Bessenyei Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bessenyei Ferenc
Bessenyei Ferenc A fekete város 1971.jpg
Bessenyei Ferenc A fekete város című tévéfilmben, Görgey Pál alispán szerepében (1971)
Életrajzi adatok
Született 1919. február 10.
magyar 1919-1946 Hódmezővásárhely
Származás magyar magyar
Elhunyt 2004. december 27. (85 évesen)
magyar Lajosmizse
Házastársa Szederkényi Ada 1944–1959, Váradi Hédi 1961–1962, Lugossy Zsuzsa 1963–1967, (elvált)[1]; Élthes Eszter (1980–2004)
Díjai
Kossuth-díj 1953, 1955
Kiváló művész 1970
Érdemes művész 1954

Bessenyei Ferenc weboldala
Bessenyei Ferenc az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Emléktáblája a Corvin közben
Falfestmény a Nemzeti Színháznál
Bessenyei Ferenc sírja a Farkasréti temetőben

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10.Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963–tól 1967-ig, majd 1973-1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött, 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. (forrás: B. Élthes Eszter, a feleség)

Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.

Felesége B. Élthes EszterFérjem, a komédiás" címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt),
  • Bethlen Gábor (Móricz Zsigmond: Boszorkány)[2]
  • Giovanni (Herczeg: Bizánc)
  • Flambeau (Rostand: A Sasfiók)
  • Svángya (Trenyov: Ljubov Jarovaja)
  • Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok)
  • Tyrone (O'Neil: Hosszú út az éjszakába)
  • Claudius (Shakespeare: Hamlet)
  • Bánk bán (Katona József: Bánk bán)
  • Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
  • Fegya (L. Tosztoj: Élő holttest)
  • Görgey (Németh László: Az áruló)
  • Hódi professzor (Németh László: Mathiász panzió)
  • Colbert (Németh László: Colbert)
  • Széchenyi (Németh László: Széchenyi István)
  • Ádám (Madách: Az ember tragédiája)
  • Szakhmáry Zoltán, előtte Zséllyei Balogh Ábel, majd Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)
  • Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
  • Galilei (Bertolt Brecht: Galilei)
  • Othello (Shakespeare: Othello)
  • Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
  • Asztrov (Csehov: Ványa bácsi)
  • Dózsa Illyés Gyula Dózsa György című darabjában, majd (Székely: Dózsa György)
  • Newton, (Dürrenmatt: A fizikusok)
  • Higgins (Lerner-Loewe: My Fair Lady)
  • Barney Cashman (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes)
  • Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn)
  • Kerekes Ferkó (Kálmán: Csárdáskirálynő)
  • Dragomir (Kálmán Imre: Marica grófnő)
  • Zorba (Kander-Stein: Zorba)
  • A pápa (Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták)
  • I. Lipót (Weöres: A kétfejű fenevad)
  • Kreon (Eörsi: Tragédia magyar nyelven)
  • Kleitosz (Sütő András: Szuzai menyegző)
  • János mester (Márai Sándor: Kassai polgárok)
  • Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
  • Matthias Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt)
  • Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz)
  • II. Fülöp (Schiller: Don Carlos)
  • Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi)
  • Galilei (Németh László: Galilei)
  • Az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája)
  • Lear király (Shakespeare: Lear király)
  • Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1951 - Gyarmat a föld alatt, Ütközet békében, Teljes gőzzel
  • 1952 - Vihar
  • 1953 - Ifjú szívvel, Föltámadott a tenger I-II., A harag napja, A város alatt, Kiskrajcár
  • 1955 - Különös ismertetőjel
  • 1956 - Szakadék, A császár parancsára, Hannibál tanár úr, Keserű igazság
  • 1957 - Láz
  • 1959 - Dúvad (1961-ben új változat), Kölyök
  • 1960 - Légy jó mindhalálig, Virrad, Az arcnélküli város, Zápor
  • 1961 - Délibáb minden mennyiségben, Napfény a jégen, Nem ér a nevem, Alba Regia, Puskák és galambok
  • 1962 - Isten őszi csillaga, Fagyosszentek, Húsz évre egymástól, Félúton
  • 1963 - Pacsirta
  • 1964 - A kőszívű ember fiai I-II., Már nem olyan időket élünk, Ha egyszer húsz év múlva, Másfél millió
  • 1965 - Fény a redőny mögött, Iszony
  • 1966 - Egy magyar nábob, Fügefalevél, Sok hűség semmiért, Aranysárkány
  • 1967 - Az özvegy és a százados
  • 1968 - Egri csillagok I-II., Az utolsó kör
  • 1970 - Ítélet, Szerelmi álmok
  • 1972 - Harminckét nevem volt
  • 1976 - Labirintus, Fedőneve: Lukács, Talpuk alatt fütyül a szél
  • 1980 - A mérkőzés
  • 1982 - Elveszett illúziók
  • 1986 - Lutra
  • 1987 - Érzékeny búcsú a fejedelemtől

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1960 - Zsuzsi
  • 1962 - Nő a barakkban
  • 1963 - Epeiosz-akció, Kreutzer-szonáta, Élektra, Fáklyaláng
  • 1964 - Hókirálynő
  • 1965 - A helység kalapácsa
  • 1966 - Oly korban éltünk 1-5., Rembrandt
  • 1967 - Malva, A koppányi aga testamentuma
  • 1969 - Az ember tragédiája, A fejedelem
  • 1970 - Eklézsia-megkövetés, Valaki a sötétből, A fehér kór, Ágis tragédiája
  • 1971 - A fekete város 1-8, A képzelt beteg, Egy óra múlva itt vagyok… 1-14., Rózsa Sándor 1-12. (a Mesélő volt)
  • 1972 - Pályakorrekció, A tűz balladája
  • 1973 - Cserepes Margit házassága, Zrínyi, Velünk kezdődött minden, Az áruló, Trójai nők
  • 1974 - Elektra, Felelet 1-6, Volpone, Enyém a világ, Intőkönyvem története, Méz a kés hegyén
  • 1975 - Kapupénz, Széchenyi, Othello, A csodadoktor
  • 1976 - Beszterce ostroma 1-3, Csongor és Tünde, A szerelem bolondjai, A délibábok hőse, Robog az úthenger 1-6.
  • 1977 - Galilei, Sir John Falstaff
  • 1978 - Lear király, Kiálts város!
  • 1979 - A két Bolyai
  • 1981 - Nyári zsoltár
  • 1982 - Különös házasság 1-4.
  • 1983 - A béke szigete, A nyomozás, Mint oldott kéve 1-7.
  • 1985 - A nagymama
  • 1986 - A falu jegyzője 1-4., Csongor és Tünde
  • 1987 - A másik ember
  • 1992 - Egy diáktüzér naplója, A templomos lovagok kincse 1-13.
  • 2000 - Millenniumi mesék
  • 2001 - Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a Nemzet Színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
  • Tiszteletére emléktáblát avattak a Corvin közben.
  • 2008 szeptemberében a Nemzeti Színház szoborparkjában szobrot állítottak neki
  • 2008-ban Bessenyei Művészeti Díjat alapított Hódmezővásárhely Önkormányzata
  • 2012-ben Hódmezővásárhelyen avatták fel a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1984 ISBN 963-564-077-3)
  • A leghitelesebb forrás, mely levéltári kutatásokon alapszik: Bessenyei Ferenc autentikus honlapja: www.bessenyei.hu
  • B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás 2004
  • Bessenyei Ferenc életrajza

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]