MÁV M47 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MÁV M47 szócikkből átirányítva)
MÁV M47 sorozat
LDH 70
MÁV M47 1000
GYSEV M47
MÁV M47 2000
MÁV 478
Általános adatok
GyártóAugusztus 23. Művek, Bukarest Románia
GyártásbanMÁV M47 1000 és GYSEV: 19741975
MÁV M47 2000: 19751979
DarabszámMÁV M47 1000: 2 db
GYSEV: 2 db
MÁV M47 2000: 4 db (MÁV Remot: 75) db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésB’B’
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1000 mm
Indító vonóerő146/110[1] kN
Teljesítmény
NévlegesMÁV M47 1000: 514 kW (700 LE)
MÁV M47 2000: 700 kW (950 LE)
Vontató442 kW (600 LE)
Engedélyezett legnagyobb sebesség35/70[1] km/h
Ütközők közötti hossz11 460 mm
Magasság4550 mm
Szélesség3050 mm
Forgócsaptávolság5640 mm
Tengelytáv forgóvázon belül2500 mm
Teljes tengelytávolság8140 mm
Szolgálati tömeg48 t
Legnagyobb tengelyterhelés12,0 t
Hajtáskardános, kúpkerekes (2 A 250 és 1 A 250)
Vezérléselektropneumatikus
Kapcsolókészülék típusacsavarkapocs
Fékek
Rögzítőfékkézifék
Átmenő fékpneumatikus tuskósfék
VonatfűtésMÁV M47 1000 és GYSEV: nincs
MÁV M47 2000: villamos, 150 kW teljesítményű
Legkisebb pályaívsugár50 m
ErőátvitelTH 1-A típ. kétnyomatékmódosítós hidrodinamikus hajtómű + 2 R 16 típ. irány- és fokozatváltó
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaMB 820 Bb
Szerkezete12 hengeres V hengerelrendezésű, négyütemű, előkamrás, feltöltött
Névleges fordulatszámMÁV M47 1000: 1350 min-1
MÁV M47 2000: 1480 min-1
Üzemanyagkészlet1690 kg
Kocsi / Motorkocsi
Üzemmóddízel-hidraulikus
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M47 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az 1223-as pályaszámú mozdony Cegléden

A MÁV M47 sorozat egy magyar B’B’ tengelyelrendezésű, Romániában gyártott dízelmozdony-sorozat. Beceneve Dacia. Új pályaszáma: 478

Története[szerkesztés]

A MÁV Romániától rendelt 2 fajta tolató- és mellékvonali mozdonyt, egy erősebbet, a nehezebb tolató- és közepes mellékvonali teherforgalom számára, és egy gyengébbet a közepes tolató- és könnyű mellékvonali teherforgalom ellátására. A gyengébb az M43, az erősebb a MÁV M47-es sorozatszámot kapta.

A német és osztrák gyártók egyszerű és jól bevált szerkezeti elemeinek licencgyártással előállított elemeiből konstruált mozdonytípust a gyártó LDH70 típusjellel látta el. A MÁV igénye alapján a gyár a mozdonyt mellékvonali személyvonatok továbbítására alkalmas kivitelben is elkészítette: a mozdonyba beépítették a Ganz Villamossági Művek ONe 214/4 típusú, egyfázisú, váltakozóáramú generátorát, és a dízelmotor legnagyobb fordulatszámát a nagyobb teljesítményigényre tekintettel megnövelték. Az LDH-MÁV95 gyári típusjelű – és a MÁV-nál az M47 2001-2075 pályaszámcsoportba besorolt – mozdony (a MÁV M41 sorozatú mozdonyokkal azonos módon) ún. csúszófrekvenciás fűtésre alkalmas (azaz a motor fordulatszámával együtt a fűtési feszültség és frekvencia is változik).

A licencben gyártott elemek minőségével – hasonlóan a MÁV M43 sorozathoz – számos probléma adódott, főleg az üzembe állítást követően. Ezeket legfőképpen a hanyag megmunkálásra és összeszerelésre lehetett visszavezetni. Így például az elektropneumatikus szelepeknél a gyártás és a szerelés során el nem távolított szennyeződés miatt nem ritkán vezérlési hiba, üzemképtelenség fordult elő. Gyakori volt a motor kenőolajának gázolajjal történő felhígulása, a gázolaj-tápszivattyú megszorulása, ennek következtében az ezt hajtó villanymotor leégése. A gázolajtartályban és különféle vezetékekben talált fémforgács- és festékdarabok szintén egyértelmű gyártási hibára utaltak. A hanyag szerelés miatt gyakori volt az olaj-, gázolaj- és hűtővízfolyás. Szintén igen gyakori volt a hidrosztatika-tömlők és az ékszíjak szakadása, melyek szintén szolgálatképtelenséget okozhattak. A motorok különféle tömítései idő előtt mentek tönkre.

