Borsodnádasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsodnádasd
városháza
városháza
Borsodnádasd címere
Borsodnádasd címere		 Borsodnádasd zászlaja
Borsodnádasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásváros
PolgármesterKormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[1]
JegyzőBurkovics Róbert
Irányítószám3671, 3672
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség2852 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség113,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″
Borsodnádasd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Borsodnádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodnádasd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen, a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, mely a belterületének jelentős részén végighúzódik. A tőle keletre fekvő közeli településekkel a 2507-es út köti össze, illetve a déli határánál indul Bekölce felé a 25 105-ös számú mellékút is.

Története[szerkesztés]

A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.

Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Borsodnádasd és Bánréve között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873 márciusában (Bánrévétől Ózdig 1872 novemberében) átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Bánréve–Ózd–Nádasd-iparvasút.[3] Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.

A községet is érintették a rendszerváltást követően a borsodi térséget sújtó nehézipari válság következményei. Az 1864-ben alapitott lemezgyár 1991-ben zárt be. Azóta néhány kisebb cég maradt munkaadóként.[4] A település 2001-től városi rangot visel.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3279
3240
3079
3037
2860
2852
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású[12] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,7%, görögkatolikus 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (27,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 2,4% református, 0,8% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 22,7% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).[14]

Címer leírása[szerkesztés]

Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.

A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Római katolikus, klasszicista stílusú templom. 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére szentelték fel. Kelet-nyugati tájolású, téglalap alapú. Tornya a tetőből kiemelkedő, a homlokzattal egy síkban falazott, benne a harang és fölötte óra található.
  • Gyártelep római katolikus templom. Jézus-szíve tiszteletére felszentelve. 1934-ben épült, Wälder Gyula alkotása. Főoltára Jézus nagyméretű fa szobra.
  • Hősi Emlékmű
  • Evangélikus templom. 1934-ben épült.
  • Borsodnádasdi tavak (Alsó- és Felső-tó)
  • Kilátó
  • Óbükk Látogató és Élményközpont

Itt született[szerkesztés]

A település az irodalomban, filmekben[szerkesztés]

  • Örkény István Hír című egyperces novellájának a Borsodnádasd északkeleti részén fekvő Borsodbánya a színhelye, egyetlen szereplője pedig egy ott dolgozó vájár, utóbbi minden bizonnyal kitalált személy.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.
  4. ↑ Kovács Pêter - A halott gyár árnyékában (Magyar Narancs, 2005.05.02.)
  5. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Borsodnádasd Helységnévtár
  14. ↑ Borsodnádasd Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   26. oldal C2

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsodnádasd&oldid=26753649”