Sajószentpéter
Sajószentpéter | |||
Református nagytemplom[1] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[2] | ||
Irányítószám | 3770 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 274 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 329,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″ | |||
Sajószentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.
Egyéb belterületi településrésze Dusnokpuszta.
Fekvése
Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától; a 26-os főút, illetve a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal mellett.
Története
Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.
A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült. A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Samu István (nem ismert)[4]
- 1994–1998: Samu István (SZDSZ)[5]
- 1998–2002: Samu István (független)[6]
- 2002–2006: Samu István (független)[7]
- 2006–2010: Dr. Faragó Péter (MSZP)[8]
- 2010–2014: Dr. Faragó Péter (MSZP)[9]
- 2014–2019: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[10]
- 2019-től: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[2]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 12 034 | 11 850 | 11 679 | 10 983 | 11 209 | 11 274 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).[12]
Látnivalók
A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:
- A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokk stílusjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.).
- A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes.
- Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik.
- A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont.
- Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).
Egyéb látnivalók:
- Tájház
- Római katolikus templom (Kossuth u. 22.)
- Görögkatolikus templom (Vörösmarty u. 12.)
- Szabadtéri bányászmúzeum
Híres szülöttei
- Dr. Csiba László díszpolgár, egykori körzeti orvos
- Prof. Dr. Csiba László díszpolgár, az MTA levelező tagja, neurológus professzor, tanszékvezető, Debreceni Egyetem
- Dr. Csiba Gábor főorvos, a B.A.Z. Megyei Kórház főigazgatója, Semmelweis-díjas orvos
- Prof. Dr. Balogh Ferenc urológus professzor, tanszékvezető (1974-1986), Semmelweis Egyetem
- Demeter István római katolikus plébános, pro urbe díjas, festőművész
- Tóth Lóránt Zilahy György-díjas fafaragó, Népi Iparművész, Népművészet Ifjú Mestere
- Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész
- Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus és festő
- Gaskó István közgazdász
- Grespik László jogász és politikus
- Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder
- Koszta János labdarúgó
- Lévay József politikus, költő, az MTA tagja
- Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművész
- Szegedi Csaba operaénekes
- Tolnay Lajos üzletember, a MAL Zrt. elnöke
- Urbán László közgazdász, országgyűlési képviselő
- Varga István üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban.
- Szász Kitti freestyle football világbajnok
- Itt született és halt meg Fülep Gábor, Tiszáninneni református püspök
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Sajószentpéter - Nagytemplomi Református Gyülekezet honlapja
- ↑ a b Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Sajószentpéter Helységnévtár
- ↑ A testvérvárosok a város honlapján.
Források
- Sajószentpéter honlapja
- O Pont - Sajószentpéter
- Linkgyűjtemény Sajószentpéterről
- Önkormányzati Választások Sajószentpéterben[halott link]