Csongrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csongrád
Halászház (17255. számú műemlék) 2.jpg
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Csongrád címere
Csongrád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Csongrádi
Kistérség Csongrádi
Jogállás város
Polgármester Bedő Tamás (független)
Jegyző Dr. Szubbaly Brúnó
Irányítószám 6640
Körzethívószám 63
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 665 fő (2014. jan 1.)[1]
Népsűrűség 100,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 83 m
Terület 173,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csongrád (Magyarország)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″
Csongrád (Csongrád megye)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Csongrád megye térképén
Csongrád weboldala

Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi járás székhelye.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csongrádi vasútállomás épülete

Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

  • A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.
  • A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találni.
  • A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony templom is.
  • A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
  • A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
  • A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát.[2] Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg roma és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki.[5] A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált.[6] A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.[7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Körös-torok
  • Holt-Tisza
  • Ellés-monostor
  • Belváros
  • Belsőváros

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok, galériák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halászház a Belsővárosban

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.

A középiskolákat egy oktatási intézménnyé vonták össze, Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven. Mindegyik középiskola egyenrangú tagintézménye ezen intézménynek.

A kollégiumi elhelyezés minden iskolának egyedi módon történik. A Batsányi János Gimnáziumban csak lánykollégium, a Bársony István Szakközépiskolában ezzel szemben csak fiúkollégium van. A Batsányi János Gimnáziumba járó kollégista fiúkat és a Bársony István Szakközépiskolába járó kollégista lányokat a Sághy Mihály Szakközépiskola vegyes kollégiumában szállásolják el.

Az Általános Iskolák hasonló módon össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a kistérségből a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult. Így az intézmény neve Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon lett.

  • Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola (Csongrád)
  • Galli János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Csongrád)
  • Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
  • Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
  • Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
  • Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
  • László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
  • Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
  • Szent László Általános Iskola (Csanytelek)

Híres csongrádiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panelház Csongrád központjában

Csongrádhoz kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrádon születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. ^ a b Tanács István: Platánok között in Népszabadság TOP Országjáró 2011, Népszabadság Zrt., Budapest, 2011 ISSN 1787-5633
  3. Festő is volt Csongrád polgármestere - Delmagyar.hu
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Körös-Torok (magyar nyelven). Csongrád város. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  6. Bíró Dániel: Csongrád-Szentes kerékpárút: fellendült az ökoturizmus (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  7. Tanösvények Csongrádon (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  8. Az AGD településszövetség települései (francia nyelven). L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]