérszónoka Révai József hírlapíró, a Nemzeti Főtanács tagja volt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 22.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 139 éve, 1885. október 22-én ünnepélyesen leleplezték Horváth Mihály történetíró és Tóth József színművész szentesi szülőházain elhelyezett emléktáblákat. A megyeháza nagytermében tartott megemlékezésen a családtagok mellett részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság képviselői. A méltató szónoklatok után bemutatták Vastagh György Horváth Mihályról készített festményét, Csáktornyai Lajos pedig elszavalta Tóth József tiszteletére írt ódáját.
  • 134 éve, 1890. október 22-én általános tisztújítást tartottak Szentesen. A városi közgyűlés a folyamatban lévő fegyelmi vizsgálatok ellenére megerősítette tisztségében Sarkadi Nagy Mihály polgármestert és a városi tisztikar addigi tagjait. Válaszul Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottsága újabb fegyelmi vizsgálatot és vagyonzárlatot rendelt el Sarkadi Nagy Mihály polgármester, valamint Burián Lajos városi tisztiügyész ellen. Az érintettek fellebbezést nyújtottak be a belügyminiszterhez.
  • 131 éve, 1893. október 22-én felavatták a Szentes-Hódmezővásárhely közötti helyiérdekű vasutat. (Építője Gfrerer Miklós vállalkozó mérnök.)
  • 126 éve, 1898. október 22-én megtartották az új szentesi szálloda zárkőletételi és keresztelési ünnepségét. (Ekkor kapta a Petőfi Szálloda nevet.) Díszelőadással megnyitották az épületben helyet kapó új színházat.
  • 115 éve, 1909. október 22-én a városi közgyűlés Horváth Mihály történetíró születésének 100 éves évfordulója alkalmából 10 000 koronát szavazott meg a város nagy szülöttének állítandó szobor költségeire. Ezt követően a képviselők testületileg átvonultak a megyegyűlésre, amely a szoborbizottság előterjesztésére szintén megszavazott 10 000 koronát.
  • 85 éve, 1939. október 22-én pilótaszemlét tartott a szentesi repülőtéren vitéz Horthy István kormányfőtanácsos, a Magyar Aero Szövetség elnöke, a kormányzó fia.
  • 74 éve, 1950. október 22-én tanácsi választásokat tartottak országszerte. Szentesen a választásra jogosultak száma 20.825 fő, szavazott 20.111 fő.
  • 35 éve, 1989. október 22-én a szentesi ellenzéki pártok közös akarattal kopjafát állítottak az 1956-os forradalom emlékére. A Kiss Bálint utca elején, a református nagytemplom mellett elhelyezett kopjafát Szabics Ferenc fafaragó készítette. A nemzeti sorskérdések és a helyi emlékek felidézése után a pártok és szervezetek elhelyezték koszorúikat.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 23.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. október 23-án Joó Károly református orgonista-kántor megalakította a Szentesi Dalárdát. Az alapító tagok száma 22 fő.
  • 97 éve, 1927. október 23-án József főherceg rövid látogatást tett Szentesen, ahol felkereste a nemrég kinevezett dr. Miskolczy Jenő pápai kamarást és dr. Farkas Béla főispánt.
  • 82 éve, 1942. október 23-án a városi közgyűlés határozatot hozott némely utcák nevének megváltoztatásáról. Ekkor lett a báró Harruckern utcából Horthy István utca (ma Ady E. u.), a Kisgörgős utcából Bálint László, a Heltai Ferenc utcából dr. Vadnay Andor (ma Burián Lajos u.), a dr. Purjesz Zsigmond utcából Egan Ede (ma Esze Tamás u.), a Lord Rothermere utcából Vitéz Gömbös Gyula, a Bálint László utcából pedig Mátyás király utca.
  • 35 éve, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről ünnepélyesen kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 73 éve, 1951. október 23-án hunyt el Ádámosi Jusztin gimnáziumi tanár.

Október 24.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. október 24-én nyilvánosságra hozták “Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezetét”.
  • 149 éve, 1875. október 24-én a céheket megszüntető 1872: VIII. tc. rendelkezései alapján megtartotta alakuló közgyűlését az iparos szakmákat összefogó Szentesi Általános Ipartársulat.
  • 118 éve, 1906. október 24-én a király szentesítette a II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról szóló 1906: XX. törvénycikket.
