Augusz Antal
Magurai báró Augusz Antal (Szekszárd, 1807. február 10.[1] – Szekszárd, 1878. szeptember 9.[2]) színházvezető, mecénás.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Édesapja, Antal köztiszteletben állő főbíró volt. Fia kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait, először Budán, majd 1826-tól mint a pesti egyetem törvénykarának tagja. Ugyanebben az évben kinevezték Tolna megye aljegyzőjévé. A pozsonyi országgyűlés után, melyen Dőry Vince akkori követ és alispán alkalmazásában állt, hazatért Szekszárdra, és a város ügyeinek szentelte idejét. 1836-ban a szőlőműveléssel és bortermesztéssel kapcsolatban gyarapította ismereteit külföldön: Németországban, Franciaországban, Angliában és Svájcban. 1839-től barátság fűzte Liszt Ferenchez, akinek legfontosabb pártfogója volt Magyarországon.[3] 1843–tól 1848-ig Tolna vármegye alispánja volt, a szabadságharc ideje alatt a közélettől visszavonult. 1849. augusztus 20-án császári és királyi kormánybiztosnak nevezték ki Tolna megyében, majd ezév októberében a Tolna-, Baranya- és Somogy megyék kerületi főispáni titulusát is megkapta. 1850. augusztus 21-én a Szt. István-rend vitézévé avatták, és a bárói méltóságot is elnyerte. 1850. novemberben Pest kerületi főispánja lett, 1852. novemberben pedig a budai cs. és kir. helytartósági osztály alelnökévé választották. 1854. december 15-én a pápa a Krisztus-rend vitézévé választotta. 1852 és 1859 között töltötte be a budai Helytartósági Osztály alelnöki tisztjét, valamint 1851–től 1858-ig a Nemzeti Színház működtetésére létrehozott bizottmány, az ún. Comité elnöke volt. 1867-ben megalapította a Budai Egyházi Zeneegyesületet.
Augusz és Liszt barátsága [szerkesztés]
A művész négyszer (1846, 1865, 1870 és 1876) volt Augusz Antal vendége Szekszárdon, itt került először érintkezésbe a vidéki társadalommal. Liszt ennek hatására eszmélt rá, hogy Magyarországhoz tartozik és zenéjével a magyar nemzetet hivatott szolgálni. Itt alkotta meg Augusznak dedikált VIII. rapszódiáját, a Magyar Rapszódiát. Augusznak nagy szerepe volt a Liszt Esztergomi miséjének elfogadtatásában és bemutatásában egyaránt. Szintén az ő javaslatára bízták meg Lisztet Ferenc József királlyá koronázásának alkalmára a Koronázási mise elkészítésével, melyet a jeles napon, 1867. június 8-án mutattak be. Liszt harmadik szekszárdi látogatásakor a művész születésnapját a lakosság fáklyás felvonulással köszöntötte, próbálták rábírni hogy végleg maradjon Magyarországon. Augusz Antal közbenjárására történt az is, hogy Lisztet kérték fel 1873-ban a Zeneakadémia megszervezésére. 1878-ban Liszt így írt régi barátja haláláról: "Augusz elvesztése a legfájdalmasabban érint. Az esztergomi mise első előadása óta - több mint húsz éve - lélekben egyek voltunk. S ugyancsak ő volt, aki elhatározásomban, hogy magamat Budapestre kötelezzem, különösen megerősített."
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Két évszázada született Magurai Augusz Antal báró Megyei Napló, 2007. március 10.
- ↑ Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye
- ↑ "Mutasson Magyarország jobb példát" Muzsikalendárium, 2006 január
Forrás [szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
