Ugrás a tartalomhoz

Hernádnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2021. április 4., 09:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó  változtatást (78.108.28.201), visszaállítva Crimea szerkesztésére)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 4.) ezen a változaton alapul.
Hernádnémeti
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hernádnémeti címere
Hernádnémeti címere		 Hernádnémeti zászlaja
Hernádnémeti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásnagyközség
Alapítás éve1254
PolgármesterDr. Orosz Zsolt (független)[1]
Irányítószám3564
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség3487 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség117,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″48.079481°N 20.972361°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″48.079481°N 20.972361°E
Hernádnémeti (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hernádnémeti
Hernádnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hernádnémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re kelet-délkeletre található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.

Megközelítése a 37-es főúttól Hernádkaknál (2 km) jobbra letérve, vagy Hernádnémeti-Bőcs vasútállomáson (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal) keresztül lehetséges. Autóbusszal a Volánbusz 3731-es járatával közelíthető meg Miskolc, illetve Tiszaújváros irányából.

Története

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.

Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.

A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szilágyi György (független)[3]
  • 1994–1998: Szilágyi György (független)[4]
  • 1998–2002: Orosz Zsolt (független)[5]
  • 2002–2006: Orosz Zsolt (független)[6]
  • 2006–2010: Orosz Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Orosz Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Orosz Zsolt (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Orosz Zsolt (független)[1]

A településen az 1998-as önkormányzati választás érdekessége volt, hogy hárman is elindultak a képviselőségért Nagy László néven [egyikük a polgármesteri posztért is], őket ezért részben a helyi szervezetekhez való kötődésük, részben a foglalkozásuk alapján különböztették meg a hivatalos választási dokumentumokban, az SE., a TSZ. és a Vill.szer. utótagok feltüntetésével.[10]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3520
3481
3421
3470
3397
3502
3487
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Emellett 2% szlovák nemzetiségű.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 12,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 28,3%, görögkatolikus 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,3% (13,7% nem válaszolt).[12]

Oktatás

  • Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola.Az iskola honlapja.

Sport

  • Uszoda.
  • A településnek saját futballcsapata van.

Látnivalók

Környező települések

Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).

Itt születtek, itt éltek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ Hernádnémeti települési egyéni listás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  12. ↑ Hernádnémeti Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hernádnémeti&oldid=23744622”