„Csepel (történelmi település)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 34. sor: | 34. sor: | ||
A kerület a [[Csepel-sziget]] északi részén fekszik. Nyugatról a [[Duna]] folyam, keletről pedig a [[Ráckevei-Duna]] alkotja a természetes határt. Délről [[Szigetszentmiklós]] és a [[Szigetszentmiklós]]hoz tartozó [[Lakihegy]] határolja. |
A kerület a [[Csepel-sziget]] északi részén fekszik. Nyugatról a [[Duna]] folyam, keletről pedig a [[Ráckevei-Duna]] alkotja a természetes határt. Délről [[Szigetszentmiklós]] és a [[Szigetszentmiklós]]hoz tartozó [[Lakihegy]] határolja. |
||
[[File:A Szent Imre téri pavilonok, légi fotó.jpg| |
[[File:A Szent Imre téri pavilonok, légi fotó.jpg|280px|balra|bélyegkép|A Szent Imre téri pavilonok, légi fotó]] |
||
[[File:Pavilonok a Szent Imre téren, légi felvétel.jpg| |
[[File:Pavilonok a Szent Imre téren, légi felvétel.jpg|280px|balra|bélyegkép|Pavilonok a Szent Imre téren, légi felvétel]] |
||
[[Fájl:Berthold Weiss Canned Foods.jpg|260px|bélyegkép|jobb|Weiss Berthold & Manfred konzerv gyár]] |
[[Fájl:Berthold Weiss Canned Foods.jpg|260px|bélyegkép|jobb|Weiss Berthold & Manfred konzerv gyár]] |
||
A lap 2018. október 8., 13:46-kori változata
| Csepel | |
| Csepel, XXI. kerület | |
 | |
| Kisboldogasszony római katolikus templom (1860 körül) | |
| Megszűnés | 1950 |
| Oka | Nagy-Budapesthez csatolva |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″ | |
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Fekvése
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
Története
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.
1949-ben megyei város.
Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság
Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[1] stb.)
A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.
A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).
Labdarúgás
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Lásd még
Jegyzetek
Képgaléria
-
Szabadkikötő -
Önkormányzat -
-
-
Forrás
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)