A túlerőltetés következtében a típusnál több esetben fordult elő súlyos motorsérülés. A vezetőfülkét a hajtómű magas zajszintje miatt utólag hangszigetelni kellett.

Üzeme[szerkesztés]

A MÁV szándéka szerint az M43 és a kétféle változatú M47 sorozatú mozdonyok üzembeállításával a mellékvonalak minden forgalmi igényének megfelelő, univerzális típuscsaládhoz jutott. E mozdonyok beszerzése tette lehetővé a mellékvonalak teljes dízelesítését, a 375 és 376 sorozatú gőzmozdonyok teljes kiváltását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy az M47 2000 sorozatú mozdonyok személyvonati felhasználása műszaki jellemzői miatt csak szükségmegoldás, ebben a szerepkörben a mozdonyok meglehetősen gazdaságtalanok. Ezért az elöregedett ABmot, ABymot és ABnymot felváltására nem alkalmasak és a Bzmot típusú járművek megjelenésével mindinkább csak tolató- és tehervonati szolgálatban alkalmazták őket. Ennek a szerepkörnek megfelelően az M47 2000-es mozdonyok egy részéből az 1980-as évek második felében kiszerelték a fűtőgenerátort, és a motor teljesítményét is 514 kW-ra csökkentették. A 25 db átalakított mozdony az M47 1101–1125 pályaszámokat kapta. Az 1990-es években pedig elkezdődött a sorozat selejtezése.

Az első korszerűsítések[szerkesztés]

Az M47 2000 alsorozat gazdaságosabbá tételére is történtek kísérletek. 1985-ben került beépítésre a Ganz-MÁVAG – SEMT–Pielstick 8 PA4-V-185 VG típusú dízelmotor az M47 2023 és M47 2032 pályaszámú mozdonyokba. A Voith cég felajánlására 1989-ben egy L3r4U2 típusú, hidraulikus irányváltást biztosító hajtóművet építettek be az M47 2032 pályaszámú mozdonyba. 1995-ben ugyanilyen hajtóművet kapott az M47 2033 is. További 3 db mozdonyba (M47 2057, 2058 és 2062) került beépítésre 8 PA4-V-185 VG típusú dízelmotor és L3r4U2 típusú hajtómű. Ezeket a mozdonyokat új pályaszámmal is ellátták (M47 2157, 2158 és 2162). A mozdonyok gépterének hangszigetelését módosították. A tervek szerint e mozdonyoknak kellett volna átvenni a csak gőzfűtéssel rendelkező M40 sorozatú mozdonyok személyvonati feladatait. Azonban az 1990-es években bekövetkezett utasszámcsökkenés és a gazdasági szempontok miatt is a mellékvonali személyszállításban inkább a Bzmot motorkocsikat alkalmazták mind szélesebb körben. Az itt szerzett tapasztalatok azonban jó alapot teremtettek a későbbi, jóval átfogóbb korszerűsítéseknek. 2001-ben Pécsett az M47 2023 pályaszámú mozdonyba a Ganz–David Brown cég H122 típusú két nyomatékmódosítót és mechanikus irányváltót tartalmazó hajtóművét építették be. E mozdonynál a motor teljesítményét 730 kW-ra állították be, melyből a vontatás számára 554 kW jut.

Dízelmotor[szerkesztés]

Az LDH70 típusba egy 700 lóerő (514 kW) teljesítmény Maybach-Mercedes licenc alapján gyártott, MB 820 Bb típusú, 12 hengeres V-hengerelrendezésű, feltöltött, előkamrás motort építettek be. A 175 mm furatú és 205 mm löketű motor névleges fordulatszáma 1350 min−1. A motort egy, a brassói Hidromecanica által gyártott BBC-licenc VTR 250 típusú turbó tölti. Az LDH-MÁV 95 típusváltozatnál a motor beállított névleges fordulatszáma 1480 min−1, teljesítménye 950 lóerő (700 kW).

