Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - december

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

December 1.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. december 1-jén Ferenc József császár kinevezte Petrovich Istvánt Csongrád megye királyi biztosává.
  • 145 éve, 1879. december 1-jén megalakult a Szentesi Polgári Iparos és Gazdasági Kör.
  • 123 éve, 1901. december 1-jén megszűnt a Szentesi Lap jogutódának számító Csongrád megyei Ellenzék c. újság, Sima Ferenc lapja.
  • 98 éve, 1926. december 1–2 között Bugyi Antal országgyűlési képviselőjelölt – dr. Farkas Béla főispán, Mátéffy László gazdasági főtanácsos és dr. Péter Ernő 48-as körelnök kíséretében – a tanyavilág olvasóköreiben és gazdaköreiben (nagykirálysági, eperjesszéli, mucsiháti, veresegyházi, belsőecseri, kajáni, vekerháti) ismertette választási programját.
  • 95 éve, 1929. december 1-jén a Polgári Párt választmánya összeállította a párt jelölőlistáját, amelyen a földbirtokosok, tisztviselők, lelkészek, gyárosok és iparosok mellett a nagygazdák képezték a többséget.
  • 80 éve, 1944. december 1-jén újból megkezdte működését az MSZDP szentesi szervezete. Elnöke Szőke Ferenc.
  • 80 éve, 1944. december 1-jén megkezdődött a Független Kisgazdapárt újjászervezése.
  • 34 éve, 1990. december 1-jén dr. Imre Ernő, a Szentes-Alsópárti Református Egyházközség lelkipásztora, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese 50 évi lelkészi szolgálat után nyugalomba vonult.

Születések, halálozások[szerkesztés]

December 2.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 203 éve, 1821. december 2-án született Bálint László (1821–1861) gazdálkodó, Szentes 1861. évi polgármestere. (1906-ban utcát neveztek el róla.)
  • 79 éve, 1945. december 2-án 85 éves korában Budapesten elhunyt Papp Lajos (1860-1945) református iskolai igazgató-tanító, presbitériumi jegyző, egyháztörténész, aki 40 éven át szolgált szülővárosában, Szentesen. (1919-20-ban két kötetben megírta a Szentesi Református Egyház történetét, amely értékes várostörténeti adalékokat is tartalmaz.)

December 3.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 277 éve, 1747. december 3-án átadták az új szentesi református templomot, amely a mai főtéri nagytemplom helyén állt. Az első szentbeszédet Füredi Mihály vásárhelyi lelkész tartotta. (A kis fatemplom az 1760. évi tűzvész alkalmával leégett.)
  • 157 éve, 1867. december 3–8 között viharos pártcsatározásokkal zajlott le Szentesen a kiegyezés utáni első tisztújítás. Polgármesterré Oroszi Miklós volt országgyűlési képviselőt választották.
  • 156 éve, 1868. december 3-án a városi közgyűlés határozatot hozott a volt szentesi honvédeknek 1849-ben beígért házhelyek kiosztásáról. Kimondta továbbá, hogy a kimérés helye örök időkre a Honvéd utca elnevezést viselje. (A utcát 1959-ben Kádár Sándor utcára, 1991-ben pedig dr. Berényi Imre utcára keresztelték át.)
  • 38 éve, 1986. december 3-án átadták a forgalomnak a Szentest és Csongrádot összekötő új tiszai vasúti hidat, amelynek hossza meghaladja az 500 métert. Az eseményen jelen voltak a két város és a megye vezetői, valamint a kivitelező vállalatok és a MÁV képviselői. Lovász Lázár, a szegedi vasút-igazgatóság vezetője jelentést tett a híd elkészültéről Onozó György közlekedési miniszterhelyettesnek, aki az avatóbeszéd után átvágta a csongrádi hídfőnél kifeszített nemzetiszínű szalagot. (A korábbi hídon 1903. december 3-án indult meg a közúti forgalom, majd 1906. november 12-én haladt át rajta az első vonat. Ezt a hidat a németek 1944. október 8-án felrobbantották. Az újjáépítés után 1946. december 15-én ismét felavatták. A párhuzamosan épített új közúti hidat 1981. november 5-én adták át a forgalomnak. A most felavatott új vasúti híd építése 1983 tavaszán kezdődött.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 171 éve, 1853. december 3-án Nagykőrösön született Sima Ferenc (1853–1904) református leányiskolai tanító, publicista, lapszerkesztő, városi levéltárnok, gazdasági tanácsnok, ármentesítési igazgató, országgyűlési képviselő, a megyei és városi függetlenségi 48-as ellenzék vezére. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
  • 148 éve, 1876. december 3-án született dr. Négyesi Imre (1876–1945) városi főkapitány, Szentes 1919–1936, majd 1944–1945 közötti polgármestere.

December 4.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. december 4-én megalakult a Szentesi Izraelita Nőegylet. (Alapító tagok száma 38 fő.)
  • 120 éve, 1904. december 4-én tiltakozó népgyűlést tartottak Szentesen. A szónokok kemény szavakkal elítélték a “Tisza–Perczel-féle bűnszövetkezet” alkotmánytipró mesterkedését. A népgyűlés határozatilag kimondta, hogy Szentes város polgársága az alkotmánysértés útján keletkezett házszabályok alkalmazásával hozandó törvényeket kötelező erejűnek el nem ismeri, s rendelkezéseiknek engedelmeskedni soha nem fog.
  • 110 éve, 1914. december 4-én az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom hadserege Galíciában visszanyomta az oroszokat. Hamarosan Magyarország területéről is kiszorították őket.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 134 éve, 1890. december 4-én 61 éves korában meghalt ifj. Bartha János (1829-1890) gazdálkodó, városi képviselő, a református egyház főgondnoka, aki jelentős alapítványt tett egy Szentesen létesítendő gazdasági iskola céljára. (A szentesi Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1988 óta az ő nevét viseli. Az iskola folyosóján látható a névadó portréja, Ábrányi Lajos festőművész alkotása, 1898.)

December 5.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 224 éve, 1800. december 5-én Ausztria és Franciaország megbízottai Steyrben (Felső-Ausztria) fegyverszünetet kötöttek. A nemesi fölkelést feloszlatták.
  • 163 éve, 1861. december 5-7 között a város lemondott tisztikara megbeszélést tartott a hivatalban maradás kérdéséről. Az értekezletről több vezető tisztviselő – köztük Oroszi Miklós polgármester – távol maradt, megtagadva hivatalaik újbóli elfoglalását. Ennek ellenére a „csonka tanács” jelentette a főszolgabírónak, hogy a város elöljárósága újból megkezdte működését.
  • 113 éve, 1911. december 5-én megalakult a Nagykirálysági Olvasókör. Elnöke Zombor János.
  • 39 éve, 1985. december 5-én a Tóth József Színházteremben jazzhangversenyt adott a világhírű Pege Aladár és együttese.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 99 éve, 1925. december 5-én hunyt el Bartha János (1865-1925) zenetanár.

December 6.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 465 éve, 1559. december 6-án I. Ferdinánd adománylevéllel jutalmazta híveit: Zay Ferenc naszádos kapitányt, Liszti János tanácsurat, Homonnai Drugeth Miklóst és Viczmándy Mátyást. Az adomány a hűtlenségbe esett Martonosi Pestyéni András és János birtokára szólt, benne Szentes és Bökény egy-egy részével.
  • 127 éve, 1897. december 6-án dr. Vadnay Andor főispán értekezletet tartott Szentesen a szociális jellegű munkásmozgalmak indító okainak felkutatása, és az ezen mozgalmak következtében beállott gazdasági és társadalmi feszültségek orvosszereinek megállapítása tárgyában. A tanácskozásra meghívta a szentesi munkásság képviselőit is. (A munkásokat Tarnóczi Mihály és Békési Imre kubikosok képviselték.)
  • 111 éve, 1913. december 6-án megalakult Szentesen a Csongrád Vármegyei Általános Tanítóegyesület. (Elnök: Vidonyi Jenő, alelnökök: Papp Imre és Leviczky Pál.)
  • 108 éve, 1916. december 6-án a központi hatalmak csapatai megszállták Bukarestet.
  • 99 éve, 1925. december 6-án Jószai Bálint, a Szentesi Kisgazda Szövetség elnöke tagfelvételi kérelmet nyújtott be a Kisgazda Párthoz, amelyet a választmány heves vita után elutasított. (Jószai a következő év januárjában megismételte kérelmét, de ezúttal is elutasításra talált.)
  • 50 éve, 1974. december 6-án Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész önálló estet adott a Tóth József Színházteremben. Közreműködött Mikes Lilla előadóművész és Hajdú Júlia zeneszerző.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. december 6-án született Sípos Imre (1899-1973) földmunkás, ipari munkás.
  • 93 éve, 1931. december 6-án született Szentesen dr. Kun László (1931–2000) főiskolai tanár, a Testnevelési Főiskola tanszékvezető docense, kandidátus, sporttörténész, sportszociológus, az UNESCO Nemzetközi Sporttörténeti Bizottságának elnökségi tagja, a Magyar Birkózó Szövetség Edző Bizottságának elnöke.