  • 115 éve, 1909. október 24-én átvették a szentesi református nagytemplom új orgonáját, amelyet Angster József és fia pécsi orgonagyártó cég készített. Az egyháztanács a hivatalos aktushoz Kőnig Péter zeneakadémiai igazgatót, Ivánka Zoltán zenetanárt és Sonkenik János orgonakészítőt kérte fel szakértőkül. Az új hangszert Joó Károly református kántor szólaltatta meg, aki 47 évvel korábban a régi orgonát is felavatta.
  • 88 éve, 1936. október 24-én dr. Lázár Andor igazságügy-miniszter, Szentes 1931–35 közötti országgyűlési képviselője átvette az évekkel korábban – 1933 decemberében – neki ítélt szentesi díszpolgári oklevelet. (Társaságában volt Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászművész is.)
  • 36 éve, 1988. október 24-én Szentesre látogatott Aczél György, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, a MSZMP Központi Bizottságának tagja. Hivatalos programja során felkereste a Szentesi Levéltárat, s megtekintette az állandó helytörténeti kiállítást. Az est folyamán Irodalmi élményeim címen előadást tartott a Tóth József Színházteremben, amelyet a Magyar Rádió is közvetített. A műsorban felléptek: Béres Ilona, Gecse Jolán, Mádi Szabó Gábor, Oszter Sándor, Sinkó László, Hajas Ilona; a műsorvezető Kulcsár Katalin. Az előadás szerkesztő-rendezője Dorogi Zsigmond.
  • 35 éve, 1989. október 24-én a Városi Galériában kiállítás nyílt a Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia alapítványi pályázatra beküldött festményekből. Huszonegy művész 53 alkotását tekinthették meg a látogatók. A tárlatot dr. Bodnár Éva művészettörténész nyitotta meg. Az alapítvány 1 millió forintos tőkéjének egyévi kamatát jelentő pályadíjat az öt főből álló kuratórium első alkalommal Kótyuk István fiatal festőművésznek ítélte oda.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 25.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 304 éve, 1720. október 25-én a Harruckern János György által kért birtokok átadása megtörtént, de a magyar jogszokásoknak megfelelően beiktatási szertartásra csak három évvel később került sor. Harruckern birtokába került Szentes és környéke. Az új földesúr igyekezett az óriási pusztaságot minél előbb benépesíteni. Szentes ennek köszönhette felvirágzását, valódi várossá válását.
  • 116 éve, 1908. október 25-én a Szentesi Általános Népkör nyilvános népgyűlést tartott a Tyúkpiac téren (ma Szabadság tér), amelynek napirendjén az általános és titkos választójog kérdése, valamint a nép gazdasági helyzetének megvitatása szerepelt.
  • 80 éve, 1944. október 25-én városi és magántisztviselőkből megalakult a Szentesi Szellemi Munkások Szervezete, az első új szakszervezeti csoport.
  • 39 éve, 1985. október 25-én a Hazafias Népfront városi értekezlete egyhangúlag állást foglalt abban, hogy a környezetvédelmet, s ezen belül a tisztasági mozgalmat várospolitikai rangra kell emelni.
  • 34 éve, 1990. október 25-én Szentes város 27 fős képviselő-testülete megtartotta alakuló közgyűlését. Titkosszavazással dr. Rébeli Szabó Józsefet választották a város polgármesterévé. (A helyhatósági választáson a pártokra leadott szavazatok megoszlása: Független Kisgazda Párt 22,7%, Szabad Demokraták Szövetsége 20,1%, Magyar Szocialista Párt 14,9%, Fiatal Demokraták Szövetsége 14,7%, Magyar Demokrata Fórum 10,1%, Kereszténydemokrata Néppárt 5,3%, Magyar Szocialista Munkáspárt 4,4%, Kisiparosok és Kiskereskedők Szövetsége 3,8%, Agrárszövetség 3,1%, Városvédő Szövetség 0,9%.) Megválasztották továbbá a megyei közgyűlés küldötteit: dr. Rébeli Szabó József, dr. Gombos András és dr. Sípos Ferenc.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 26.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. október 26-án fegyelmi vizsgálat indult dr. Lakos Imre polgármester és Novobáczky Győző gazdasági tanácsnok ellen. (A vizsgálat 1901 végéig elhúzódott.)
