„Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
JJMC89 bot (vitalap | szerkesztései)
a BS-ikon(ok) cseréje: exABZgl+xl→xABZgl+xl
6. sor: 6. sor:
{{BS|BHF|0|'''[[Veresegyház vasútállomás|Veresegyház]]'''}}
{{BS|BHF|0|'''[[Veresegyház vasútállomás|Veresegyház]]'''}}
{{BS|SKRZ-YBUE||{{Autóutak|H-M|2104}} Fő utca}}
{{BS|SKRZ-YBUE||{{Autóutak|H-M|2104}} Fő utca}}
{{BS|exABZgl+xl||{{vvr|71|71}} [[Vác vasútállomás|Vác]] felé}}
{{BS|xABZgl+xl||{{vvr|71|71}} [[Vác vasútállomás|Vác]] felé}}
{{BS|exDST||volt fatelep}}
{{BS|exDST||volt fatelep}}
{{BS|exSKRZ-YBUE||{{Autóutak|H-M|2104}} Dózsa György út}}
{{BS|exSKRZ-YBUE||{{Autóutak|H-M|2104}} Dózsa György út}}

A lap 2020. május 22., 09:41-kori változata

Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal
Vonal:72
Hossz:11 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal témájú médiaállományokat.
71 Budapest-Nyugati felé
0 Veresegyház
2104 Fő utca
71 Vác felé
volt fatelep
2104 Dózsa György út
2 Szada
3 Szada alsó
2104 Dózsa György út
7 Felsőöreghegy
8 Knézits Károly út
9 Alsóöreghegy
10 Besnyői út
Szabadság út
80a Hatvan felé
11 Gödöllő
80a Budapest-Keleti felé
A vasútvonal emlékére 2019-ben kiállított váltóállító készülék, Gödöllőn a Felsőöreghegy állomásépület mellett

Az 1970-ben megszüntetett és azóta elbontott Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal a Gödöllői-dombságban feküdt, utoljára a 72-es menetrendi vonalszámot viselte.

Története

A helyiérdekű vasút létesítését az 1908. évi XXXIV. törvénycikk[1] engedélyezte. A vasútvonal a ma is üzemelő, Budapestet Veresegyházon át Váccal összekötő vonallal volt forgalmi és tulajdonosi szempontból szoros kapcsolatban, a két vasútvonalat egy társaság, a Villamos Vállalatok Részvénytársaság létesítette. A társaság a veresegyházi állomásától a Magyar Királyi Államvasutak gödöllői állomásáig tartó vonalszakaszt, a Rákospalota-Újpest és Veresegyház közötti vonalszakasszal együtt, 1911. szeptember 2-án nyitotta meg a forgalomnak.[2] A kezdetektől fogva villamosüzemre berendezett vasútvonal kezelését a MÁV látta el.[3] A felépítmény a helyiérdekű vasutaknál szokásosan alkalmazott 12 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a síneket vágánymezőnként 17 darab talpfára fektették.

Megszüntetése

A második világháborúban a felsővezeték tönkrement, így a vonalon gőzvontatást alkalmaztak. A vasúti pálya rossz állapotára való hivatkozással a forgalmat 1970-ben állították le, majd a vágányt Gödöllőtől a veresegyházi fatelepig bontották vissza. Az iparvágányként használt vágányszakaszt a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal 1998-as felújításakor bontották el. Az egykori vasútvonal forgalmát helyközi autóbuszjárat vette át. Szadán a Vasút utca - Nyárfa utca, Gödöllőn az Akácfa utca - Galagonya utca - Blaháné utca - Hunyadi János utca - Testvérvárosok útja az egykori vasút nyomvonalán halad.

Jegyzetek

  1. 1908. évi XXXIV. törvénycikk a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekü villamos vasut engedélyezéséről (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu
  2. Magyar vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közdok. 1996. 111., 210. o. ISBN 963-552-314-9  
  3. Személyi és üzleti hírek. Elektrotechnika, IV. évf. 17. sz. (1911. szeptember 1.) 260. o. Hozzáférés: 2017. szeptember 16.

Források

További információk