December 7.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 134 éve, 1890. december 7-8 között Budapesten megtartották a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első alakuló kongresszusát, amelyen elfogadták a párt Elvi Nyilatkozatát.
  • 111 éve, 1913. december 7-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete és a függetlenségi pártkörök közös népgyűlést tartottak a sajtószabadság védelmében. (Szónokok: dr. Lánczi Simon Pál, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör ügyvezető elnöke és Esztergályos János, az MSZDP központ kiküldötte.)
  • 109 éve, 1915. december 7-én Károlyi Mihály a képviselőházban békeakció elindításának szükségességét hangsúlyozta.
  • 103 éve, 1921. december 7-én megalakult a Belsőecseri Gazdakör. Elnöke Bálint József.
  • 83 éve, 1941. december 7-én beállt a hadiállapot Nagy-Britannia és Magyarország között.
  • 34 éve, 1990. december 7-én a városi képviselő-testület határozatot hozott számos utca nevének megváltoztatásáról. Az átkeresztelt utcák a következők: Április 4. u. (Vadaskert), Árvai Bálint u. (dr. Udvardi László), Beloiannisz u. (Szent Imre herceg), Elekes János u. (Kertész), Felszabadulás út (Csongrádi), Hámán Kató u. (Kiss Zsigmond), Kádár Sándor u. (dr. Berényi Imre), Kilián György u. (Nyár), Köztársaság tér (Erzsébet), Lenin út (Vásárhelyi), Marx tér (Apponyi), Mészáros Lőrinc u. (Lőrinc), Rosenberg házaspár u. (Szalai), Rózsa Ferenc u. (Rózsa), Ságvári Endre u. (Szeder Imre), Sallai Imre u. (Fekete Márton), Szabadság u. (Nagy Ferenc), Tanácsköztársaság út (Köztársaság), Török Sándor u. (Munkás), Úttörő sétány (Brusznyai Árpád), Vajda Imre u. (Soós).
  • 34 éve, 1990. december 7-én a képviselő-testület két intézmény nevét is megváltoztatta. Eszerint a Farkas Antal Úttörőház a Ligeti Játszóház és Szabadidő Központ nevet, a Március 21. Középiskolai Kollégium pedig a Középiskolai Kollégium nevet kapta.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 181 éve, 1843. december 7-én Szarvason született Petrovics Soma (1843–1926) evangélikus lelkész, a csongrád-csanádi egyházmegye esperese, költő, egyházi író, városi és megyei képviselő, aki 1883-tól haláláig, 43 éven át Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
  • 103 éve, 1921. december 7-én született Szentesen dr. Molnár László járási-városi vezető ügyész (1960–1983), a Magyar Jogász Szövetség Szentesi Csoportjának elnöke, a TIT Szentesi Szervezetének elnökségi tagja, a Képes-levelezőlap Gyűjtők Országos Egyesületének egyik megalapítója és vezetőségi tagja, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Szentesi Körének elnöke.

December 8.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 238 éve, 1786. december 8-án Szent Miklós tiszteletére felszentelték a ma is álló szentesi görögkeleti templomot. A szertartást Avakumovics Pál, az Arad-kerületi görögkeleti püspök végezte. A szentesi lelkészek sorát 1786-ban Nikolics Mihály nyitotta meg. (A templom eredetileg torony nélkül épült. Az 1900-as évek elején előbb egy tetőből kinövő favázas harangtoronnyal egészült ki; a mai 22 méteres kőtorony 1927-ben épült a templomhoz. A belső térben látható ikonosztázion héttengelyes, háromszintes, favázrendszerű, copf stílusú építmény, 39 festett táblával.)
  • 123 éve, 1901. december 8-án a szentesi munkások általános népgyűlést tartottak a városi közgyűlési teremben. Napirend: 1. A munkanélküliség oka és orvoslása; 2. Mit akarnak a szociáldemokraták? (Előadó: Árvai Bálint.)
  • 106 éve, 1918. december 8-án a belügyminiszter kinevezte Jócsák Kálmánt Csongrád vármegye területére a főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztossá. (December 11-én Szentesre érkezett és megkezdte működését.)
  • 80 éve, 1944. december 8–20 között újjáalakultak a szentesi élelmezési, faipari, nyomdász és vasipari munkások szakszervezeti csoportjai.
  • 41 éve, 1983. december 8-án a Városi Galériában megnyílt a 100 éves a levéltár c. helytörténeti kiállítás, amely megemlékezett a megyeszékhely Szentesre kerülésének centenáriumáról.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 96 éve, 1928. december 8-án született Kiss Ottó sportszervező, technikai vezető.

December 9.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 139 éve, 1885. december 9-én közfelkiáltással Fekete Mártont választották a Szentes székhelyű Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat főigazgatójává.
  • 130 éve, 1894. december 9-én a király szentesítette a házassági jogról szóló 1894: XXXI., a gyermekek vallásáról szóló XXXII. és az állami anyakönyvekről szóló XXXIII. törvénycikkeket. (Kötelező a polgári házasság, az állami anyakönyvvezetés, és vegyes házasság esetében a reverzális elfogadása.)
  • 120 éve, 1904. december 9-én dr. Csató Zsigmond főispán felsőbb utasításra kísérletet tett arra, hogy a megyegyűléssel bizalmat szavaztasson Tisza Istvánnak és kormányának. Mivel ez nem sikerült, 54 megyei képviselőből megalakította a Csongrád Megyei Szabadelvű Pártot, mely kész volt bizalmat szavazni.
  • 118 éve, 1906. december 9-én felavatták a Református Kör szecessziós stílusú, tégla-szalagdíszes új székházát a Kiss Bálint utcában. Az épületet Borsos József hódmezővásárhelyi építész tervezte. Az avatási ünnepségen leleplezték az adományozó, Szűrszabó Nagy Imre arcképét, Lakos János Pál helyi festőművész alkotását.
  • 115 éve, 1909. december 9-én a Rendezett Tanácsú Városok Polgármestereinek Országos Egyesülete közgyűlést tartott Újpesten. A szakbizottságokba beválasztották Bugyi Antal, Papp László és Sima László szentesi tisztviselőket.
  • 40 éve, 1984. december 9-én „Üdvözlet az olvasónak” címmel irodalmi vetélkedőt rendeztek a Művelődési és Ifjúsági Házban, amelyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített. Szerkesztő-rendező Dorogi Zsigmond. Közreműködtek: Avar István, Kállai Ferenc, Nagy Attila, Benkő Gyula, Szabó Gyula, Havasi Judit, Hámori Ildikó, Kohut Magda, Hajas Ilona.
  • 36 éve, 1988. december 9-én a Tóth József Színházteremben szerzői estet rendeztek Balázs Árpád Erkel- és SZOT-díjas zeneszerzőnek, Szentes díszpolgárának. Ősbemutatóként előadták Balázs Árpád Szentesi jeladás’88 című művét, amelyet három „B” trombitára írt. A szerzői esten közreműködtek a zeneiskola tanárai és tanulói, a Petőfi Sándor Ált. Isk. két kórusa, a Deák Ferenc és a Kossuth Téri Ált. Isk. énekkara, a Horváth Mihály Gimnázium leánykara és a Bárdos Lajos Vegyeskar. Fellépett a Magyar Néphadsereg Központi Fúvószenekara. A szerzői esten Mészáros Júlia, a városi tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte a neves zeneszerzőt.
  • 36 éve, 1988. december 9-én a Városi Galériában megnyílt Balázs Árpád zeneszerző munkásságának dokumentumait bemutató kiállítás. A rendhagyó tárlatot Dóczi Gábor városi párttitkár nyitotta meg.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 252 éve, 1772. december 9-én a Békés vármegyei Vésztőn született Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, egyházi író, tankönyvíró, gazdasági reformer, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a békés-bánáti egyházmegye esperese. (Utca és iskola viseli nevét Szentesen.)
  • 96 éve, 1928. december 9-én született Szentesen Labádi Sándor (1928–2002) géplakatos, 1957–1987 között a MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság tagja, 1950–1986 között a Szentes Városi Tanács és VB tagja.

