Baktakék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 01:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Baktakék
Baktakék címere
Baktakék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállásközség
PolgármesterSoltész János (független)[1]
Irányítószám3836
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség786 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 09″, k. h. 21° 01′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 09″, k. h. 21° 01′ 44″
Baktakék (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Baktakék
Baktakék
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Baktakék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktakék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baktakék település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásában, Miskolctól 40 kilométerre északkeletre fekszik.

Fekvése és földrajza

Baktakék

Baktakék a Száraz-völgy középső részén fekszik, a Cserehát központi községe. A Csereháti dombvidék az Északi-középhegység tájai közé tartozik, beékelődve az Észak-borsodi-karszthegység és a Hernád folyó völgye közé. A falu egy része dombos terület.

Négy irányból futnak a településen keresztül közlekedési útvonalak: észak-déli irányban, a Száraz-völgy irányával párhuzamosan a 3-as főút kázsmárki szakaszától az országhatárig vezető 2624-es út; ebből kelet felé ágazik ki, a 13,750-es kilométerszelvénye közelében a Fancsalon át Forróra vezető 2625-ös út; nyugat felől, a 14,350-es kilométerszelvényénél pedig a 2623-as út torkollik bele a völgyben futó útba, Abaújszolnok felé biztosítva összeköttetést.

A számtalan patak és csermely közül, melyek a Hernádba ömlenek, a települést a Vasonca-patak szeli át. A dombság legnagyobb részét szántóföldek borítják. A leggyakoribb védett növény a gumós macskahere. Sokfelé megtalálható a tájidegen akác, valamint a hagyásfák gyakoriak. A ragadozó madarak közül mindennapos vendég az egerészölyv. Gyakori az őz, a vaddisznó, a róka előfordulása. A vidék sok lepkefajnak is otthont ad.

Története

Baktakék Bakta és Szárazkék egyesítésével jött létre 1950-ben, ekkor még Bakta volt a neve, egy évvel később változott Baktakékre. A településen még ma is gyakran használják a Bakta és a Kék nevet. Bakta a Gagyvendégi elágazásig tart.

A településen egy református és egy híres késő barokk görögkatolikus templom (1816–1820) található, 17–18. századi, Galíciából származó ikonokkal és körmeneti kereszttel. Utóbbiban időnként római katolikus istentiszteleteket is tartanak. Ezen kívül a községnek van polgármesteri hivatala, óvodája, általános iskolája (Körzeti Általános Iskola) melynek tanulói elsősorban sok nehézséggel küzdő, halmozottan hátrányos helyzetűek. Az iskola tanulói közül magasan kiemelkednek a roma származásúak. (95% roma származású gyerek jár az iskolába 7 településről)

A községnek saját orvosi és fogorvosi rendelője és művelődési háza is van, melyben régebben mozi működött, valamint van egy jól felszerelt, kb. 15 ezer kötetes könyvtára is. Található még itt egy öregek otthona.

A települést jelenleg az elöregedés veszélye fenyegeti, mindössze 900 lakosa van. A munkahelyek száma meglehetősen kevés, az egykor számos lehetőséget kínáló Termelő Szövetkezet több mint tíz éve ment tönkre. Az utóbbi években létesült egy sócsomagolóüzem és két szikvízüzem, amely enyhítette a munkahely hiány okozta problémákat, később azonban a sócsomagoló megszűnt. Először cipőáruház lett a helyén, majd bútorok tárolására szolgált az épület, napjainkban pedig a Bio Balls Hungary KFT gyártó, csomagoló részlege található itt.

2004-ben elkészült egy víztározó, amely újabb munkalehetőségeket kínál, funkcióját tekintve pedig a környező földeken több hektárra telepített gyümölcsösöket fogja szolgálni. Sajnos ez időközben megbukott, mivel a tulajdonos vállalat csődbe ment.

Bakta

Bakta (Csősz) Árpád-kori település volt. Nevét az oklevelek 1272-ben Chewzbakta néven írták. 1272-ben Bakta nyugati része a tornai királyi uradalom birtoka, és mint neve is mutatja csőszök lakhelye volt. 1272-ben IV. László király kivette Torna megye alól és a királyi szerviensei közé emelt Liese fia Istvánnak és Benedek fia Chowkának adta, és területet körülhatárolta.

Szárazkék

Szárazkék kezdetben királyi birtok, majd a 16. században a Perényi családé lett. A török időkben elpusztult és csak a 18. század végén népesítették be újra ruszinokkal. Szárazkéket görögkatolikusok lakják. 1816-tól 1820-ig épült a késő barokk, szárazkéki görögkatolikus templom. Berendezését, amely a korábbi fatemplomból származik, feltehetően még az egykori ruszin betelepülők hozták magukkal.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Dr. Hajdú Lajos (SZDSZ)[3]
  • 1994-1998: Dobos Dénes (független)[4]
  • 1998-2002: Dobos Dénes (független)[5]
  • 2002-2006: Dobos Dénes (független)[6]
  • 2006-2010: Dobos Dénes (független)[7]
  • 2010-2014: Soltész János (független)[8]
  • 2014-2019: Soltész János (független)[9]
  • 2019-től: Soltész János (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
742
735
724
752
802
786
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 75%-át magyar, a 25%-át cigány nemzetiségű[10] emberek alkották. Ezenkívül 1 magát szlovák nemzetiségűnek valló személy is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,7%-a magyarnak, 40,4% cigánynak mondta magát (0,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 24,7%, görögkatolikus 30,6%, felekezet nélküli 8,9% (16,7% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Görög katolikus templom - Baktakék, Híres a késő barokk görög katolikus temploma (1816–1820) 17–18. századi, Galíciából származó ikonokkal és körmeneti kereszttel. Utóbbiban időnként római katolikus istentiszteleteket is tartanak.

Környező települések

Alsógagy (4 km), Beret (4 km), Fancsal (3 km), Abaújlak-Szanticska (kb. 7 km), Felsőgagy (6 km) , a legközelebbi város: Encs (kb. 10 km).

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Baktakék települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Baktakék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Baktakék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Baktakék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. ↑ Baktakék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. ↑ Baktakék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  8. ↑ Baktakék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. ↑ Baktakék települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. július 17.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  11. ↑ Baktakék Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baktakék&oldid=23559078”