  • 125 éve, 1899. október 26-án a Szentesi Kossuth Kör felhívta a város közönségét, hogy pártkülönbség nélkül követeljék Sima Ferenc országgyűlési képviselő mandátumának megsemmisítését. A II. 48-as Népkör nevében dr. Ádám Endre körelnök is csatlakozott a felhíváshoz.
  • 123 éve, 1901. október 26-án dr. Lakos Imre polgármester kérésére 200 gyalogos katona és 35 lovas csendőr érkezett Szentesre, az országgyűlési pótválasztás rendjének biztosítására.
  • 116 éve, 1908. október 26-án megalakult a Rendezett Tanácsú Városok Polgármestereinek Országos Egyesülete, amelynek 21 tagú vezetőségébe dr. Mátéffy Ferenc szentesi polgármestert is beválasztották.
  • 110 éve, 1914. október 26-án Szentesről 412 népfelkelő újonc vonult be Szegedre.
  • 110 éve, 1914. október 26-án újabb 51 sebesült katona érkezett Szentesre, akiket a polgári leányiskola épületében berendezett hadikórházban helyeztek el.
  • 108 éve, 1916. október 26-án miniszterelnöki rendelet született a Közélelmezési Hivatal és Tanács felállításáról. Feladata: az ország belső ellátásának megszervezése.
  • 94 éve, 1930. október 26-án megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Önkéntes Mentőegylet, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének fiókegylete. Az országos központot Littke Dezső főtitkár képviselte. Az alapító tagok száma 20 fő. A megválasztott tisztségviselők: elnök dr. Csergő Károly alispán, társelnök dr. Négyesi Imre polgármester, alelnök dr. Rimély Dezső kórházigazgató, ügyvezető igazgató dr. Csák Béla városi tiszti főorvos, igazgató főorvos, dr. Bugyi István sebész főorvos. Dr. Farkas Béla főispánt az egylet díszelnökévé választották. Az új egészségügyi alakulat egy mentőautóval kezdte meg működését.
  • 55 éve, 1969. október 26-án fölszentelték a felsőpárti katolikus templom harangjait (egy 2,5 mázsás és egy 1,5 mázsás harang), amelyeket Ducsák István harangöntő cége készített. Az ünnepi szertartást Bánk József váci megyés püspök végezte.
  • 35 éve, 1989. október 26-án a Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola emléktáblát helyezett el névadója egykori lakóházának falán (Hajdú Lajos u. 1.).
  • 35 éve, 1989. október 26-án az Ifjúsági Házban megtartották a „Múltunk, értékeink” c. honismereti pályázat díjkiosztó ünnepségét. A beadott 12 pályamunka közül I. díjat nyert dr. Mátyás Sándorné: „A boldog korszak” – Németh László idézése. (Németh László levelei Mátyás Sándor barátjához.) című munkája. A díjakat átadta Hering Ferenc városi népfronttitkár.
  • 34 éve, 1990. október 26-án a Jókai utcában ünnepélyesen megnyitották a tágas, korszerű ABC kisáruházat.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 215 éve, 1809. október 26-án született Szentesen nemes Dózsa Lajos (1809–1893) nemzetőr százados, 22 éven át városi tanácsnok.
  • 115 éve, 1909. október 26-án született Szentesen Balla János (1909–1980) Kossuth-díjas tsz-elnök. Gazdasági cseléd, kubikos, 1930-tól a Szociáldemokrata Párt tagja. 1946–1949 között egyéni gazdálkodó, 1949-től a szentesi Felszabadulás Tsz tagja, majd elnöke. A termelőszövetkezet vezetésében elért eredményeiért 1954-ben a Kossuth-díj bronz fokozatában részesítették. 1957–1965 között a cserebökényi Népszabadság Tsz, 1960-tól 1973-ig a Szentes és Környéke Víztársulás elnöke. (Lénárt Gábor 1953-ban könyvet írt róla A Felszabadulás Tsz elnöke címen.)

Október 27.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. október 27-én gróf Forgách Antal kancellár a megyegyűlések betiltására utasította a főispánokat.
  • 135 éve, 1889. október 27-én a Szentesi Sportegylet megtartotta tisztújító alakuló közgyűlését. A végleges tisztikar tagjai: elnök Fekete Márton, választmányi elnök dr. Perczel János, titkár dr. Sulcz Lajos; a rendes tagok száma 44 fő.
  • 125 éve, 1899. október 27-én a II. 48-as Népkör választmánya felszólította Ádám Endre körelnököt, hogy mint valótlant, hírlapi nyilatkozatban cáfolja meg a kör csatlakozását a Sima Ferenc ellen indított akcióhoz, vagy pedig mondjon le az elnökségről.