December 10.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. december 10-én Szentes városa megtagadta örökváltsági tartozásainak törlesztését, mondván: az úrbériség 1848-ban megszűnt.
  • 173 éve, 1851. december 10-én Jurenák Eduárd szentesi polgármester egészségügyi okokra hivatkozva benyújtotta lemondását. A kerületi főispán a lemondást nem fogadta el. (A terhes hivataltól majd csak 1852 februárjában sikerült megszabadulnia.)
  • 159 éve, 1865. december 10-én Deák-kör néven képviselőházi klub alakult. (Oroszi Miklós szentesi követ is Deák Ferenc táborához csatlakozott.)
  • 157 éve, 1867. december 10-én megválasztották a 120 fős Szentes városi képviselő-testület tagjait.
  • 141 éve, 1883. december 10-én átadták a Makay Endre tervei alapján épült, klasszicista stílusú szentesi megyeházát. Csongrád vármegye tisztikara és törvényhatósági bizottsága ünnepélyes díszközgyűléssel vette birtokába új otthonát.
  • 98 éve, 1926. december 10-én országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. Az Egységes Párt és a helyi kisgazda pártkörök támogatását élvező Bugyi Antal 1864 (39%), a kormánytámogató pártonkívüli programmal fellépő dr. Szeder Ferenc János 2871 (61%) szavazatot kapott, vagyis ez utóbbi jelölt nyerte el a szentesi képviselő mandátumot. (A választásra jogosult 7669 polgár közül 4735 élt szavazati jogával, azaz a választók 62%-a.)
  • 94 éve, 1930. december 10-én a Független Kisgazdapárt egyesült gyulai Gaál Gaszton Agrárpártjával. Az új párt neve Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt (röviden Független Kisgazdapárt).
  • 92 éve, 1932. december 10-én a Vöröskereszt Egylet Csongrád Vármegyei Választmánya dr. Csergő Károly alispánt választotta meg a megyei szervezet elnökévé.
  • 76 éve, 1948. december 10-én a köztársasági elnök Dobi Istvánt (FKgP) nevezte ki miniszterelnökké.
  • 75 éve, 1949. december 10-én az országgyűlés elfogadta az 1949: XXV. törvényt az első ötéves tervről. (1950. január 1-től 1954. december 31-ig.)
  • 42 éve, 1982. december 10-én a Helyőrségi Művelődési Otthonban megnyílt Tokácsli Lajos szentesi festőművész gyűjteményes kiállítása.

Születések, halálozások[szerkesztés]

December 11.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. december 11-én Ferenc József császár fogadta a szentesi küldötteket, s intézkedést ígért a város kompromisszionális ügyében.
  • 143 éve, 1881. december 11-én a Szentesi Korcsolyázó és Csónakázó Egylet megtartotta alakuló tisztújító közgyűlését. A választás eredménye: elnök Aradi Kálmán, alelnök Szalai István, titkár Hódi Pál, igazgató Juhász János, ügyész Burián Lajos.
  • 133 éve, 1891. december 11-én a polgármester-választás megsemmisítése ügyében Szapáry miniszterelnök-belügyminiszter fogadta Törs Kálmánt és Sima Ferencet, de a kérelemre kitérő választ adott. A parlamentben Komjáthy Béla képviselő feltárta a Csongrád megyei kormányzat törvénytelenségeit, részletesen ismertetve a szentesi polgármester-választás botrányos lefolyását.
  • 80 éve, 1944. december 11-én mintegy 300 nő részvételével megalakult a Női Dolgozók (Nőmunkások) Szakszervezete, a későbbi Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) szentesi szervezetének közvetlen jogelőde. Elnöke Patai Szabó Sándorné.
  • 39 éve, 1985. december 11-én születésének 100 éves évfordulójának tiszteletére a Városháza emeleti folyosóján leleplezték Vajda Imre (1885–1952) földmunkás, a helyi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőjének, volt városi és megyei képviselő, a Nemzeti Bizottság elnöke, 1945–1948 között Szentes város polgármesterének emléktábláját. Vajda Imre munkásságát méltatta és a táblát leleplezte Dóczi Gábor tanácselnök. (Az 1990-es évek elején az emléktáblát méltatlanul eltávolították.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 139 éve, 1885. december 11-én született Vajda Imre (1885-1952) földmunkás-kubikos, 1929-től megyei és városi képviselő, 1945-ben a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, 1945-1948 között Szentes polgármestere. (1959-1990 között utca viselte nevét Szentesen; ma Soós u. 1985-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére a városháza emeleti folyosóján; 1992-ben eltávolították.)
  • 86 éve, 1938. december 11-én született Sipos Árpád református lelkész, a Csongrádi Református Egyházmegye tanácsbírája, önkormányzati képviselő.
  • 69 éve, 1955. december 11-én 79 éves korában elhunyt Matyó Sándor (1876-1955) gimnáziumi tanár, aki 1899-1934 között tanította a latin és magyar irodalmat a szentesi gimnáziumban.

December 12.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 138 éve, 1886. december 12-én megalakult a Szentesi Hitelszövetkezet. Elnök: Kiss Zsigmond ügyvéd, alelnök: Sarkadi Nagy Mihály polgármester, igazgató: Dósa Béla.
  • 108 éve, 1916. december 12-én a központi hatalmak a béketárgyalás mielőbbi megkezdését javasolták az antant hatalmaknak.
  • 87 éve, 1937. december 12-én ünnepélyesen felavatták a szentesi Bocskai u. 13. szám alatti Munkásotthont. (A fővárosi vendégek közül üdvözlőbeszédet mondtak többek között: Szeder Ferenc, Szakasits Árpád, Kéthly Anna, Esztergályos János, a Szociáldemokrata Párt országos vezetői. Az épületet 2006-ban elbontották.)
  • 83 éve, 1941. december 12-én Magyarország hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak.
  • 80 éve, 1944. december 12-én megalakult Szentesen a Szabadelvű Demokrata Párt, amely az orvosok, ügyvédek, tanárok és tisztviselők mellett elsősorban a kisiparosok és kiskereskedők összefogására törekedett.
  • 36 éve, 1988. december 12-én az Ifjúsági Házban izgalmas előadást tartott Ágh Attila politológus a nyilvánosság, tömegkommunikáció és a politika összefüggéseiről.
  • 36 éve, 1988. december 12-én a színházban bemutatták a Sass kabaré c. műsort, amelyben fellépett Sas József, Körmendi János és Angyal János.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 85 éve, 1939. december 12-én hunyt el Aradi József (1882-1939) kőműves.

December 13.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 263 éve, 1761. december 13-án felavatták a szentesi reformátusok új templomát, amely a mai főtéri nagytemplom helyén állt. Az ünnepi szentbeszédet Füredi Mihály vásárhelyi lelkész tartotta, ugyanaz, aki tizennégy évvel korábban az 1760-ban leégett templomot is fölavatta. (A korábbi, 1747-ben épült fatemplom az 1760. évi tűzvész alkalmával leégett. Az új, kisméretű templomot 1811-ben bontották el.)
  • 120 éve, 1904. december 13-án az ellenzéki parlamenti képviselők, válaszul a november 18-i “zsebkendőszavazásra”, szétverték a képviselőház berendezését.
  • 80 éve, 1944. december 13-án Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága. Felhívást intézett a felszabadult területek lakosságához, hogy válassza meg küldötteit az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 203 éve, 1821. december 13-án Zsámbokréten (Pest vármegye) született Simonyi Ernő (1821–1882) jogász, történeti kutató, 48-as függetlenségi párti politikus, Szentes 1875–1878 közötti országgyűlési képviselője. (1906-tól 1948-ig a mai Budai Nagy Antal utca viselte a nevét Szentesen.)
  • 105 éve, 1919. december 13-án született dr. Müller Harald osztályvezető főorvos.
  • 89 éve, 1935. december 13-án született Dobossy Lajos ny. bankigazgató, volt vízilabdázó.
  • 113 éve, 1911. december 13-án 81 éves korában elhunyt Kiss Zsigmond (1830–1911) ügyvéd, volt 48-as tüzér hadnagy, városi főügyész, megyei és városi képviselő, a Szentesi Segélyegylet igazgatója, a Szentesi Honvédegylet, a helyi Balközép-párt, Kaszinó, Ügyvédi Kör, Iskolaszék stb. elnöke, a református egyház főgondnoka. Az uralkodó 1910-ben királyi tanácsosi címmel tüntette ki. (1932-ben utcát neveztek el róla.)

