Csongrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csongrád
Halászház (17255. számú műemlék) 2.jpg
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Csongrád címere
Csongrád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Csongrádi
Kistérség Csongrádi
Jogállás város
Polgármester Dr. Kőrösi Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Nagy Rusztem
Irányítószám 6640
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség 16 961 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 100,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 83 m
Terület 173,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csongrád  (Magyarország)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″
Csongrád  (Csongrád megye)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Csongrád megye térképén
Csongrád weboldala

Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi járás székhelye.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csongrádi vasútállomás épülete

Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

  • A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.
  • A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találni.
  • A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony templom is.
  • A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
  • A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
  • A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát.[3] Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.[4]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg roma és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszapart Csongrádnál

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki.[6] A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált.[7] A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.[8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Körös-torok
  • Holt-Tisza
  • Ellés-monostor
  • Belváros
  • Belsőváros

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok, galériák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.

A középiskolákat egy oktatási intézménnyé vonták össze, Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven. Mindegyik középiskola egyenrangú tagintézménye ezen intézménynek.

A kollégiumi elhelyezés minden iskolának egyedi módon történik. A Batsányi János Gimnáziumban csak lánykollégium, a Bársony István Szakközépiskolában ezzel szemben csak fiúkollégium van. A Batsányi János Gimnáziumba járó kollégista fiúkat és a Bársony István Szakközépiskolába járó kollégista lányokat a Sághy Mihály Szakközépiskola vegyes kollégiumában szállásolják el.

Az Általános Iskolák hasonló módon össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a kistérségből a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult. Így az intézmény neve Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon lett.

  • Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola (Csongrád)
  • Ének-Zenei Általános Iskola (Csongrád)
  • Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
  • Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
  • Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
  • Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
  • László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
  • Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
  • Szent László Általános Iskola (Csanytelek)

Híres csongrádiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panelház Csongrád központjában

Csongrádhoz kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrádon születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b Tanács István: Platánok között in Népszabadság TOP Országjáró 2011, Népszabadság Zrt., Budapest, 2011 ISSN 1787-5633
  4. Festő is volt Csongrád polgármestere - Delmagyar.hu
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Körös-Torok (magyar nyelven). Csongrád város. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  7. Bíró Dániel: Csongrád-Szentes kerékpárút: fellendült az ökoturizmus (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  8. Tanösvények Csongrádon (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  9. Az AGD településszövetség települései (francia nyelven). L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]