Komjáti
| Komjáti | |||
 | |||
| Komjáti utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bárczi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3765 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 194 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,08 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Bódva-völgy[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 39″, k. h. 20° 45′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 39″, k. h. 20° 45′ 45″ | |||
 Komjáti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Komjáti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komjáti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Komjáti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Körjegyzőség központja.
Fekvése
A Bódva jobb partján, Szendrőtől 21 kilométerre, Miskolctól közúton 54 kilométerre északra fekszik, közvetlenül a 27-es főút mellett. Itt ágazik ki utóbbiból, nem sokkal a 47-es kilométere előtt a 2629-es út, amely kezdeti szakaszán a község központján halad végig, majd továbbindul kelet felé Bódvalenke és Hidvégardó irányába. Komjáti és Bódvalenke közigazgatási határán ágazik ki a 2629-es útból még egy öt számjegyű út, a 26 118-as mellékút, amely Tornaszentandrás és Tornabarakony közúti elérését biztosítja.
A település vonattal is elérhető, a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon. Autóbusszal a Volánbusz által üzemeltetett 3707-es, 4124-es és 4136-os busszal közelíthető meg.
A környező települések közül Bódvalenke és Tornanádaska 3-3, Bódvaszilas és Tornaszentandrás 4-4 kilométerre található; a legközelebbi város a 21 kilométerre fekvő Szendrő.
Története
Komjáti Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban említették az oklevelek, Komnati néven. IV. László király ekkor adományozta a települést Vid fia Sengének.
A 15. században a Kőszegi, Lenkei és Komjáti családok birtoka volt, kiket 1347-ben Nagy Lajos, 1415-ben Zsigmond király is megerősített birtokaikban a Komjáti családdal együtt, majd 1415-ben Konstanzban címert is adományozott nekik. Később birtokosai voltak a Lenkei, Bede, és Himfy családok is.
Egy 1670-ben kelt oklevél szerint a falu végén, a Bódva mellett állt Komjáti Zsigmond palánkkal kerített, fából épült, kétszintes udvarháza. Az épületnek napjainkra nyoma se maradt.
A törökök alatt lakossága megfogyatkozott, a 18. század elején pedig csak három jobbágycsalád lakta. 1720 után kezdett benépesülni, új lakói nagyrészt katolikusok voltak.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Komjáthy Sámuel, Torna megye alispánja volt a település birtokosa.
A 18–19. században közbirtokossági falu volt. 1881-ig Torna, 1881–1945 között Abaúj-Torna, 1945–1950 között Abaúj vármegyéhez tartozott.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
1910-ben 534 lakosából 527 magyar volt. Ebből 305 római katolikus, 15 görögkatolikus, 203 református volt.
Látnivalók
A falu fő nevezetessége az 1804-ben, késő barokk stílusban épült, kőfallal kerített református templom. Alaprajza alapján feltételezhető, hogy egy középkori templomot építettek át. Mai külsejét az 1912. évi, újabb átépítés eredményeként kapta, amikor a keleti homlokzat elé 17 m magas, gúlasisakos tornyot emeltek.
A templomhajó téglalap alaprajzú, hátul saroktámpillérek támasztják, belső mérete 7 m * 13 m. A tetőteret kék alapszínű, csillagokkal díszített sík famennyezet zárja le. A torony emeleti teréhez keskeny fakarzat csatlakozik.
Berendezése egyszerű. Értékesebb kegytárgyai: egy kehely, 1693 (készítette: Striegler György pozsonyi ötvös) és egy ezüst pohár, 17. század.
1995-ben a településen található 28 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Betlehem-zsomboly, a Búbánat-zsomboly, a Cimbó-hasadéka, a Dongó-zsomboly, a Dugó-lyuka, az Ékes-lyuk, az Éves-zsomboly, a Fazekas-zsomboly, a Gyors-zsomboly, a Három Nővér-zsomboly, a Kalap-barlang, a Kalap-zsomboly, a Kígyós-barlang, a Kilátó-zsomboly, a Komjáti Jég-zsomboly, a Köcsög-zsomboly, a Körte-zsomboly, a Közös-barlang, a Külkörte-zsomboly, a Lófüle-zsomboly, a Miki kuki-zsomboly, a Napközis-barlang, a Rőt-kúti Dreher-zsomboly, a Sinkó-zsomboly, a Szentháromság-hasadék, a Töltényes-zsomboly, az Ürgelyuk-zsomboly és a Vecsem-forrásbarlang. Ezek közül kettő, a Betlehem-zsomboly és a Vecsem-forrásbarlang megkülönböztetetten védett barlang.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gyenes József (független)[4]
- 1994–1998: Gyenes József (független)[5]
- 1998–2002: Gyenes József (független)[6]
- 2002–2006: Gyenes József (független)[7]
- 2006–2010: Szaló József (független)[8]
- 2010–2012: Szaló József (független)[9]
- 2013–2014: Bárczi László (független)[10]
- 2014–2019: Bárczi László (független)[11]
- 2019-től: Bárczi László (független)[1]
A településen 2013. március 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
Népesség, népcsoportok
Komjáti lakosságának alakulása az elmúlt évszázadban:
- 1910 – 534 fő,
- 1990 – 385 fő,
- 2001 – 345 fő,
- 2008 – 301 fő,
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 228 | 219 | 213 | 156 | 175 | 194 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 5,1% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 40%, görögkatolikus 1,7%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4,7% (1,7% nem válaszolt).[14]
Jegyzetek
- ↑ a b Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ a b Komjáti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 17. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ Komjáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Komjáti Helységnévtár
Források
- A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei[halott link]
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 228. o. ISBN 963-9257-04-4