December 14.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. december 14-én az uralkodó megnyitotta a magyar országgyűlést.
  • 75 éve, 1949. december 14-én közzétették a minisztertanács 4343/1949. sz. rendeletét a megyék székhelyének és területének megállapításáról. Az ország területét államigazgatási szempontból 19 megyére osztotta (az addigi 25 helyett), és kijelölte ezek székhelyét. Az átszervezés 1950. január 1-jén lépett életbe. Csongrád megye területe e rendelet nyomán egészült ki a volt Csanád, Arad, Torontál közigazgatásilag egyesített megyék településeivel, s helyezték át a megyeszékhelyet Szentesről Hódmezővásárhelyre.
  • 39 éve, 1985. december 14-én születésének 90. évfordulóján a Köztársaság Téri Általános Iskola (ma Szent Erzsébet Katolikus Ált. Isk.) falán leleplezték Drahos István (1895–1968) nemzetközi hírű grafikusművész emléktábláját. A Koszta József Múzeum és a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör kezdeményezésére elhelyezett táblánál Bucsány György középiskolai tanár méltatta a mester munkásságát.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 129 éve, 1895. december 14-én Budapesten született Drahos István (1895–1968) grafikus, a magyar exlibris művészet belföldön és külföldön egyaránt elismert képviselője. 1920–25 között az Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc tanítványa volt. 1933-tól 1957-ig, nyugalomba vonulásáig rajztanárként működött Szentesen. Elsősorban fametszetben dolgozott, a düreri hagyományú, vonalas metsző technikát művelte, amelyben igazi virtuóznak mutatkozott. Munkásságáról 870 számozott exlibris tanúskodik, de készített könyvillusztrációt és bélyegterveket is. Gyűjteményes hagyatékát a Koszta József Múzeum gondozza. 1971-ben utcát neveztek el róla Szentesen. 1985-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola falán, mely alkalommal Bucsány György középiskolai tanár méltatta a mester munkásságát.

December 15.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. december 15-én Pokomándy Gábor főszolgabíró lemondott hivataláról; a szentesi járás vezetését ismét Basa József vette át.
  • 169 éve, 1855. december 15-én az igazságügy-miniszter elrendelte az új telekkönyvi rendszer bevezetését Magyarországon.
  • 150 éve, 1874. december 15-én Szentes megindította a küzdelmet a megyeszékhely elnyeréséért. A megyegyűléshez benyújtott folyamodványában felajánlotta, hogy a Szentesen felépítendő új megyeháza céljára megfelelő telket, 1 millió faltéglát és kellő számú fedélcserepet minden díjazás nélkül rendelkezésre bocsát. Döntés egyelőre nem született.
  • 149 éve, 1875. december 15-én a megyegyűlés határozatilag kimondta, hogy székhelyváltozás esetén Csongrád megye települései közül egyedül Szentest tartja arra alkalmasnak. Erről feliratban értesítette a belügyminisztériumot. (Hároméves küzdelem után Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter elrendelte Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre történő áthelyezését. Ténylegesen 1883-ban, az új székház felépülése után került a megyeszékhely Szentesre. 1950-ben a székhely átkerült Hódmezővásárhelyre.)
  • 125 éve, 1899. december 15-én a parlament összeférhetetlenségi bizottsága megsemmisítette Sima Ferenc mandátumát.
  • 123 éve, 1901. december 15-én az I. 48-as Népkör rendkívüli közgyűlésén Burián Lajost választották a kör elnökévé. A korábban kilépett körtagok visszalépésével helyreállt az egység.
  • 95 éve, 1929. december 15-én a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. tc. alapján városi képviselő-testületi választásokat tartottak Szentesen. A törvény értelmében a városi képviselők száma 200 főről 80 főre csökkent, ebből 40 fő virilis jogon (legtöbb adót fizető), 40 fő pedig választás által lehetett tagja a testületnek. A szavazati joggal rendelkező 6601 szentesi polgár közül 3825 adta le szavazatát, tehát a választók 58%-a élt szavazati jogával. Az egyesült ellenzék jelentős sikert könyvelhetett el, amennyiben az öt választókerület közül háromban az ellenzéki lista 100%-os győzelmet aratott, egy választókerületben a kormánypárti lista futott be, egyben pedig vegyes eredmény született. A 40 választott képviselői mandátumból az ellenzék 24-et (60%) szerzett meg, a maradék 16 mandátum (40%) a kormánypártnak jutott. A 24 ellenzéki mandátumból a Kossuth Párt 11-et, a Kisgazda Párt 7-et, az MSZDP 6-ot mondhatott magáénak. A 80 fős testület tagjainak foglalkozás és társadalmi hovatartozás szerinti megoszlása a következőképp alakult: földbirtokos 8, gazdálkodó 17, gyáros 5, magánzó 6, ügyvéd 9, orvos 4, gyógyszerész 3, tisztviselő 5, lapkiadó, szerkesztő 2, lelkész 4, iparos 6, kereskedő 6, munkás 5.
  • 91 éve, 1933. december 15-én a Városháza közgyűlési termében ünnepélyesen leleplezték dr. Mátéffy Ferenc (1856–1927) ügyvéd, volt polgármester olajfestményű portréját, Kováts Károly helyi festőművész alkotását. Ezt követően Szentes díszpolgáraivá választották vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszterelnököt és dr. Lázár Andor igazságügy-minisztert, a város országgyűlési képviselőjét.
  • 84 éve, 1940. december 15-én megalakult a Szentesi Bőriparosok Termelő és Értékesítő Szövetkezete.
  • 78 éve, 1946. december 15-én Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter felavatta a helyreállított Szentes–Csongrád közötti tiszai vashidat.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 209 éve, 1815. december 15-én született Szentesen Farkas Zsigmond (1815–1863) gyógyszerész, a második szentesi patika megalapítója. Gyógyszerész oklevelét 1839-ben nyerte a Pesti Királyi Egyetemen. A Megváltóhoz címzett gyógyszertárát 1847-ben nyitotta meg bérelt helyiségben, amely 1856-ban új, végleges helyére költözött (ma Kossuth u. 11.).
  • 163 éve, 1861. december 15-én született Papp Antal (1861–1933) református igazgató-tanító.
  • 138 éve, 1886. december 15-én született Szentesen Zolnay Géza (1886–1965) festőművész, tanár. A Képzőművészeti Főiskolán 1912-ben szerzett rajztanári diplomát. A fővárosban telepedett le. Tanári munkássága mellett rendszeresen kiállította olajfestményeit és pasztellképeit a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Kiváló portréfestő volt. (Nagybátyjáról, Zolnay Károlyról készített portréja a Horváth Mihály Gimnázium dísztermében látható.)
  • 79 éve, 1945. december 15-én 69 éves korában elhunyt dr. Négyesi Imre (1876-1945) volt városi rendőrfőkapitány, Szentes 1919-1936, majd 1944-1945 közötti polgármestere.
  • 41 éve, 1983. december 15-én hunyt el Nagy Dániel (1910-1983) mezőgazdasági munkás, 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, városi képviselő, a helyi Földigénylő Bizottság tagja, 1947-49, majd 1953-67 között országgyűlési képviselő. 1954-ben részt vett a Hazafias Népfront megalakításában, amelynek Országos Tanácsába több cikluson át beválasztották. 1949-től 1971-ig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, 1949-63 között az Elnöki Tanács elnökhelyettese.

December 16.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. december 16-án a belügyminiszter utasítására a megyei közgyűlés elrendelte a szentesi választások kivizsgálását. Az eredmény megszületéséig felfüggesztették a két napja hivatalba lépett városi tisztikart. A közigazgatási teendők intézését a volt provizórikus tanácsra bízták. Oroszi Miklós polgármester megtagadta a város pecsétjének és kulcsainak átadását. (1868 februárjában új választásokra került sor; a polgármester továbbra is Oroszi Miklós maradt.)
  • 141 éve, 1883. december 16-án beiktatták hivatalába Petrovics Soma szentesi evangélikus lelkészt, aki 43 éven át szolgált Szentesen.
  • 135 éve, 1889. december 16-án elkészült a Szentesi Sportegylet jégpályája a régi Werner-ház alatti Kurca-örvényen. A bekerített, folyamatosan hizlalt és sepretett pályán üvegverandás faházat építettek a melegedni kívánók részére. Vásár- és ünnepnapokon az egylet zenéről is gondoskodott. Idényjegyek 2 forint 50 krajcárért, diákoknak 1 forintért váltható. Napijegy 10 krajcár, zenés napokon 20 krajcár. (A jégpálya ünnepélyes megnyitóját december 22-én tartották meg.)
  • 117 éve, 1907. december 16-án Csongrád vármegye közgyűlésén ünnepélyesen leleplezték II. Rákóczi Ferenc fejedelem életnagyságú képét, Révész Imre festőművész alkotását. (Ünnepi beszédet mondott dr. Kelemen Béla főispán és Futó Zoltán református lelkész.)
  • 110 éve, 1914. december 16-án a katonai vezetés 1000 sebesült befogadására alkalmas katonai kórház felállítását kezdte meg Szentesen. A kórház befogadására kijelölt középületek: gimnázium, katolikus és izraelita népiskola, katolikus és református kör, felsőpárti óvoda, kaszinó, a városháza közgyűlési terme és az anyakönyvi hivatal; szükség esetén a színházterem.
  • 106 éve, 1918. december 16-án megalakult a Szentesi Néptanács. Elnök: dr. Ecseri Lajos; alelnökök: Burián Lajos, dr. Rimély Dezső és Blum Mihály. (A Néptanács 1919. március 22-ig folytatta működését.)
  • 106 éve, 1918. december 16-án a Tóth József Színházteremben műsoros megemlékezést tartottak Lehota Bandi cigányprímás 50 éves muzsikusi jubileuma alkalmából.