Erőátvitel[szerkesztés]

A motorhoz egy szintén a Hidromecanica által gyártott TH 1-A típusú (az M31-esekben is alkalmazott Voith L 26/St/V típus licence alapján készült) két egyforma, egymástól mechanikusan elhangolt nyomatékmódosítóból álló hidrodinamikus hajtómű csatlakozik, ehhez pedig egy 2 R 16 típusú mechanikus, az irányváltóval egybeépített tolató-vonali fokozatváltó hajtómű csatlakozik. Ennek kihajtó tengelye a belső kerékpárok 2 A 250 típusú kétlépcsős (elosztó) tengelyhajtóműveket, azok pedig szintén kardánokkal a külső kerékpárok 1 A 250 típusú egylépcsős tengelyhajtóműveit hajtják.

Segédüzemek[szerkesztés]

A dízelmotorról ékszíjjal hajtott GI 03/17.05 típusú segédüzemi generátor névleges teljesítménye 5,6–7 kW, feszültsége 20,6–23,7 V. Az 1 C-501 típusú légsűrítőt szintén ékszíj hajtja meg. A hűtőventilátor hidrosztatikus hajtású, melynek szivattyúját ugyancsak ékszíjjal hajtja a dízelmotor.

Üzemeltetők Magyarországon[szerkesztés]

  • MÁV
    • M47 1001–1036[2]
    • M47 2001–2075
    • 478 201-240
    • 478 301-334
  • GYSEV
    • M47 1501–1502 (később: MÁV M47 1037–1038)

Lista és motorok[szerkesztés]

  • 478 201 Győr (MTU)
  • 478 202 Győr (MTU)
  • 478 203 Győr (MTU)
  • 478 204 Győr (MTU)
  • 478 205 Győr (MTU)
  • 478 206 Pécs (MTU)
  • 478 207 Celldömölk (MTU)
  • 478 208 Pécs (MTU)
  • 478 209 Pécs (MTU)
  • 478 210 Nagykanizsa (MTU)
  • 478 211 Nagykanizsa (MTU)
  • 478 212 Miskolc (MTU)
  • 478 213 Pécs (MTU)
  • 478 214 Pécs (MTU)
  • 478 215 Zalaegerszeg (MTU)
  • 478 216 Dombóvár (MTU)
  • 478 217 Dombóvár (MTU)
  • 478 218 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 219 Miskolc (MTU)
  • 478 220 Pécs (MTU)
  • 478 221 Celldömölk (MTU)
  • 478 222 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 223 Szolnok (MTU)
  • 478 224 Szolnok (Caterpillar)
  • 478 225 Szolnok (Caterpillar)

  • 478 226 Debrecen (Caterpillar)
  • 478 227 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 228 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 229 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 230 Szeged (Caterpillar)
  • 478 231 Szeged (Caterpillar)
  • 478 232 Szolnok (Caterpillar)
  • 478 233 Szolnok (Caterpillar)
  • 478 234 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 235 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 236 Miskolc (Caterpillar)
  • 478 237 Celldömölk (Caterpillar)
  • 478 238 Miskolc (Caterpillar)
  • 478 239 Szeged (Caterpillar)
  • 478 240 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 301 Miskolc (MTU)
  • 478 302 Miskolc (MTU)
  • 478 303 Miskolc (MTU)
  • 478 304 Miskolc (MTU)
  • 478 305 Győr (MTU)
  • 478 306 Győr (MTU)
  • 478 307 Győr (MTU)
  • 478 308 Miskolc (MTU)
  • 478 309 Miskolc (MTU)
  • 478 310 Győr (MTU)

  • 478 311 Miskolc (MTU)
  • 478 312 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 313 Miskolc (MTU)
  • 478 314 Miskolc (MTU)
  • 478 315 Miskolc (MTU)
  • 478 316 Győr (MTU)
  • 478 317 Miskolc (MTU)
  • 478 318 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 319 Dombóvár (MTU)
  • 478 320 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 321 Zalaegerszeg (Caterpillar)
  • 478 322 Záhony (Caterpillar)
  • 478 323 Záhony (Caterpillar)
  • 478 324 Celldömölk (Caterpillar)
  • 478 325 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 326 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 327 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 328 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 329 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 330 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 331 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 332 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 333 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 334 Székesfehérvár (MTU)

Üzemeltetők Európában[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b hajtómű tolató/vonali fokozat
  2. Az 1000-es pályaszámcsoport korábban a mechanikus erőátvitelre utalt. Ebben az esetben vélhetően az 1000-es csoport a vonatfűtés nélküli kivitelre utal.
  3. Teljes listát adni a nagy darabszám és a számos üzemeltető miatt szinte reménytelen

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lovas József, Mezei István. Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve. Műszaki Könyvkiadó (1981). ISBN 963-10-3647-2 

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:MÁV M47
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M47 sorozat témájú médiaállományokat.