  • 123 éve, 1901. október 27-én az országgyűlési pótválasztáson szoros küzdelemben ismét a 48-as Függetlenségi Párt jelöltjét, dr. Molnár Jenőt választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé. Molnár Jenő 954, Tasnády Antal 834 szavazatot kapott.
  • 106 éve, 1918. október 27-én a Szentesi Függetlenségi és 48-as Károlyi Párt népgyűlést tartott a Tyúkpiac téren, mely kimondta, hogy az ország igazi képviselőjének csupán a gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt megalakult Nemzeti Tanácsot ismeri el. Az egybegyűltek követelték Magyarország teljes függetlenségét és végleges elszakadását Ausztriától, az ország területi integritását, a háború azonnali befejezését, a német szövetség azonnali felbontását, a képviselőház feloszlatását, és új választások kiírását, az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog bevezetését. (A népgyűlés szónokai: dr. Lánczi Simon Pál és Sima László.)
  • 76 éve, 1948. október 27-én a Csongrád Megyei Parasztszövetség tagszervezeteivel ismertették a belügyminiszter 506816/1948. IV/3. számú rendeletét, amely a Magyar Parasztszövetség önkéntes feloszlatásával foglalkozott. Ennek kapcsán kimondták a Csongrád Megyei Parasztszövetség, mint tagszervezet feloszlatását.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Október 28.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 274 éve, 1750. október 28-án beiktatták hivatalába az első szentesi római katolikus plébánost, Pruszkay Sámuelt. Ugyanekkor a fölújított templomot másodszor is fölszentelték Szent Anna tiszteletére. Ezzel az aktussal a szentesi plébánia levált a szegvári anyaegyházról, s megkezdte önálló működését. Kezdetét vette az anyakönyvek vezetése is. (Pruszkay Sámuel 1760-ig szolgált városunkban, majd Vácra távozott. Utóda Bodonyi Sándor lett.)
  • 151 éve, 1873. október 28-án megalakult a Szentesi Lakatos, Késes, Pintér, Fésűs, Szappanos és Kaskötő Ipartársulat. (Tagok száma 19 fő.)
  • 130 éve, 1894. október 28-án Balogh János országgyűlési képviselő beszámoló népgyűlést tartott a Kossuth téren.
  • 126 éve, 1898. október 28-án a megyeháza közgyűlési termében leleplezték Stammer Sándor (1824–1896) volt szentesi polgármester, majd alispán, királyi tanácsos, a Ferenc József Rend lovagjának olajfestményű portréját, Vastagh György festőművész alkotását. (Ma a megyeházi múzeumi tárlaton látható.)
  • 125 éve, 1899. október 28-án megindult Szentesen a Szabad Szó, a Szentesi Szociáldemokrata Párt érdekeit képviselő hetilap. Felelős szerkesztő Pásztor János, társszerkesztők Árvai Bálint és Békési Imre. (A lapot 1901 júniusától Budapesten szerkesztették, s a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt központi közlönye lett. 1945-től a Nemzeti Parasztpárt központi napilapja.)
  • 124 éve, 1900. október 28-án a szentesi munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. Az általános és titkos választójog; 2. Helyzetünk és a sajtó. (Szónokok: Bajczer Imre, Fenyvesi János, Frankl Manó, Huszka Mihály.)
  • 80 éve, 1944. október 28-án az épületek helyreállítása után a város legtöbb iskolájában – a tanyai iskolák kivételével – megkezdődött a tanítás. (Összesen 14 iskolaépületben, 35 tanár vezetésével folyt az oktatás.)
  • 79 éve, 1945. október 28-án Szentesre érkezett Kéthly Anna szakszervezeti vezető, s beszédet mondott a Szociáldemokrata Párt választási nagygyűlésén.
  • 68 éve, 1956. október 28-án megalakult a katonatanács.
  • 68 éve, 1956. október 28-án megalakult Szentesen a 11 tagú Ideiglenes Forradalmi Bizottság, amelynek elnökévé Hering Béla gimnáziumi tanárt választották. A járási és a városi tanácsnál, valamint a munkahelyeken munkástanácsokat választottak.