Születések, halálozások[szerkesztés]

December 17.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. december 17-én az uralkodó elrendelte a szentesiek perének felülvizsgálását, s a végrehajtás felfüggesztését.
  • 125 éve, 1899. december 17-én Sima Ferenc párthívei népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Tiltakoztak az összeférhetetlenségi bizottság határozata ellen, és ismét Simát kiáltották ki a párt képviselőjelöltjének.
  • 118 éve, 1906. december 17-én a városi közgyűlés a Szentesen építendő új járásbírósági épület részére telket, 200 ezer téglát és szükséges mennyiségű homokot ajánlott fel az igazságügyi kormányzatnak. (Az épület csak 1912-ben készült el, Dobovszky József István tervei alapján.)
  • 80 éve, 1944. december 17-én az újjáalakult szakszervezetek képviselőiből megalakult a Szentes Városi Szakszervezeti Bizottság. A bizottság elnöke Erdei Mihály (földmunkás szakszervezet), jegyzője Kürtösi Károly (szellemi munkások szakszervezete). (December végére újabb szakcsoportok csatlakoztak. A kibővült testület felvette a Szakszervezeti Tanács nevet.)
  • 40 éve, 1984. december 17-én „Szentesi színészek a színpadon” címen előadást rendeztek a Művelődési Házban a Szentesről elszármazott színészek részvételével. Közreműködtek: Gáspár Sándor, Bácskai János, Pitti Katalin és Leblanc Győző.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 212 éve, 1812. december 17-én született Szentesen Kocsis Pál (1812–1879) városi mérnök, Szentes első részletes telekkönyvének elkészítője.
  • 124 éve, 1900. december 17-én született dr. Kardos Sándor (1900-1988) Szentes járási főorvos, 1954-1978 között városi és járási sportorvos, a Vöröskereszt járási elnöke.
  • 139 éve, 1885. december 17-én 50 éves korában elhunyt Honthy László (1835-1885) katolikus iskolai néptanító, volt városi gazdasági tanácsnok, az 1871/72-ben megjelent első szentesi újságok (Szentesi Lapok, Alföldi Figyelő, Szentesi Lap) felelős szerkesztője.

December 18.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 164 éve, 1860. december 18-án Csongrád vármegye 1848-ban megválasztott Bizottmánya alakuló ülést tartott Hódmezővásárhelyen Tomcsányi József főispán elnöklete alatt. A 433 fős megyei Bizottmányban Szentes városa 91 taggal képviseltette magát.
  • 126 éve, 1898. december 18-án a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt nagyszabású tiltakozó népgyűlést tartott a kormány ellen. A Kossuth téren közel 10 ezer fős hallgatóság gyűlt össze; vezérszónok Sima Ferenc országgyűlési képviselő volt. A népgyűlés tiltakozó emlékiratot intézett a képviselőházhoz.
  • 118 éve, 1906. december 18-án a képviselő-testület elfogadta a város véglegesnek szánt címerét (pálmás címer), s hitelesítésre felterjesztette a Belügyminisztériumhoz. (Az ősi címer használata 1950–1988 között szünetelt; 1989-ben visszahelyezték jogaiba.)
  • 80 éve, 1944. december 18-án az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának felhívására a Tóth József Színházteremben nagygyűlést tartottak, amelyen a pártok és szakszervezetek jelöltjeiből megválasztották Szentes város 6 nemzetgyűlési képviselőjét: Dadi Imét, Vecseri Bálintot (MKP), Téli Lajost (MSZDP), Jószai Bálintot, vitéz Fekete Imrét (FKGP), Erdei Mihályt (Szakszervezeti Bizottság).
  • 76 éve, 1948. december 18-án közzétették a 14000/1948. sz. kormányrendeletet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működésük szabályozásáról.
  • 34 éve, 1990. december 18-án a református nagytemplomban Kádár Ferencet, a Szentes-Alsópárti Református Egyházközség lelkészét – dr. Kocsis Elemér tiszántúli egyházkerületi püspök közreműködésével – ünnepélyesen beiktatták a Csongrádi Református Egyházmegye esperesi hivatalába.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 115 éve, 1909. december 18-án született Király István a szentesi Kertbarát Kör elnöke.
  • 114 éve, 1910. december 18-án született Szentesen dr. Barta István (1910-1966) történész, a történettudományok doktora, a Teleki Intézet, majd az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, neves Kossuth kutató. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Szegeden, majd Budapesten, mint az Eötvös Kollégium tagja végezte. 1935-ben megszerezte a tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Másfél évet a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként külföldi levéltári kutatásokkal töltött. 1936 végétől a budapesti Egyetemi Könyvtárban gyakornok, 1941-től a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára. 1945-től a Kelet-Európai Tudományos Intézet, majd az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1960-tól főmunkatársa. Kezdetben középkori művelődéstörténeti kutatásokat folytatott, az 1940-es évek második felétől pedig Kossuth Lajos Összes Munkái kiadásával kapcsolatban a magyar reformkor, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sok fontos kérdését tisztázta. Könyvei mellett számos tanulmánya jelent meg történelmi szaklapokban.
  • 94 éve, 1930. december 18-án 48 éves korában elhunyt Dobovszky József István (1882-1930) szentesi építészmérnök, a katolikus népiskola, a járásbíróság, a felsőpárti református templom stb. tervezője.

December 19.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 147 éve, 1877. december 19-én ismét Stammer Sándort választották meg Csongrád vármegye alispánjává. (Tisztségét 1871–1892 között viselte.)
  • 135 éve, 1889. december 19-én ismét Stammer Sándort választották Csongrád vármegye alispánjává. (Stammer 115, Balogh 53 szavazatot kapott.)
  • 129 éve, 1895. december 19-én a megyei tisztújító közgyűlésen ismét dr. Csató Zsigmondot választották alispánná.
  • 125 éve, 1899. december 19-én az I. 48-as Népkör választmánya több órás heves vita után kimondta Sima Ferenc újbóli jelölését.
  • 123 éve, 1901. december 19-én beiktatták Csongrád vármegye új főispánját, dr. Csató Zsigmond addigi alispánt. (Az alispáni tisztséget dr. Cicatricis Lajos megyei főjegyző nyerte el.)
  • 119 éve, 1905. december 19-én Kristóffy belügyminiszter közleményben előterjesztette választójogi törvényjavaslatát. Eszerint minden 24 éven felüli, írni-olvasni tudó férfi községenkénti titkos választójoghoz jutna.
  • 118 éve, 1906. december 19-én a városi közgyűlés határozatot hozott a belső vásártérnek II. Rákóczi Ferenc fejedelemről történő elnevezéséről. (A tér nevét 1932-ben Apponyi térre, 1948-ban Marx térre keresztelték át. 1990 óta ismét Apponyi tér.)
  • 98 éve, 1926. december 19-én a Szentesi Kisgazda Párt választmánya sajnálattal vette tudomásul országgyűlési képviselőjelöltje, Bugyi Antal vereségét. Rosszallását fejezte ki azokkal a párttagokkal szemben, akik a választáson a párt jelöltje ellen voksoltak, illetve az előcsatározások alkalmával ellene korteskedtek. Ennek kapcsán 24 tagot kizártak a pártból.
  • 95 éve, 1929. december 19-én az új összetételű városi képviselő-testület megtartotta alakuló közgyűlését. Dr. Csergő Károly alispán ünnepi megnyitója után, ifj. Szőke Ferenc kőművessegéd felolvasta a szociáldemokrata frakció deklarációját, amely élénk vitát váltott ki.
  • 89 éve, 1935. december 19-én városi képviselő-testületi választásokat tartottak Szentesen. A 7052 szavazati joggal rendelkező polgár közül 4603 élt jogával, vagyis a választók 65,3%-a. A küzdelemből a Szociáldemokrata Párttal választási szövetségre lépett Független Kisgazdapárt került ki győztesen, amennyiben a 20 képviselői mandátumból 13-at neki sikerült megszereznie (ebből kettő a szociáldemokratákat illette meg), s csak 7 mandátum jutott a Városi Párt néven indult kormánypártnak.
  • 38 éve, 1986. december 19-én Szentes Város Tanácsa 3/1986. sz. alatt rendeletet alkotott az emberi környezet védelméről. A rendelet kiterjed a föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a települési környezet védelmére.
  • 35 éve, 1989. december 19-én a Horváth Mihály Gimnázium tanári kara és diáksága demonstrációt szervezett a Kossuth téren a temesvári tragikus események elleni tiltakozásul, amelyhez Szentes lakói nagy számban csatlakoztak.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 86 éve, 1938. december 19-én született Tóth László, az OTP szentesi fiókjának ny. igazgatója, labdarúgó játékvezető, sportvezető.
  • 131 éve, 1893. december 19-én hunyt el Herzl (Hegedűs) Vilmos (1828-1893), Szentes első fényképésze, aki 1855-től haláláig Szentesen működött.
  • 110 éve, 1914. december 19-én hunyt el dr. Molnár Albert (1868-1914) nőgyógyász.

