Cziráky János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
dr. Cziráky János
Cziráky János.jpg
portréja a Vasárnapi Újságban
Született 1818. december 29.
Buda, magyar
Elhunyt 1884. február 9. (65 évesen)
Lovasberény, magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Louise Elisabeta Dezasse de Petit-Verneuil
Gyermekei Mária, Konstancia, Lujza, Antal, Béla, János
Szülei Cziráky Antal, Batthyány Mária
Foglalkozása politikus, jogász

Dr. cziráki és dénesfalvai gróf Cziráky János József Lázár László Tamás (Buda, 1818. december 29.Lovasberény, 1884. február 9.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, tárnokmester, aranygyapjas vitéz, a Szent István- és Vaskoronarend vitéze, a Szent Gergely-rend nagykeresztese, jogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cziráky Antal Mózes országbiró és gróf Batthyány Mária fia volt. A piarista rend pesti gymnasiumában végezte iskoláit, a jogi tanulmányokat a pesti egyetemen hallgatta; tanárai közűl a lelkes Horvát István gyakorolt reá legnagyobb befolyást. Megtanulta a francia s olasz nyelvet és midőn 1838-ban a jogi doktori szigorlatokat letette, külföldi utra indult atyjával. Részt vett mint fiatal ember a megyei élet mozgalmaiban; majd a bécsi magyar kancelláriánál fogalmazó lett. Az országgyűlés főrendi házában először 1843-ban jelent meg. 1845-ben királyi táblai biróvá neveztetett ki, mely tisztét 1848. októberig vitte, midőn a közügyektől visszavonult és Pozsonyba ment lakni. 1850-ben a bécsi legfelsőbb törvényszék osztályának, 1854-ben pedig a pesti kerületi főtörvényszék elnökévé neveztetett ki; de itt megsokalván, hogy csupa németeket neveznek ki birákul, lemondott hivataláról és jószágaira vonult vissza. 1860-ban Fehér megye főispánja, később országbíró lett; de ez utóbbi kinevezést nem fogadta el, mert a magyar törvények még nem voltak életbe léptetve. Az 1865. országgyűlésen a főrendiház másodelnöke volt, később tárnokmester. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést követően Ferenc József koronázása alkalmából az Aranygyapjas rendet nyerte. Elnöklete alatt született meg a horvát-magyar kiegyezés.

Azóta is a nyilvánosság és a közélet terén nagy szerepet viselt, a közügyekben részt vett, különösen azon ügyekben, melyek a társadalmi téren a katolikus vallással szorosabb összefüggésben vannak. A Szent István-társulatnak kezdettől haláláig főoszlopa volt. Legutolsó nyilvános szereplése 1884. január 12. volt, midőn a főrendiház elvetette másodszor is a zsidó-keresztény házasság tárgyában beadott törvényjavaslatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 16. választotta igazgató tanácsába; a Magyar Földhitelintézet igazgató tanácsának is tagja volt.

A kenyeri Sarlós Boldogasszony templomban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[1]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1845-ben vette nőül Louise Elisabeta Dezasse de Petit-Verneuil grófnőt (18211899), később hat gyermekük született:

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Assertiones ex universa jurisprudentia et scientiis politicis. Budae, 1838. (Ism. Honművész 59. sz.)

Elnöki beszédei a Szent-István társulat kiadványaiban, főrendiházi beszédei pedig a Naplóban jelentek meg.

Megirta Mednyánszky Alajos báró életrajzát (Nemzeti Ujság 1844. II. 7. sz.)

Arcképe Marastoni József által kőre rajzlva 1861-ben nyomatott Pollák testvéreknél Pesten.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cziráky János témájú médiaállományokat.
  1. Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.