  • 36 éve, 1988. október 28-án „Vadászkürt szól, hajt a hajtó…” címmel vadászati, vadgazdálkodási és környezetvédelmi kiállítás nyílt a Helyőrségi Művelődési Otthonban.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 192 éve, 1832. október 28-án született Szentesen ifj. Zsoldos Ferenc (1832–1905) gyáros, földbirtokos, városi és megyei képviselő, a Szentesi Általános Ipartársulat, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a szentesi Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola névadója.
  • 158 éve, 1866. október 28-án született dr. Purjesz János ügyvéd, 1911–1937 között Szentes város tisztiügyésze.
  • 113 éve, 1911. október 28-án Korondon (Erdély) született Lőrincz Márton (1911–1969) birkózó olimpiai bajnok. Az 1934. évi római birkózó EB 1. helyezettje, Szentesen készült fel (dr. Papp László birkózó társaságában) az 1936-os berlini olimpiára, ahol kötöttfogásban légsúlyú olimpiai bajnok lett. Szentes iránti háláját azzal fejezte ki, hogy a győzelemért kapott tölgyfa csemetét a városnak ajánlotta fel. Elhatározását így indokolta a városi képviselő-testülethez intézett levelében: „Hirdesse e tölgyfa Szentes város iránti szeretetemet és legfőképpen azt, hogy bár az ország sok városa megtisztelt ünneplésével, szívemhez mégis ez a nemes város férkőzött legközelebb, amikor fiának fogadott.” A facsemete ünnepélyes elültetésére 1937. március 29-én került sor a Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Ált. Iskola) előtti parkban. Az azóta terebélyes tölgyfa ma is látható, mellette emléktáblával, amely a fent leírtakra utal.
  • 76 éve, 1948. október 28-án született Bella János kisebbségi önkormányzati képviselő.

Október 29.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. október 29-én az I. és II. 48-as Népkör értekezlete bizalmat szavazott Sima Ferencnek. A Kossuth Kör délutáni gyűlésén Sima hívei lehurrogták a vezérük ellen agitáló szónokokat. A verekedésbe torkolló gyűlést a rendőrség berekesztette.
  • 120 éve, 1904. október 29–31 között Szentesen vendégszerepelt Blaha Lujza színművésznő, a “nemzet csalogánya”, a Nemzeti Színház örökös tagja. A helyi sajtó tudósítása szerint: “Kitörülhetetlenül emlékezetébe marad mindenkinek, aki a három estén keresztül élvezhette Blaha Lujza utolérhetetlen nagy művészetét. Mind a három este zsúfolásig megtelt a színház, és olyan ovációban volt része Blaha Lujzának, amilyen neki se adatik mindennap. Vasárnap este a harmadik felvonás végén nem kevesebb, mint tizennyolcszor hívták lámpák elé. Koszorú, csokor, virág és a tisztelet minden külső jele megvolt, amit csak a közönség egy művésznőnek adni szokott.”
  • 119 éve, 1905. október 29-én felszentelték az új szentesi evangélikus templomot. A szertartást Bachát Dániel bányakerületi püspök végezte. (A templom tervezője Francsek Imre építész; az oltárkép a szentesi születésű Hegedűs László festőművész alkotása.)
  • 119 éve, 1905. október 29-én Fejérváry Géza miniszterelnök bejelentette az új kormánypárt, a Haladó Párt megalakulását.
  • 118 éve, 1906. október 29-én Rákóczi-ünnepséget tartottak Szentesen a fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 201 éve, 1823. október 29-én született báró Maasburg Sándor (1823–1893) földbirtokos, volt 1848-as honvéd főhadnagy. (Síremléke a Kálvária temetőben található.)
  • 131 éve, 1893. október 29-én hunyt el báró Maasburg Sándor (1823-1893) földbirtokos, volt 1848-as honvéd főhadnagy. (Síremléke a Kálvária temetőben található.)

Október 30.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 199 éve, 1825. október 30-án az 1818-ban méltatlanul eltávolított Boros Sámuelt közóhajtásra ismét Szentes jegyzőjévé választották.
  • 133 éve, 1891. október 30-án a megyegyűlés elutasította a polgármester-választás ellen beadott, 101 városi képviselő által aláírt óvást.
  • 126 éve, 1898. október 30-án a Csongrád megyei szociáldemokrata földmunkások kongresszust tartottak Szegeden. Szentes két küldöttel képviseltette magát, közülük Bajczer Imrét beválasztották a 14 tagú megyei bizottságba.