December 20.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 164 éve, 1860. december 20-án Csongrád Vármegye Bizottmánya tisztújító közgyűlést tartott Hódmezővásárhelyen. Az első és másod alispáni posztokra a volt 1848. évi tisztviselők - Rónay Mihály és Török Bálint - kerültek. A tiszántúli járás főszolgabírájává Boros Sámuel volt szentesi polgármestert választották meg.
  • 112 éve, 1912. december 20-án Futó Zoltán szentesi református lelkészt a békés-bánáti egyházmegye esperesévé választották.
  • 108 éve, 1916. december 20-án a városi közgyűlés határozatot hozott a józsefszállási birtok eladásáról.
  • 84 éve, 1940. december 20-án a MÉP választmánya – Für Géza lemondása következtében – a helyi szervezet elnökévé Soós Pált, alelnökévé Piti Pált választotta meg.
  • 50 éve, 1974. december 20-án a Szentes Városi Tanács rendeletet alkotott Szentes város címerének és zászlajának megalkotásáról és használatának szabályairól (6/1974. sz.), valamint a díszpolgári cím adományozásáról (7/1974. sz.).

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 169 éve, 1855. december 20-án született Kanász Nagy Antal (1855–1898) szabómester, szentesi ipartestületi elnök.

December 21.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 150 éve, 1874. december 21-én született Szentesen Molecz Béla (1874–1945) gimnáziumi tanár, nyelvész, bölcseleti doktor, 1897-től a helyi főgimnázium német-magyar szakos tanára, a Magyar Nyelvőr munkatársa.

December 22.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. december 22-én a szentesi tanács állást foglalt az elsőfolyamodású városi bírósági hatóság gyakorlásának védelme mellett.
  • 123 éve, 1901. december 22-én megindult Szentesen az Alföldi Ellenzék című politikai, társadalmi és közgazdasági lap. Kiadója és felelős szerkesztője Vajda Ernő. (1918-tól 1939-ig Alföldi Újság címen jelent meg; nyomdája a Kiss Bálint utcában volt, az ún. Bagolyvárban.)
  • 106 éve, 1918. december 22-én megjelent Szentesen a Népakarat című újság, a Csongrád megyei Szociáldemokrata Párt közlönye.
  • 103 éve, 1921. december 22-én megállapodást kötött a kormány és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Létrejött az ún. Bethlen–Peyer-paktum, amelynek lényege: az MSZDP tartózkodik a politikai sztrájkoktól; külpolitikai kérdésekben aktív propagandát fejt ki Magyarország javára; a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperációra hajlandó; csökkenti agitációját a földmunkások körében; lemond a postások, vasutasok és közalkalmazottak szervezéséről és a liberális blokkal való szövetkezésről. A kormány biztosítja a szakszervezetek szabad működését, ígéretet tesz a politikai amnesztiára és a munkásbiztosítás reformjára.
  • 80 éve, 1944. december 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Elnöke dálnoki Miklós Béla.
  • 35 éve, 1989. december 22-én Szentesről – Magyarországról elsőként – megérkezett az első segélyszállítmány (vér, kötszer, gyógyszer, élelmiszer) a temesvári kórházba. A szállítmányt Ludányi István, a Vöröskereszt városi titkára kísérte, a teherautót Gila István vezette. A hírt a Szabad Európa Rádió is bemondta.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 127 éve, 1897. december 22-én elhunyt Zoó János (1822–1897) volt 48-as tüzér, festő, fotográfus, tanár, 1872-től a szentesi iparos tanonciskola igazgatója.
  • 98 éve, 1926. december 22-én 64 éves korában elhunyt Szentesen Farkas Sándor (1862–1926) gyógyszerész, amatőr régész, a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat alapító tagja, a „Magyarságért” elnevezésű magánmúzeum létrehozója. (A Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör 1987-ben emléktáblát helyezett el tiszteletére az egykori Megváltó patika falán. Kossuth u. 11.)

December 23.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. december 23-án kedvező helytartótanácsi leirat érkezett Szentes rendezett tanácsának visszaállítása tárgyában. A végső döntéshez a Helytartótanács újabb adatok felküldését kérte.
  • 158 éve, 1866. december 23-án megalakult a Szentesi Segélyegylet. A tagok száma 643 fő.
  • 115 éve, 1909. december 23-án a király Lukács Lászlót bízta meg kormányalakítással, de tárgyalásai Justh Gyulával nem vezettek eredményre, mert Justh ragaszkodott az önálló magyar jegybankhoz és az általános választójoghoz.
  • 114 éve, 1910. december 23-án megalakult a Nagytőke-határrészi Olvasókör. Elnöke Vecseri István; tagok száma 84 fő. A Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület gazdaköreként működött. (1945 után a Magyar Parasztszövetség tagszervezeteként működött tovább, 1948-ban történt feloszlatásáig.)
  • 95 éve, 1929. december 23-án általános tisztújítást tartottak Szentesen. A tisztviselői választások megkezdése előtt az elnöklő alispán ismertette az 1929: XXX. tc. vonatkozó paragrafusait, amelyek lényege: az általános tisztújításra az újonnan megalakított képviselő-testület jogosult; a polgármestert ezentúl nem 6 évre, hanem 10 évre választják, míg a többi tisztviselőt élethossziglan kell megválasztani. A közgyűlés egyhangú közfelkiáltással ismét dr. Négyesi Imrét választotta meg a város polgármesterévé, aki az elnök felhívására a közgyűlés előtt letette a hivatali esküt, s az alispántól ünnepélyesen átvette a város pecsétjét. (A főbb tisztségekre megválasztott személyek: jogi- és pénzügyi tanácsnok dr. Nagy Sándor, gazdasági tanácsnok Piti Péter, adóügyi tanácsnok dr. Kréter Kálmán, iparügyi tanácsnok Kálmán Imre, főügyész dr. Purjesz János, főmérnök, műszaki tanácsosi címmel Cseuz Béla, adópénztárnok Strasser Sándor, közpénztárnok Szabó Imre, közgyám Wolf Károly, levéltáros dr. Jobban Ferenc József.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

December 24.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 147 éve, 1877. december 24–26 között megtörtént a távbeszélő készülék (telephon) kísérleti kipróbálása Szentes és Hódmezővásárhely között.
  • 73 éve, 1951. december 24-én a szentesi iparosok Ady Endre u. 36. sz. alatti volt székházában megkezdte működését a Móricz Zsigmond Kultúrház, a mai Művelődési Központ jogelőde. Az ünnepélyes átadás alkalmából a Népművelési Állandó Bizottság műsort szervezett, amelynek keretében felléptek a DISZ szervezetek, az iskolák és a KIOSZ kultúrcsoportjai.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 115 éve, 1909. december 24-én 57 éves korában elhunyt Gaál Sándor (1852–1909) járásbíró, aki 20 éven keresztül állt a szentesi járásbíróság élén.

