Darányi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darányi Kálmán
Bundesarchiv Bild 183-E05367A, Johann von Daranyi.jpg
Született
1886. március 22.
Budapest
Elhunyt
1939. november 1. (53 évesen)
Budapest
Foglalkozása politikus

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.[1]) politikus, miniszterelnök.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darányi Béla és Nagy Antónia gyermekeként látta meg a napvilágot. Nagybátyja, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter volt. Közszolgálati tevékenységét 1909-ben kezdte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. A forradalmak után 1920-ban Győr és Komárom vármegyék és Győr város kormánybiztosa, majd 1923-tól főispánja. Ebben az évben Moson vármegye főispánjává is kinevezték, majd 1924-től kezdve az 1923-as megyerendezés során létrehozott Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye főispánjaként folytatta munkáját Az 1926-os választásokig. Mivel ott mandátumot szerzett az Egységes Párt színeiben, főispáni tisztségéről lemondott. 1935-től földművelésügyi miniszter. Politikai tevékenysége mellett mindig irányító szerepet játszott a gazdatársadalmi mozgalmakban. Emellett a református egyházi életben is szerepet játszott, mint az egyetemes konvent és zsinat tagja. 1936-ban titkos tanácsosi címet kapott. Felesége Szemere Márta volt.

Miniszterelnökké választása és programja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gömbös Gyula halála után, akit a betegsége alatt helyettesített, Horthy 1936. október 12-én őt nevezte ki miniszterelnöknek. Darányi az alkotmányos rend megőrzésének programjával úgy akart visszatérni a bethleni alapokhoz, hogy nem fordult élesen szembe Gömbös "politikai végrendeletével" sem. Fenntartotta a titkos választójog ígéretét, de előbb a kormányzói jogkört és a felsőház szerepét akarta növelni.

Korai bel- és külpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miniszterelnöksége kezdeti időszakában elhatárolta magát a jobb- és baloldali szélsőségektől egyaránt. 1937 áprilisában betiltotta a Nemzet Akaratának Pártját és ugyanebben a hónapban a bíróság Szálasi Ferencet 3 éves börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor nem tudott számottevő befolyást szerezni a paraszt-polgári demokráciát megteremteni kívánó, 1937. március 15-én zászlót bontott Márciusi Front sem.

Németország fokozódó nyomásának ellensúlyozására Darányi és Kánya Kálmán külügyminiszter kísérletet tettek a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére. (A nyugati hatalmak e törekvések iránt nem mutattak nagy fogadókészséget.) Ugyanakkor a magyar külpolitika nagy gonddal ápolta a magyar–olasz barátságot, főleg mivel Rómában ebben az időszakban ismét felújították a Róma-Belgrád-Budapest-Varsó együttműködés gondolatát.

Darányi Kálmán

A Darányi-kormány működése alatt negyedik alkalommal bővült a kormányzói jogkör (1937:XIX. tc.). A kormányzó innentől egy évvel késleltethette a törvényjavaslatokat, valamint az országgyűlés nem vonhatta őt felelősségre többé. A kormányzói szék megüresedése esetére pedig a törvény az Országtanács felállításáról rendelkezett. Emellett a felsőház jogköre is bővült: kétszer küldhette vissza a törvényeket újratárgyalásra.

1938-ban elfogadtatta - a még Gömbös által előkészített - választójogi törvényt. Ez két vonatkozásban változtatta meg a korábbi rendelkezést: megszüntette a nyílt szavazást, viszont szűkítette a választójogot - 250-300 000 fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Ezt úgy érte el, hogy az egyhelyben lakás követelményét kettőről hat évre növelte, a férfiak választójogosultságát 26 (lajstromos) illetve 30 (egyéni választókerület), míg a nőkét egységesen 30 évre emelte.

Darányi Kálmán kormánya bevezette a 44 órás munkahetet a köztisztviselőknél és a 48 órásat az ipar egyes területein. 1938 tavaszától bevezette a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítását.

A győri program[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar haderő tarthatatlan állapotára reflektálva 1938 márciusában, Darányi Győrben meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Ez az összeg öt évre volt előirányozva, de két év alatt felhasználták. A program költségvetésének 60%-a hadsereg (míg a maradék 40% infrastrukturális) fejlesztésére lett felhasználva, ennek ellenére a győri programnak nem a katonai, hanem a gazdaságélénkítő hatása az igazán jelentős.

Darányi jobbratolódása és miniszterelnökségének vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fordulat politikájában az Anschluss után következett be. Magyarország 1938. március közepén a Német Birodalom szomszédjává vált és ezzel egy időben megindult az országban az erőteljes náci propaganda. Ezen fenyegetések hatására Darányi a jobbratolódást választotta, a kormányba németbarát politikusokat vett be és innentől rendszeresen hangoztatta a német kapcsolatok fontosságát. Darányi a hazai szélsőjobb megosztásának szándékával titkos tárgyalásokat kezdett Hubay Kálmánnal, akivel megállapodott, hogy a törvényes út tiszteletben tartásáért cserébe a "nyilasok" parlamenti mandátumokhoz juthatnak. Ezt a kétes értékű egyezséget és a politikai eltolódását bizalmatlanul fogadták a parlament konzervatív erői, s miután Horthy is kifejezte elégedetlenségét, Darányi 1938. május 11-én lemondott.

Az első zsidótörvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darányi nevéhez fűződik még az első zsidótörvény szorgalmazása és előkészítése. Ennek törvényjavaslatát még miniszterelnöksége alatt nyújtották be a parlamentnek, de az már csak a helyére lépő Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt emelkedett törvényerőre május 28-án.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest I. ker. polgári halotti akv. 1807/1939 folyószáma alatt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darányi Kálmán témájú médiaállományokat.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Gömbös Gyula
Magyarország miniszterelnöke
1936–1938
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Imrédy Béla