  • 124 éve, 1900. október 30-án Csongrád vármegye közgyűlésén ünnepélyesen leleplezték Erzsébet királyné életnagyságú képét. A festmény készítője Révész Imre festőművész. (A levéltárban őrzött festmény a 2003. évi elektromos tűz során súlyosan megsérült.)
  • 114 éve, 1910. október 30-án megalakult a Szociáldemokrata Párt alföldi kerületi titkársága. Kerületi titkár Jócsák Kálmán; székhelye Szeged.
  • 99 éve, 1925. október 30-31 között Szentesen vendégeskedett dr. Balthazár Dezső tiszántúli református egyházkerületi püspök, aki részt vett a helyi presbitérium díszközgyűlésén, s beszédet mondott a reformáció emléknapján.
  • 92 éve, 1932. október 30-án Szentesre látogatott dr. Lázár Andor igazságügyi miniszter, városunk országgyűlési képviselője, és dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter.
  • 80 éve, 1944. október 30-án a szovjet városparancsnokság irányításával megkezdődött a Szentes–Csongrád közötti Tisza-híd helyreállítása. A munkába nagymértékben bevonták a polgári lakosságot. A megterhelő közmunkán köteles volt részt venni minden 16–70 éves munkaképes férfi, és 16–50 éves nő. Az első hetekben Szentesről mintegy 3000 embert és 400 igás fogatot foglalkoztattak.
  • 68 éve, 1956. október 30-án megalakult a 31 tagú Szentesi Forradalmi Bizottság, a forradalom idején a város legfőbb hatalmi szerve. (Elnöke: Hering Béla tanár.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 205 éve, 1819. október 30-án született Müller János (1819-1874) főszolgabíró.
  • 96 éve, 1928. október 30-án született Harangozó Sándor tanár, ny. diákotthon-igazgató.

Október 31.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 161 éve, 1863. október 31-én tanácsi határozattal betiltották a koldulást Szentesen.
  • 157 éve, 1867. október 31-én a belügyminiszter engedélyezte Szentes rendezett tanácsának helyreállítását, s az első folyamodású bíráskodás megszervezését.
  • 130 éve, 1894. október 31-én a Vásár téren (ma Apponyi tér) befejeződött egy újabb ártézi kút fúrása.
  • 115 éve, 1909. október 31-én az újrafestett református nagytemplom, három hónapi szünet után, a reformáció ünnepén ismét megnyitotta kapuit. Az ünnepélyes istentisztelet alkalmával felavatták az új orgonát. Az ünnepi hangulatban Futó Zoltán lelkész előterjesztése nyomán – Kálvin János születésének 400. évfordulóján – a presbitérium egyhangúlag kimondta, hogy: “A mai, reánk nézve sokszorosan nagy ünnepnapnak emlékezetesebbé és magasztosabbá tételére a felsőpárti új templom építésének előmunkálataihoz hozzákezd.” Megbízta az elnökséget, hogy készítsen egy tervezetet, “mely szerint az új templom mielőbbi felállítása lehetővé tétessék”. Délben a Református Körben szeretetvendégséget tartottak.
  • 106 éve, 1918. október 31-én a szentesi függetlenségi és 48-as pártkörök vezetői (Burián Lajos, dr. Lánczi Simon Pál és Vajda Ernő) felszólították dr. Mátéffy Ferenc polgármestert, hogy a forradalmi kormány elismerése céljából hívjon egybe rendkívüli városi közgyűlést; egyben bejelentették, hogy november 3-án népgyűlést tartanak, amelyen megválasztják a Nemzeti Tanács helyi intézőbizottságát.
  • 98 éve, 1926. október 31-én a szentesi református egyházközség a reformáció emléknapján ünnepelte a Kossuth téri nagytemplom fennállásának 100. évfordulóját. A megemlékezésen jelen volt és beszédet mondott Balthazár Dezső, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
  • 95 éve, 1929. október 31-én ünnepélyesen felavatták a Központi Református Népiskola eklektikus stílusú új épületét. (Tervezték: Antal Endre és Dobovszky József István.) Az intézmény 1948-tól Kossuth Téri Általános Iskola néven működött. 1993-ban ismét egyházi kezelésbe került, felvéve az egykori iskolaépítő lelkész, tudós prédikátor, Kiss Bálint (1772–1853) nevét. A főbejárat mellett látható az egykori iskolaigazgató, az 1849-ben halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítélt Hajdú Lajos (1813–1901) márvány emléktáblája, amelyet 1998-ban lepleztek le.