December 25.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 120 éve, 1904. december 25–26 között a Szociáldemokrata Párt Csongrád megyei értekezletet tartott Szegeden. Kimondta, hogy Szeged központtal megyei szervezetet állít fel, amelyhez egész Csongrád megye és a megyével határos községek tartoznak. Az értekezleten a szentesi szervezet is képviseltette magát.
  • 80 éve, 1944. december 25-én az MKP városi szervezete ifjúsági nagygyűlést tartott a Tóth József Színházteremben, s megalakította a Kommunista Ifjúsági Szervezetet.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 105 éve, 1919. december 25-én született Géczi Lajos MÁV-főfelügyelő, labdarúgó, játékvezető.
  • 95 éve, 1929. december 25-én született dr. Pongrácz Pál építészmérnök, egyetemi tanár.
  • 52 éve, 1972. december 25-én 67 éves korában elhunyt Matyó Sándor (1905–1972) mezőgazdasági mérnök, városi főkertész.
  • 49 éve, 1975. december 25-én hunyt el Karai Lajos (1897-1975) ács.

December 26.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. december 26-án Sima Ferenc bejelentette a képviselőjelöltségtől való visszalépését, s maga helyett dr. Molnár Jenő fővárosi ügyvéd jelölését javasolta. Ezt többen ellenezték, de a délutánra meghirdetett népgyűlés Molnár Jenőt kiáltotta ki a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt jelöltjének.
  • 80 éve, 1944. december 26-án az országban elsők között megalakult a Szentesi Nemzeti Bizottság. A pártok delegáltjaiból álló új néphatalmi szerv első elnöke Vajda Imre földmunkás lett, tagjai: Vecseri Bálint, Dadi Imre (MKP), Jószai Bálint, Aradi Pál (FKgP), Szőke Ferenc, Téli Lajos, Ambrus Albert (SZDP) és Erdei Mihály (Szakszervezeti Bizottság). (A SZNB utóbb kiegészült a Nemzeti Parasztpárt és a Szabadelvű Demokrata Párt 2–2 tagjával.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. december 26-án 60 éves korában meghalt Schéner György (1791–1849) vármegyei mérnök, aki 1820–1840 között fölmérte és térképezte Csongrád vármegyét, és e művét nyomtatásban is kiadta.

December 27.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 164 éve, 1860. december 27-én Mailáth György utasításokkal látta el a főispánokat a rendezett tanácsú városok újjászervezése tárgyában. Felhívta figyelmüket, hogy a szervezés egyelőre csak a városok beligazgatására terjedjen ki, a bírói állásokat az országbírói értekezlet javaslatainak elkészüléséig ne töltsék be.
  • 160 éve, 1864. december 27-én báró Augusz Antal – Albrecht főherceg bizalmasa – a Béccsel való kiegyezés feltételeiről tárgyalt Deák Ferenccel.
  • 153 éve, 1871. december 27–28 között Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága megtartotta alakuló közgyűlését, és megválasztotta a vármegye új tisztikarát. A megye alispánjává Stammer Sándor szentesi polgármestert választották. (Tisztségét 1892-ig viselte.)
  • 98 éve, 1926. december 27-én megjelent az új magyarországi pénz, a pengő és a fillér.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. december 27-én született Szentesen Fenyvesi István (1899–1973) földmunkás-kubikos. 1917-ben behívták katonának, 1918 decemberétől 1919 márciusáig nemzetőrként szolgált, majd vöröskatona lett. A Vörös Hadsereg 46. tüzérezredébe osztották be; részt vett az Érsekújvár körüli harcokban, majd a Tisza-vonal védelmében. 1923-ban bekapcsolódott a földmunkás szakszervezet, majd a Szociáldemokrata Párt munkájába.
  • 158 éve, 1866. december 27-én 79 éves korában elhunyt Szentesen Boros Sámuel (1787–1866) 1816-1818, majd 1825-1837 közötti városi jegyző, az 1836/37. évi örökváltsági szerződés létrehozója, 1837–1849 között Szentes főbírója, majd 1849-ben első polgármestere, 1861-ben országgyűlési képviselője. (Egykori lakóházán, a Hajdú Lajos u. 1. sz. alatt 1987 óta emléktábla látható. Ifj. Kiss Bálint 1825-ben, majd 1836-ban megfestette portréját. Örkényi Strasszer István 1936-ban gipszből elkészítette mellszobrát, amely a levéltárban található. Bronzból készült mellszobrát a róla elnevezett középiskola kertjében állították fel 1993-ban; Oláh Szilveszter alkotása. 1996-ban – az örökváltság 160. évfordulóján – márványtáblát avattak a Városháza falán; Vígh László alkotása. Síremléke a református alsó temetőben található. 1906-tól utca, 1989-től a Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola viseli nevét.)

December 28.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. december 28-án a „nemzeti ellenállás” letörésére irányuló felsőbb intézkedések ellenére Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága határozatilag kimondta, hogy továbbra is megmarad az ellenállás terén.
  • 109 éve, 1915. december 28-án bevezették a liszt- és kenyérjegyet Magyarországon.
  • 80 éve, 1944. december 28-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzent Németországnak.
  • 80 éve, 1944. december 28-án magyar küldöttség indult Moszkvába a fegyverszüneti egyezmény aláírására.
  • 80 éve, 1944. december 28-án a Szentesi Nemzeti Bizottság intézkedett a november 24. óta működő ideiglenes városi tanács átalakításáról. Az új összetételű tanácsba az egyes pártok és a szakszervezetek 5–5, az egyházak 1–1 képviselőt küldhettek. A NB tagjai hivatalból a tanácsnak is tagjai lettek. A hivatalvezetők csak szakreferensként, szavazat nélkül vehettek részt az üléseken.
  • 45 éve, 1979. december 28-án a Szentes Városi Tanács rendeletet alkotott a szeszesital fogyasztásának közterületen és egyéb helyeken való korlátozásáról. A rendelet megtiltotta a szeszesital fogyasztását az üzletek, piacok területén, munkahelyek előtt, lakóépületek kapualjaiban, lépcsőházaiban, valamint közforgalmú járműveken. A tilalmat megszegők szabálysértést követnek el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatók.
  • 34 éve, 1990. december 28-án a városi képviselő-testület kinevezte dr. Kovács Ágnest a városi kórház és rendelőintézet igazgatójává.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 86 éve, 1938. december 28-án hunyt el Deréki (Leipnik) Antal (1849–1938) színész, rendező, színigazgató, író, újságíró, lapszerkesztő, aki középiskoláit Szentesen végezte.

December 29.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 294 éve, 1730. december 29-i keltezéssel Szentes mezővárosa marhavásár és három országos vásár (tavaszi, nyári, őszi) tartását engedélyező kiváltságlevelet nyert III. Károly királytól. A település hivatalos pecsétjén ekkor jelent meg a pálmafa szimbólum, amely utóbb a város címerképévé vált. A pálmafa szimbólum a református egyház közvetítésével került a település címerébe. A kortársak az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni (Palma sub pondere crescit = Teher alatt nő a pálma). A negyedik (téli) országos vásárra 1847-ben kapott engedélyt V. Ferdinándtól.
  • 125 éve, 1899. december 29-én a Molnár Jenő jelölését ellenző függetlenségiek csoportja – élükön Kátai Pál Jánossal, az I. 48-as Népkör alelnökével – önálló jelöltet állított Pázmándy Dénes személyében, aki bemutatkozó látogatásra Szentesre érkezett.

Születések, halálozások[szerkesztés]

December 30.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. december 30-án Csongrád megye újonnan kinevezett tisztikara letette a hivatali esküt Petrovich István királyi biztos előtt. A megyei adminisztráció élére Vidovich Mihály első alispán és Kovács Károly másod alispán került.
  • 153 éve, 1871. december 30-án a megyei közgyűlés felszólította a megyebeli rendezett tanácsú városokat, hogy a községi törvény értelmében tegyék meg a szükséges előintézkedéseket átszervezésükkel kapcsolatban, s alkossák meg szervezési és működési szabályrendeleteiket.
  • 133 éve, 1891. december 30-án viharos városi közgyűlés zajlott Szentesen. A sorozatos jogsérelmek miatt tiltakozó képviselők lecsillapítására Tasnády Antal polgármester szuronyos csendőröket rendelt a közgyűlési terembe. A képviselők válaszként bizalmatlanságot szavaztak a polgármesternek, s megtagadták a következő évi költségvetési tervezet elfogadását.
  • 127 éve, 1897. december 30-án Sima Ferenc országgyűlési képviselőt a szentesi református egyház főgondnokává választották.
  • 108 éve, 1916. december 30-án a budavári Mátyás-templomban magyar királlyá koronázták IV. Károlyt.
  • 101 éve, 1923. december 30-án centenáriumi megemlékezést tartottak a Tóth József Színházteremben a névadó, Tóth József színész születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepség keretében leleplezték Koncz Antal helyi szobrászművész Tóth Józsefről készített mellszobrát.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 202 éve, 1822. december 30-án született Szentesen Bartha János (1822–1905) ügyvéd, aljárásbíró, városi képviselő, volt 48-as honvéd.

December 31.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 130 éve, 1894. december 31-én díszközgyűlés keretében leleplezték Horváth Gyula volt ármentesítési kormánybiztos, Szentes első díszpolgárának arcképét. Ünnepi beszédet mondott Balogh János országgyűlési képviselő. (Vastagh György alkotása, 1891.)
  • 125 éve, 1899. december 31-én Mezőfi Vilmos, a szentesi szocialisták országgyűlési képviselőjelöltje, megtartotta programbeszédét.
  • 124 éve, 1900. december 31-én éjjel a városi kórház fenntartását Csongrád vármegye vette át.
  • 108 éve, 1916. december 31-én az antant hatalmak elutasították a központi hatalmak békejegyzékét.
  • 98 éve, 1926. december 31-én a Szentesi Kisgazda c. politikai napilap megszűnt; beolvadt a Szentesi Hírlap c. politikai napilapba. Felelős szerkesztők Rónai Ernő Béla és Gálffy István.
  • 87 éve, 1937. december 31-én nyugalomba vonult dr. Csergő Károly, Csongrád vármegye 1925–1937 közötti alispánja.
  • 80 éve, 1944. december 31-én a Tóth József Színházteremben megtartották a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alakuló nagygyűlését. A pártok és szakszervezetek közösen vonultak a gyűlés színhelyére, s ünnepélyesen bejelentették csatlakozásukat a Függetlenségi Fronthoz. A demonstratív rendezvény szónokai a város nemzetgyűlési képviselői voltak.
  • 77 éve, 1947. december 31-én Erdei Mihály, a Szentesi Nemzeti Bizottság elnöke lemondott tisztségéről. Utódául Szőke Mátyást választották meg.
  • 52 éve, 1972. december 31-én átadták a Felszabadulás Tsz 3070 férőhelyes szakosított sertéstelepét. (Épül az 504 férőhelyes szakosított tehenészeti telep is, amely várhatóan 1973 végére elkészül.)
  • 49 éve, 1975. december 31-én Szentes kommunális ellátottságának főbb mutatói: lakásállomány 12 092 db, önkormányzati utak hossza 97,8 km (ebből kiépített 43,5 km), járdák hossza 183,5 km, az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 8613, csapadékvíz csatorna hossza 209 km, szennyvízcsatorna hossza 12,1 km (bekapcsolt lakások száma 1273), villamoshálózatba bekapcsolt lakások száma 10 040, közvilágítási lámpahelyek száma 2641, gázhálózat hossza 15,2 km (bekapcsolt lakások száma 1328), Pb-gázzal ellátott lakások száma 7614, belterjes park 203.000 m2 , tisztított közterület 252.400 m2 .
  • 45 éve, 1979. december 31-én Szentes kommunális ellátottságának főbb mutatói: lakásállomány 12.991 db, önkormányzati utak hossza 101,2 km (ebből kiépített 46,8 km), járdák hossza 190,1 km, az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 9398, csapadékvíz csatorna hossza 211,5 km, szennyvízcsatorna hossza 16,8 km (bekapcsolt lakások száma 1479), villamoshálózatba bekapcsolt lakások száma 11.020, közvilágítási lámpahelyek száma 2820, gázhálózat hossza 23,4 km (bekapcsolt lakások száma 2094), Pb-gázzal ellátott lakások száma 8817, belterjes park 280.000 m2, tisztított közterület 280.000 m2,ipartelepi erdősáv 2,7 hektár.
  • 41 éve, 1983. december 31-én a Városi Könyvtár éves adatai a következők voltak: a könyvek száma meghaladta a 110 ezer darabot, az olvasók száma megközelítette a 8000 főt, naponta átlagosan 507 kötetet kölcsönöztek.
  • 39 éve, 1985. december 31-én a Móricz Zsigmond Művelődési Központ munkatársai az év folyamán összesen 1453 rendezvényt szerveztek (kiállítások, színházi előadások, ismeretterjesztő programok), amelyeken több mint 200 ezren vettek részt.
  • 37 éve, 1987. december 31-én a posta hírlapcsoportjának kimutatása szerint Szentesen a legkelendőbb sajtótermékek sorrendje az eladott példányszámok alapján a következő: Szentesi Élet 9200-9300 példány, Csongrád Megyei Hírlap 8300-8600, Rádió- és Televízió Újság 4650, Nők Lapja 3500, Szabad Föld 3000, Képes Újság 2500, Népszabadság 1600-1700, Autósélet 1530, Népsport 750-900, Vasárnapi Hírek 800. (A Szentesi Életből 250 példányt vidéki, 30 példányt budapesti előfizetőnek küldenek.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 107 éve, 1917. december 31-én született dr. Berki Feríz ortodox pap, író.
  • 134 éve, 1890. december 31-én 73 éves korában elhunyt Davidovits István (1817-1890) görögkeleti lelkész, aki 33 éven át szolgált Szentesen.

A hónap további évfordulói[szerkesztés]

  • 274 éve, 1750 decemberében nagy árvíz pusztított Szentesen. A mindvégig enyhe és túlnyomóan esős novembert még enyhébb december váltotta fel, s a hónap közepére az egész határ víz alá került. A „szerfelett való vízáradás” elsodorta a töltéseket, gátakat és hidakat. Az év végéig apadás nem következett be, minden nap tovább terjedt, növekedett a víz.
  • 215 éve, 1809 decemberében Sáfrán Mihály buzgalmának köszönhetően, a templom szomszédságában fölépült a katolikus plébánia új épülete. (Ezt 1936-ban elbontották, s a következő évben elkészült a ma is álló új plébánia, a boltíves árkádsorral.)
  • 73 éve, 1951 decemberében Szentes határából az újonnan alakuló Nagytőke községhez csatolták Belsőecser, Jaksor, Kaján-, Kistőke-, Nagytőke külterületi lakott helyek egy részét.
  • 56 éve, 1968 decemberében megtartotta záró közgyűlését a Klapka Munkás Torna Egylet (KMTE), amelyen elhatározták, hogy ismét felveszik a Kinizsi Torna Egylet nevet.
  • 55 éve, 1969 decemberében megkezdődött a kisparcellák (hobbi-parcellák) kiosztásának előkészítése. A lakosság körében nagy érdeklődést kiváltó kezdeményezésre eddig 1400 lakos nyújtotta be igényét. A 200 négyszögöles parcellák egy részét Nagyhegyen, ill. annak szomszédságában, valamint a Gógány-soron osztják ki.
  • 43 éve, 1981 decemberétől a Szentesi Élet mellékletet indított Kulturális Magazin címen, amely tájékoztatta az olvasókat a város kulturális eseményeiről, programjairól.
  • 39 éve, 1985 decemberében átadták a forgalomnak a Hámán Kató lakótelepre vezető, 17,2 méter hosszú új Kurca-hidat, amely a Rosenberg házaspár (ma Szalai) és a Tanácsköztársaság (ma Köztársaság) utcákat köti össze.
  • 39 éve, 1985 decemberében a városi tanács, a Szentes és Vidéke Áfész, valamint a lakosság összefogásával a Kisér nevű városrészben (Farkas Antal u.) elkészült az 500 m2 alapterületű, korszerű ABC kisáruház.
  • 36 éve, 1988 decemberében megkezdődött a családok beköltözése a Szabadság téren épült tanácsi szociális bérlakásokba.
  • 34 éve, 1990 decemberében megalakult a Társadalmi Egyesületek Szövetségének Szentesi Szervezete, amelynek célja a közösségi autonómia, a helyi civil társadalmi mozgalmak erősítése, az emberi és polgári jogok szolgálata. A TESZ helyi szervezetének elnöke Déló N. Lajos, ügyvezető elnöke Hering Ferenc.
  • 34 éve, 1990 decemberében a Helyőrségi Klub politikai előadásainak vendége volt Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a FIDESZ egyik vezetője, az ELTE Jogi Karának tanára, aki interjút adott a Szentesi Élet tudósítójának, Fogas Pálnak.
  • 34 éve, 1990 decemberében a Szentesi Kertbarátok Köre az évzáró taggyűlésen új vezetőséget választott. A 20 évi elnökség után visszavonult Király István helyébe Gulyás János lépett, társelnökök dr. Hrabovszki Pál és dr. Horváth György.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_december&oldid=26736248”