  • 77 éve, 1947. október 31-én ünnepélyesen felavatták a szentesi református nagytemplom újraöntetett nagyharangját.
  • 74 éve, 1950. október 31-én megtartotta alakuló ülését a Szentes Városi Tanács. A végrehajtó bizottság elnökévé Szaszkó Ferencet választották. (Hivatalát 1952-ig viselte.)
  • 38 éve, 1986. október 31-én a Városi Galériában megnyílt Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő és grafikusművész grafikai kiállítása. Képzőművészeti életünk egyik legjelentősebb alkotójának műveit a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársai válogatták és rendezték a szentesi kiállítóteremben.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 136 éve, 1888. október 31-én született dr. Miskolczy Jenő (1888–1952) teológiai tanár, egyházkerületi tanfelügyelő, pápai prelátus, kamarás, főesperes, szentszéki jegyző, 1928-tól szentesi apátplébános, számos valláserkölcsi és szociológiai tanulmány szerzője, a szentesi új plébánia építtetője. (Olajfestményű portréja a Szt. Anna Plébánián látható; Molnár M. alkotása. Erzsébet tér 2.)
  • 95 éve, 1929. október 31-én született dr. Kása Imre vegyészmérnök.
  • 106 éve, 1918. október 31-én hunyt el Abaffy Béla (1875-1918) gimnáziumi tanár.

A hónap további évfordulói[szerkesztés]

  • 338 éve, 1686 októberének végén Szeged visszafoglalásának hírére a csongrádi török őrség magától elhagyta a megerősített várost. Távozásuk előtt kirabolták és felgyújtották Csongrádot, majd pedig Bődöt. Bőd elpusztítása után átkeltek a Tiszán, és kirabolták Szentest, ugyanekkor dúlva fel Tés falut is.
  • 248 éve, 1776 októberében többszöri fellebbezés után megkezdődött az úrbéres telkek kiosztása Szentesen. A jobbágytelkek száma 558 (ebből a városé 17, ténylegesen kiosztva 541). A kiosztott föld mennyisége összesen – holdját 1100 négyszögöllel számítva – 31 806 hold (ebből szántó 19 530 hold, legelő és rét 12 276 hold, a legelőből a városé 1000 hold). Az úrbéres telkeken 535 gazda (köztük 10 nemes) osztozkodott. A földrendezésből a zsellérség kimaradt; számuk az urbárium bevezetésekor 1128 (ebből házas zsellér 841, házatlan zsellér 287).
  • 185 éve, 1839 októberében született Kátai Pál János (1839-1914) gazdálkodó.
  • 175 éve, 1849 októberének elején Szentesre egy századnyi állandó gyalogos katonaság érkezett. Katonai térparancsnok: Debnár József nyugalmazott lovaskapitány.
  • 165 éve, 1859 októberében megkezdte önálló működését a négyosztályú szentesi gimnázium. Első igazgatója Zolnay Károly.
  • 117 éve, 1907 októberében felszerelték Szentesen az új, cinkből készült, díszes utcanév-táblákat és a házszámokat. (Ezekből ma már csak mutatóban maradt néhány.)
  • 110 éve, 1914 októberének elején összeírták a szentesi gazdák lovait; az alkalmasnak találtakat december végéig át kellett adni a katonaságnak. Ez kb. 900 ló bevonultatását jelenti.
  • 110 éve, 1914 októberének közepén a polgári leányiskola új épületét vöröskeresztes hadikórházzá alakították át. A 200 sebesült ellátására alkalmas kórház berendezése és felszerelése közadakozásból történt.
  • 110 éve, 1914 októberében dr. Lánczi Simon Pál lapszerkesztőt behívták katonai szolgálatra, ezért a Szentesi Ellenőr című Kossuth-párti újság a háború végéig szünetelt.
  • 109 éve, 1915 október-novemberében a központi hatalmak csapatai megszállták Szerbiát.
  • 107 éve, 1917 októberének közepén IV. Károly magyar király dr. Nagy Sándor alispánt, dr. Mátéffy Ferenc polgármestert és Burián Lajos ügyvédet a II. osztályú polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki.
  • 91 éve, 1933 októberének elején Szentesre látogatott Buchinger Manó szociáldemokrata országgyűlési képviselő, és előadást tartott a Munkásotthonban a munkanélküliség elleni küzdelem formáiról.
  • 86 éve, 1938 októberében csendőriskola nyílt Szentesen az erre a célra átalakított ligeti múzeum és a Horthy-ház (Dózsa-ház) épületeiben.
  • 63 éve, 1961 októberében megnyílt Szentesen az IBUSZ Utazási Iroda.
  • 54 éve, 1970 októberében Országos Amatőrfilm Bemutatót rendeztek Szentesen.
  • 54 éve, 1970 októberében megjelent a Lombik c. diáklap, a Horváth Mihály Gimnázium Kémiai Tudományos Diákkörének lapja.
  • 54 éve, 1970 októberében elkészült a Felszabadulás Tsz II. sz. termálkútja, amely 1900 méter mélységű; percenként 1800 liter 84 Celsius-fokos vizet szolgáltat.
  • 54 éve, 1970 októberében megkezdte a termelést a szentesi Május 1. Tsz, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz és a nagymágocsi Sallai Tsz által 1968 őszén SERTÖV néven alapított sertéstenyésztő vállalkozás. Az országosan is figyelemreméltó üzem egy fordulóban 14280 sertést nevel; az évi produktum 30000 mázsa hús.
  • 51 éve, 1973 októberében a városi tanács új osztályaként megalakult a Testnevelési és Sportfelügyelőség, amelynek vezetőjéül Kádár Józsefet nevezték ki.
  • 49 éve, 1975 októberében lerakták az új Ifjúsági és Művelődési Ház alapkövét.
  • 42 éve, 1982 októberében dr. Bartha Tibor református püspök beiktatta tisztségébe a Szentes-Alsópárti Református Egyházközség új lelkészét, Kádár Ferencet, aki 23 évi szolgálat után Hódmezővásárhelyről került Szentesre. (1990-től a Csongrádi Református Egyházmegye esperese.)
  • 39 éve, 1985 októberében az Ifjúsági Házban párhuzamosan két számítógépes klub alakult: a Mikró Klub a kezdőket, a Neuman János Klub a haladókat tömörítette. A foglalkozásokat fiatal középiskolai tanárok vezették: Gulyás László, Tímár Ferenc, Szili Imre és Fekete Géza. A technikai bázist öt darab Comodore 64-es, ill. C-16-os típusú számítógép alkotta. Alakulóban van a Neuman János Számítógép Tudományi Társaság helyi csoportja is.
  • 39 éve, 1985 októberében a Városi Könyvtár író-olvasó találkozón látta vendégül Csurka István írót, aki válaszolt az érdeklődők kérdéseire, majd dedikálta műveit.
  • 38 éve, 1986 októberében a Tóth József Színházterem utcai bejáratának homlokzatán elhelyezték a névadó, Tóth József színművész, városunk jeles szülöttének bronzból készült mellszobrát, Koncz Antal szentesi szobrászművész alkotását.
  • 38 éve, 1986 októberében megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből című levéltári évkönyv X. kötete, benne Barta László: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837–1840 (Klauzál Gábor reformtervei), Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854), Balázs György: A Nemzeti Bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között, Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között című tanulmányaival.
  • 38 éve, 1986 októberében megjelent Barta László-Labádi Lajos: Boros Sámuel c. munkája.
  • 38 éve, 1986 októberében a Városi Könyvtár kiadásában és Bodrits István könyvtáros szerkesztésében megjelent az Életrajzi évfordulók Szentes’86. c. kiadvány, amelynek illusztrációit Berkecz István készítette.
  • 37 éve, 1987 októberében a „Tiszta, virágos Szentesért” elnevezésű településtisztasági és környezetvédelmi versenyt, s az ezzel járó 500 ezer forintot a Kisér városrész nyerte meg.
  • 36 éve, 1988 októberében a „Tiszta, virágos Szentesért” elnevezésű környezetvédelmi és településtisztasági versenyt és az azzal járó 500 ezer forintot a Hékéd nevű városrész nyerte meg.
  • 36 éve, 1988 októberében a Kontavill (Kontakta) 25 éves jubileumára ifj. Szabics Ferenc jeles fafaragó, a gyár dolgozója, emlékoszlopot készített, amelyet a szabadidőközpont melletti területen helyeztek el.

<gallery> Fájl:Példa.jpg|képaláírás1 Fájl:Példa.jpg|képaláírás2 </gallery

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_október&oldid=26736252”